Florian

János Péter Claris, Chevalier de, francia költő, szül. Florian kastélyban (Saune mellett) 1755 márc. 6., megh. Sceauxban 1794 szept. 13. Párisban Penthievre herceg szolgálatába állt mint page, ahol dragonyos kapitánnyá lett és «Chevalier de F.» cimet kapott. Ezután hol Párisban, hol a herceg birtokain lakott s 1788. felvették az akadémiába; de mikor 1793. Sceauxban elfogták s gyöngéd testalkatát a fogság megrongálta, kiszabadulása után azonnal meghalt. Már 1779. kezdett szindarabokat irni, melyek igen kedvesek voltak; ilyenek: Les deux billets; Le bon ménage; La bonne mere. Költői episztoláját: Voltaire et le cerf du mont Jura 1782., Ruth eklogáját pedig 1783. tüntették ki pályadijjal; irt még Galatée (1783) és Estelle (1787) c. pásztori költeményeket, azután költői regényeket, mint: Numa Pompilius (1786); Gonzalve de Cordoue (1791). Leginkább kitünt azonban F. meséivel (Fables, 1792). Lefordította Don Quixote-t is. Egyéb művei: Mélanges de poésie et de littérature, Eliézer et Nephthali; Jeunesse de Florian. Műveit sok más nyelvre lefordították. Magyarul megjelentek Galatea, ford. Fazekas Sámuel (Kolozsvár 1811). Novellái, fordította ifj. Kiss János (Sopron 1840). Oeuvres completes de F. c. gyüjteményét 1820. adták ki 16 kötetben, ezt követték Oeuvres inédites (1824). V. ö. Montvaillant, F., sa vie etc. (Páris 1879).

Florianus

M. Annius F., M. Cladius Tacitus római császár testvére és testőrfőnöke, 276. a császár halála és Probusnak császárrá való kikiáltása után Kilikiában felcsapott ellencsászárnak, de katonái még azon évben megölték.

Florida

egyike az É.-amerikai államoknak, amely magában foglalja az ugyanily nevü félszigetet és K-en az Atlanti-oceánnal, Ny-on a Mexikoi-öböllel, a szárazföld felől pedig Georgiával és Alabamával határos. Területe 151980 km.2, lakóinak száma (1890) 391422 (l km.2-re 25), akik közül 142605 fehérbőrü, a többi szines. A partok hossza az Atlanti-oceán felől 650 km.; ezeket helyenkint a lagunák keskeny bejáratai teszik szakadozottakká; ezek közül a legfontosabbak a Saint-John és az Indian-river torkolata. Ezen oldalán terülnek el D-i végétől kezdve 330 km. hosszuságban a F. Keys nevü korallzátonyok, amelyek a hajózásnak nagy akadályai; az egyes csoportok: a Key Largo, Pine Islands, Marquesas és Tortugas. A Mexikoi-öböl oldalán a partok hossza 1200 km. Az állam mindenütt sik felületü; csakis ÉK-i részében vannak egyes dombok, amelyek azonban 51 m.-nél magasabbra nem emelkednek. A föld mindenütt ujabb geologiai formációkból áll; a terciernél régibb nincs. F. földje Bow tanár szerint mocsarakból (swamps), aminő az Everglades (l. o.), Cypress Swamps, Mangrove Swamps stb., pusztákból (savanes) és alacsony meg magasabb részekből, ugynevezett hummock-okból áll. A magasabb hummock rendesen fákkal (fenyő, magnolia-, narancs-, gesztenyefákkal) van beültetve; az alacsony hummock szintén fás, de ki van téve az áradásnak; ha a vizet róla levezetik, nagyon alkalmas cukornád termelésre. A puszták nagyobbára a folyók mentén terülnek el, alluviumból állanak és rizst meg cukornádat jól megteremnek. A mocsárok közé számítjuk a tavakat is, amelyek közel 6000 km.2 területet foglalnak el; köztük a legnagyobb az Okeechobee. A folyók számosak; legnagyobb az Appalachicola, amely a Chattahoochee és a Flint folyóból keletkezik és egész hosszában hajózható, meg az Atlanti-oceánba torkolló Saint John, amelyen 2 1/2 m. mély járásu hajók 100 km. hosszuságra járhatnak; a Mexikoi-öbölbe folynak a Rio Perdido, az Escambia, a Yellow Water, a Chocta Whatchee, az Ocklokonce és a Suwannee; az Atlanti-oceánba pedig a határul szolgáló Saint Mary és a hosszu, keskeny lagunát alkotó Indian-river. Gyakoriak F.-ban az ugynevezett sink-ek, a mészkőtalajban levő üregek, amelyeket néhol a források tiszta vizzel megtöltve tavakká alkotnak, másutt pedig elnyelik a kis folyók vizét, amely azután a föld alatt folytatja utját; ilyen a félsziget É-i részében levő Great Sink. Az éghajlat egészen oceánikus; a hideg és meleg közti különbség csekély, 10-11°-nál alig több; az évi középhőmérsék: 22,5°. A tél enyhe; fagy, amely a narancsfáknak árthatna, igen ritkán fordul elő. Az enyhe éghajlata miatt turisták, de betegek, különösen mellbetegek gyakran fölkeresik. A mocsaras vidékeken néha előfordul a sárgaláz is. Az erdők értékes fáin kivül fontosabb termékek a narancs (évenkint mintegy 340 millió), a pamut, cukornád, kukorica, rizs és sok helyen a dohány is; azonkivül citrom, banyána, datolyapálma, ananász. A növényvilágot általában jellemzik az Antillákon is előforduló tropusi növények. Az állattenyésztés jelentéktelen; a legveszedelmesebb ragadozó a kuguár; a mérges kigyók nem ritkák. A halászat és szivacsfogás jövedelmező. Ujabban Marion countyban foszfort találtak, amelyet a helyszinen műtrágyává dolgoznak fel. Az ipar jelentéktelen. A vasuti vonalak hossza (1891) 3673 km. A viziutak hossza 2931 km. Florida 45 countyra van fölosztva; fővárosa Tallahassee; a jelentékenyebb kikötők Key-West, Pensacola és Fernandina. A kormányt, valamint a 32 szenatort 4, a 68 képviselőt csak 2 évre választják. A kongresszusba két követet küld. Az állam bevételei 582636, kiadásai 583469 dollár. F.-t Ponce de Leon, az örök ifjuság forrását keresvén, 1512. virágvasárnapján (Pasqua Florida) fedezte föl. 1528. Pamphilo de Narvaez V. Károly császártól ajándékul kapta, de a benszülött indusoknak, a szeminoloknak makacs ellenállása miatt elfoglalni nem tudta. 1562. és 1564. francia hugenották kisértették meg rajta gyarmatokat alapítani, de 1565. Pedro Menendez de Avila, II. Fülöptől küldve, Caroline erődjüket földulta és San-Agostinot alapította. Ezen idő után még többször volt a spanyolok, franciák és angolok versengésének szinhelye. 1819. VII. Ferdinánd az Egyesült-Államoknak eladta; ezek 1821. megszállották, 1822. szervezték és 1845. az államok sorába vették föl. 1835-42-ig nekik is a szeminolok ellen kellett küzdeniök, kiknek nagyobb részét 1846. eltelepítették. 1861. F. kivált az unióból, de 1865. abba visszalépett és 1868. ujra organizáltatott. Az anyagi fejlődése csak ujabban indult lendületnek, amióta az É-i államokból nagyobb tőkepénzesek mocsarait lecsapoltatni kezdették. V. ö. Lanier, F., its scenery, climate and history 1876 és 1881. Barbour, F. for tourits, invalids and settlers 1884. Crosby F. facts 1887. - 2. F., departemento Uruguay köztársaságban Durazno, San José, Canelones és Minas közt, 12107 km.2 területtel, (1889) 28752 lak. A Cuchilla Grande nevü domblánctól átszelt, a Yi és Rio Negrotól öntözőtt departementonak legnagyobb jövedelmi forrása az állattenyésztés. Fővárosa F., Montevideotól 90 km.-nyire vasut mellett fekszik 2500 lak. - 3. F. tengerszoros, F. félsziget, Kuba és a Bahama-szigetek közt; a Mexikoi-öböllel az Atlanti-oceánba vezet; legnagyobb szélessége mintegy 160 km.

Florida-Blanca

József Monino gróf, spanyol államférfiu, szül. Hellinben 1729., megh. murciai birtokán 1808 nov. 20. Egyike volt a gyér számu felvilágosodott spanyol politikusoknak; 1772. spanyol követ lett XIV. Kelemen pápa udvarában, mely állásban a jezsuita-rend eltörlését sürgette. 1777. miniszterelnökké lett s III. károly alatt számos korszerü és üdvös reformot létesített Spanyolországban. IV. Károly alatt háttérbe szorult és midőn Mária Lujza királynő befolyása ellen kikelt, fogságba vetették (1792). Később birtokaira számüzték. Midőn a spanyol nemzet a jogtipró Napoleon ellen fegyvert fogott, F. is csatlakozott a felkelőkhöz és tagja lett a murciai juntának, de még ez évben elhalt.

Florideae

florideák v. Rhodophyceae (növ.), l. Virágmoszatok.

Floridia

város Sziciliában Siracusa tartományban, az Anapo közelében, termékeny vidéken, (1881) 10266 lak., akik nagyobbára földművelők.

Floridsdorf

falu Korneuburg alsó-ausztriai kerületi kapitányságban a Duna balpartján, 5 km.-nyire Bécstől, vasut mellett, (1890) 6123 lak., gép- és likőrgyártással. 1894 máj. 8. három szomszéd községgel (Jedlersdorf-, Jedlersee- és Donaufelddel) F.-t nagy községgé alakították. Az 1866. a poroszok ellen emelt sáncok ugyanazon a helyen és irányban terülnek el, mint a Bethlen Gábor által emelt sáncok, ahonnan ő is, Thurn Mátyás és mindannyi utóda Bécset É-felől ostromolta.

Floridzin

(C21H24O10,2H2O), szénvegyület, mely a glikozidák közé tartozik. Az alma-, körte-, cseresznye- és szilvafa gyökerének a kérgében fordul elő. Az almafa friss gyökerének kérgéből készítik. Tisztán előállítva szintelen, selyemfényü kristálykákból áll; ize kesernyés édes, kémhatása semleges. Hideg vizben alig, forró vizben, továbbá borszeszben jól oldódik; oldatai a poláros fény sikját balra fordítják. Hig savakkal való főzéskor floretin és szőllőcukorrá hasad szét.

Florilegium

l. Antologia.

Florina

(Bolgárul Lerin), város Monasztir török vilajetben, 30 km.-nyire Monasztirtól, a F. mellett, görög érsek székhelye, mintegy 5000 lak., 8 mecsettel.


Kezdőlap

˙