Fodormirigyek

(glandulae lymphaticae wescutericae), a hasüregben hátul feküsznek a bélfodor két lemeze között több sorozatban; a legkülsők a legkisebbek, a középső sorban vannak a borsóegész mandolamekkoraságuak, a belső sorozat mirigyei a felső bélfodri ereken feküsznek szorosan egymás mellett. Összes számuk 100-200. A vastag bélfodor lemezei között is van 20-50 mirigy. Valamennyiből a kivezető tápnyirkerek (vasa chylifera) a bélnyirktörzsbe (truncus intestinalis) jut s egyik gyökerét teszi a hasüreg hátulsó falán fekvő tápnyirktömlőnek (cysterna chyli).

Fodorsás

v. csiksás a Balaton mellékén (növ., Glyceria aquatica L. v. Gl. spectabilis M.-et Koch), 1-2 m. magas, nádtermetü pázsit, sáros, különösen kissé szikes helyen, vizparton, töméntelen nő, helyenként csaknem ő alkotja egyedül a rétség csáténemü vegetációját. Tőkéje terjedő, pázsitlevele jó széles, virágzata terjedelmes, füzérkéje 5-9 virágu, virágpelyvája tompa. 7 erős erü. Fiatalon takarmánynak jó és szapora, a szarvasmarha szereti, azért a sokáig viz alatt volt térség befüvesítésére célszerü és ajánlatos. Később megvénül. Az alföldi tözegképződéshez is jelentékenyen hozzájárul.

Fodortövis

v. szamártövis (növ.), Gönczy szerint a Carduus crispus, L. Bogács.

Fodorvas

l. Vas.

Fodorvászon

kenderfonalból készült vászon, mely kizárólag háziipari uton készül és abban tér el a más vásznaktól, hogy szövetében fodros. Különös specialitása hazánkban Kalotaszeg vidékének (Bánffy-Hunyad körüli községek), ahol a magyar parasztnők készítik, hogy az u. n. kalotaszegi varrottasra használják fel. Megkisértették már másutt is készíteni, de nem sikerült sehol oly szépen, mint ott. A F. készítésének előnye egyrészt a kenderfonal sodrásában, másrészt a kész vászon sulykolásában van. Jellemző sajátsága, hogy mennél többször kerül mosásra, annál fodrosabb lesz. Gyengébb minőségben készül a F. Csikvármegyében is, sőt kisérletet tettek annak utánzásával Oláhországban is, de eredmény nélkül.

Fodrász

l. Borbély.

Fodros

(növ., undulatum crispum v. crispatum), az oly levél, melynek széle hullámos vonalban ráncos v. bodros; l. Bodrosság.

Fodros cinkfödés

l. Fémfödél.

Fodros fa

l. Csomorosfa és Eresfa.

Fodros lud

v. asztrakán lud (Anser crispa), hazánk déli részeiben, a Duna fejedelemségekben és Déloroszországban elterjedt mutatós változat, mely a közönséges parlagi ludtól annyiban különbözik, hogy tömöt tollazatának váll-, szárny-, hát- és farktollainak egy része meg van görbülve és sodorintva; némely esetben 40 cm. hosszuságban fürtszerüleg le is lógnak. Elvétve a fej és a nyak felső részének tollai is göndörödnek. Bár gyengéd husa és hófehér tollazata van, inkább a diszbaromfiak sorában foglal helyet, noha mint ilyen sem képezi még a tervszerü tenyésztés tárgyát.


Kezdőlap

˙