Fericse

kisközség Bihar vmegye belényesi járásában, (1891) 698 oláh lakossal. Az 1105 m. magas F. hegy eljában barlang nyilik, mely több csarnokból áll és helyenként cseppkőalakulatokat tartalmaz. A barlangban állati csontokat is találtak.

Ferîd-eddîn Attar

persa költő, l. Attar.

Feriencbreveik

(ejtsd: ferjencsik), 1. Miklós tót iró, szül. Zólyomban 1825., meghalt Turóc-Szt. Mártonban 1881. Selmecbányán, Lőcsén és Pozsonyban tanult középtanodákat és jogot. 1848. Hurban csapatában küzdött a magyar szabadságharc ellen, melynek leveretése után a Bach-rendszer hivatalnoka volt. Hivatalának elvesztése után hirlapiró lett. A Pest-budinske Vedomosti, azután a Národnie Novyni és a Hlasnik szerkesztője (e két utóbbinak alapítója is) volt. Irt több elbeszélést is, melyek elszórtan jelentek meg, s több szinmüvet, melyek közül: Pravda predsa vítazi (Az igazság még is győz), önállóan is megjelent (Budán 1862).

2. F. Sámuel, természettudós, szül. Zólyomban 1793 dec. 4., megh. Jolsván 1855 jul. 28. Pozsonyban és Halleban végezte tanulmányait. A jenai egyetemen fennálló magyar társulatnak titkáraként is működött. Jenában Goethevel is megismerkedett, kit F. a magyar viszonyok felől felvilágosított és akitől bucsulátogatása alkalmával Hermann és Dorothea-nak egy példányát kapta emlékül. 1818 óta mint lelkész működött előbb Zólyomban, azután Jolsván. Buzgó tagja volt a Gusztáv Adolf-egyesületnek. Műve: Ideen für die künftige Gesetzgebung d. Protestanten in Ungarn (1851). Számos művet irt a hazai meteorologiáról, amiért is «a jólsvai időjós»-nak nevezték.

Ferik

(török) a. m. divizio, hadtest, F. egyuttal elnevezése a hadtestparancsnokoknak, innen F. pasa, hadtestparancsnok pasa. E ranggal ugyanis a pasai cim és méltóság együtt jár. A tengerészetnél bahrije F.-i, tengerészeti parancsnok, viceadmirális.

Feri-köj

egy külváros neve Konstantinápolynak perai negyedében. Közel Sislihez fekszik a negyed, melynek legnevezetesebb pontja a protestánsok temetője. E temetőben nyugszik a Konstantinápolyban elhunyt magyarok legtöbbje és ugyancsak itt jelöli még egy sirkő Rákóczi udvari orvosának a hamvait is.

Férj

az a férfiu, ki valamely nővel érvényes házasságra lépett. A férj jogait és kötelességeit neje irányában személyi és vagyoni tekintetben a jog határozza meg. Személyi tekintetben jelesül jogai s kötelességei a házassági tartozásra (debitum conjugale) s a házassági hüségre vonatkoznak. A férj továbbá a családnak feje s azért közös házastársi életet érdeklő ügyekben a döntő szó őt illeti. Ily ügyek közé tartozik különösen a lakhelynek meghatározása is. Nem szenvedhet azonban kétséget, hogy a jognak visszaélései ellen a nő védelemre számíthat. Vagyoni tekintetben a férj jogait a törvény s a házastársak szabad egyezkedése szabályozza. Különös fontossággal birnak ebben a tekintetben: a nőnek külön vagyona, a hozomány, a hitbér, az u.n. viszonyos jegybér és a közszerzemény.

Férji minőség szinlelése

Aki magát valamely nő férjének szinleli és a nőnek tévedését felhasználja, hogy azzal nemileg közösüljön: szemérem elleni büntett miatt 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő. A bünvádi eljárásnak csak a sértett nőnek v. férjének indítványára van helye (btkv. 425. §-a).

Ferlach

(Felső-F.), falu Klagenfurt krajnai kerületi kapitányságban, a F.-patak mellett, szép hegyi vidéken, (1890) 2307 lak., puskakészítéssel, állami puskakészítő iskolával, közelében vasművekkel és szeszgyártással.

Ferleiten

helység Salzburgban, l. Fuch-völgy.

Ferma in posta

(olasz) a. m. a franc. poste restante, postán maradva.


Kezdőlap

˙