Feléntuli sérelem

(laesio ultra dimidium; laesio enormis) alapján megtámadhatja a kétoldalu jogügyletet az, aki annak a mit adott, közönséges érték szerint felét sem kapta meg. A másik fél azonban fentarthatja az ügyletet az által, hogy a felén tuli kárt megtéríti. Az adott érték és a kapott ellenérték közötti aránytalanság meghatározásánál a jogügylet megkötésének időpontja irányadó. F.-nek nincs helye, ha valaki arról világosan lemondott, a a dolgot különös előszeretetből kifejezetten rendkivüli becsérték árban (pretium affectionis) veszi át; ha a valódi értéket ismerte (vélelmezett lemondás); ha a felek viszonyainál fogva feltételezhető, hogy részben terhes, részben visszteher nélküli ügyletet akartak kötni; ha a valódi érték többé meg nem állapítható; birói árverés; szerencse szerződés esetében és kereskedelmi ügyleteknél, melyek a magyar ktv. 280. §-a szerint F. miatt meg nem támadhatók.

Fel-Enyed

község, l. Enyed.

Felépítmény

(Oberbau, Superstructure), a vasutépítkezésben a föld szine fölött emelt építkezések. A felépítményhez tartoznak: az ágyazás (l.o.), az aljzatok és a sinek, kapcsoló anyagukkal (l. ábrát).

[ÁBRA] Felépítmény.

A vasuti járóművek biztos és nyugodt gördülését a F. rendszere és állapota befolyásolván, a F. szerkezetének javítása a mérnöki feladatok legkiválóbbjaihoz tartozik. A tanulmányos és kisérletezések eredményeit vizsgálván, feltünik azonban, hogy a számtalannak mondható ujítás dacára is a szerkezetek lényege és a felépítmény elrendezése változatlanul fenmaradt. A sinek alátámasztása szerint három rendszert ismerünk: a magánaljakon - egyes kőkockákon - való megerősítést, a hazai vasutaknál divó fa- v. vaskeresztaljakon való elhelyezést, végre a hosszaljzatokra való fektetését a sinnek, mint az közuti vasutainknál szokásos. Továbbá súlyok szerint megkülönböztethető a hordozható F., milyeneket az erdei és mezei vasutak építésekor használunk (sinek sulya folyónéterenként 5-14 kg.); van könnyű F., ilyen a helyi érdekü vasutak felépítménye, melyeknél a sinek sulya 18 és 25 kg., végre van nehéz F. a fővonalakon 31-47 kg. sinsullyal. A találmányok sokféleségét a sineknek az aljzatokhoz való szilárd megerősítése, a vasaljzatok szerkesztése, de legkivált a végekkel egymáshoz illeszkedő sineknek oly modorban való összekapcsolása képezi, hogy a sinek végei mozdulatlan, azaz annyira merev összefüggésben álljanak, hogy még a legnehezebb járóművek, illetve lokomotivok áthaladásakor se legyen észlelhető az, hogy a sinszál több részből van összeillesztve. A sinfejek, illetve sinillesztések parányi, puszta szemmel nem is észlelhető megmozdulásának következménye a kocsik nyugtalan járása és különböző irányban való ingása, valamint az egész F.-nek helyéből való kimozdulása. Ez utóbbi eshetőség bekövetkezhetésének megakadályozása képezi a pályafentartó osztály legfőbb és legköltségesebb munkásságát.

Feles alak

(Hemiëder), az oly kristályalak, melynek parameterviszonya egy másik kristályéval azonos, de lapjainak száma emezének, a teljes kristályénak fele. A szabályos kristályrendszerben a hexaëder és a romdodekaëder kivételével minden teljes alaknak van megfelelő feles alakja, vagyis az ismeretes 13 kristályalak közül 7 a teljes és 6 a feles alak. A tetraëder az oktaëdernek feles alakja, a pentagon- dodekaëder a tetrakis-hexaëderé, a deltoid-dodekaëder, a triakis- oktaëderé, a trigon dodekaëder az ikozitetraëderé, a hexaki- tetraëder meg a diakisdodekaëder (diploëder) a hexakis oktaëderé. A négyzetes rendszerben a négyzetes szfenoid feles alakja a négyzetes piramisnak, a négyzetes trapezoëder, a négyzetes szkalenoëder, a trito-piramisok a nyolcoldalu piramisé, a tritoprizma a ditetragonos prizmáé. A hatszöges rendszerben a romboëder feles alakja a hatszöges piramisnak, a szkalenoëder, a trapezoëder és a harmadrendü piramis a dihexagonos piramisé, a harmadrendü hexagonos prizma a dihexagonos prizmáé. A rombos rendszerben a rombos szfenoid feles alakja a rombos piramisnak, Bőv. l. Kristály és Kristályrendszerek alatt.

Feles bérlet

a feles gazdálkodásnak azon neme, melynél a birtokos egy egész birtoktestet egy v. több évre enged át a vállakozónak azon kikötés mellett, hogy haszonbér fejében az összes terméseknek bizonyos részét, rendszerint felét a birtokosnak beszolgáltatni tartozik; a feles bérlő tehát nemcsak egyes munkák teljesítését, hanem egy birtoktest kezelését vállalja magára. A F. rendszere különösen Olasz- és Dél-Franciaországban nagyon elterjedt; az olaszok mezzeriá-nak, a franciák metayage-nak nevezik. Leginkább a helyén van a sok kézi erőt igénylő termelési ágaknál, minők a szőllő, olajbogyó, selyemtermelés.

Feleség

a nőnek mintegy feles, azonosjogu életét s állását fejezi ki; ha t. i. a feles szót ez értelemben vesszük, akkor a F. az, ki urával mindenben osztozik s feles joggal bir. Ha pedig a szót ugy vesszük, hogy a nő a család feles jószága, mire a «sógor» értelmü «öregebbik, nagyobbik, ifjabbik, kisebbik uram» népies kifejezésdek némileg utalnak, akkor e szó arra a korra mutat vissza, mikor, mint manapság is, több primitiv népnél, több férfi közösen birt egy nőt. Érdekes, hogy a rokon finn nyelvben is a puoli «fél» szóból származó puliso főnév a. m. házastárs.

Feles gazdálkodás

a naturális gazdálkodásnak régi neme, melynél a birtokos birtokát, v. annak egyes részeit vmely vállalkozónak használatra engedi át azon kikötés mellett, hogy vállalkozó a nyert hozamnak bizonyos hányadát, felét, de esetleg harmadát, negyedét a birtokosnak beszolgáltatni tartozik. A F. tehát a részes mivelésnek nálunk nagyon elterjedt neme, mely különösen sok munkát igénylő termelési ágaknál, nevezetesen a dohány, tengeri, répa, burgonya, kender, mák termelésénél nyer alkalmazást, de rétek letakarításánál is nagyon általános. A F.-nál a birtokost illető rész vagy csak a földbirtok járadékát, a haszonbért vagy azonfelül az általa az illető termelési ágra fordított költségek (szántás, trágyázás, vetőmag stb.) megtérítését is foglalja magában s e szerint, valamint a birtok termőképessége szerint, ez a rész nagyon eltérő; a részes mivelőre eső rész a munkabér jellegével bir, s minthogy a munkabér a F.-nál a nyers jövedelem szerint alakul, a részes jobb termés esetében nagyobb munkabért élvez, a munkadijazásnak ezen módja nagyon természetesnek s igazságosnak tekinthető. De minthogy másrészt a F. visszaélésekre szolgáltat okot, azonkivül az eredménynek csak bizonyos hányadában részesülő részes gondosabb munkára nem érzi magát indíttatva, ennélfogva a F. csekélyebb átlagterméseket szokott szolgáltatni, mint a házi kezelés; ezen okból a F. indokoltnak csak ott mondható, hol munkások hiánya miatt bizonyos termelési ágak különben nem folytathatók, azonkivül ott, ahol a birtokos munkásai dijazására nem rendelkezik elegendő tőkével. A F.-nál a birtokos a részen kivül még egyéb kikötéseket is szokott tenni; kiköti p., hogy részes minden hold kukoricaföld után 3-4 napszámot leszolgálni vagy egy pár csirkét, 10 tojást stb. beszolgáltatni tartozik; amennyiben napszámok kikötésével esetleges munkáshiányon segíthet, a kikötésnek ezen neme indokolt lehet, de egyéb kikötéseket tenni annál kevésbé van helyén, mert azok gyakran visszaélésekre, viszálykodásokra vezetnek. Ahol tehát a birtokos a F. rendszerére van utalva, ott ezek a mellékkikötések lehetőleg mellőzendők, a fősuly pedig arra fektetendő, hogy részesek az elvállalt földeket jól kezeljék.

Felesleg

általánosan a bevételeknek a kiadások fedezése után fenmaradó része, különösen pedig a. m. osztalék.

Feles számla

a kereskedelmi forgalomban inkább az olasz elnevezés alatt: Conto a meta (l. Conto) ismeretes és annyit jelent, hogy egyenlő nyereségre és veszteségre. A F.-ra történő üzleti összeköttetésnél az összes üzletek közös számlára történnek.

Félfa

kereskedelmi alakja azoknak a fáknak, melyeket a teljes rönkőfa egyszeri széthasításából nyernek. A fenyőféléknél szerepel és rendesen födém-fának szolgál. F. a tölgyfánál is van. Angliában szerfának használják (Wagenschuss). Hollandiában is szokásos alak.


Kezdőlap

˙