Ford

1. Ferenc Clare, sir, angol államférfi, szül. Londonban 1828 jun. 4. Katonai pályára lépett, melyet otthagyván, 1852. nápolyi követségi titkár lett, majd a müncheni, párisi, lissaboni, brüsszeli, stuttgarti, karlsruhei, bécsi, buenos-airesi, kopenhágai, szt. pétervári és darmstadti követségeknél működött. 1875. a Halifax-Comissionál képviselte Angliát. Azután követ volt Argentiniában (1878), Uruguayban (1879), Braziliában (1879), Görögországban (1881), majd angol biztos a new-foundlandi halászat ügyében Párisban (1883). 1884. madridi követ lett, hol 1886. a spanyol-angol kereskedelmi szerződést hozta létre, 1887. pedig nagyköveti rangra emeltetett. 1892. tavaszán Sir William White-t követte a konstantinápolyi követségben. 1893 nov. pedig Rómába nevezték ki nagykövetnek, az elhalt Vivian lord helyébe.

2. F. János, angol drámairó, szül. Ilsingtonban 1586 ápr. havában, megh. 1640. Tame's memorial c. szomorujátékával lépett fel, mellyel nagy reményekre jogosított, de amelyek nem teljesedtek, jóllehet művelt szenvedély, erőteljes és gyöngéd nyelvezet jellemzik, de tárgyai, helyzetei kelletlenek, visszataszitók. Ismertebb művei: 'T is pity the's a whore; The lover's melancholy; The broken heart; Love's sacrifice (mindannyian megjelentek nyomtatásban 1629-33); The witch of Edmonson (1658); The sun's darling (1623-24); The chronicle history of Perkin Warbeck (1634). Több darabja elveszett. Munkáit Dramatic works cimmel többször kiadták; utoljára 1869.

Forda

vagy vágásforda (turnus). Erdőrendezési fogalmat jelöl, melynek megértése a következők előrebocsátását teszi szükségessé. A körülhatárolt erdőterület, mely egy önálló, függetlenül berendezhető gazdasági egészet képez, erdőtest. Ha ezt az erdőtestet rendes évi vágásokban akarjuk kezelni, akkor meg kell állapítanunk a vágások sorrendjét, melynek egyik főelve, hogy legközelebbről a legöregebb állabok (l. o.) jöjjenek vágás alá, és a legfiatalabbakra legkésőbb kerüljön a sor, mikor azok egy vagy több szempontból a vágási érettségüket elérték. Ha ez a vágási érettség valamely erdőnél, p. egy lucfenyő erdőnél a 100-ik évben áll be, akkor az egész erdőterület 100 (évi) vágásterületre kell felosztva gondolnunk, tehát évenként az erdőnek 1/100 -ad részét szabad csak levágnunk, s igy 100 év alatt halad át a gazdaság a vágásokkal az egész erdőtesten, mig a jelenleg telepített ültetvény eléri vágási korát, itt a 100 évet. Ez az idő, mely alatt az évi vágásokkal a gazdaság az egész erdőtesten végigmegy, és egy bizonyos felvett kiindulási pontra visszatér, a vágásforduló v. F. A F. és a vágási érettség kora, egymással a legszorosabb viszonyban vannak, mert a F. hosszát az illető fanem vágási érettsége szerint határozzuk meg. Mindazáltal a kettő között a legszabályosabb erdőgazdaság mellett is szokott némi különbség lenni, p. ha a vágásokat nem lehet azonnal felujítani vagy pár évig mezőgazdasági előhasználatot folytatnak rajtok, s csak azután erdősítik be, vagy a magról való természetes felujulás kissé elkésik, vagy ellenkezőleg, az erdő letarolása előtt abban már u. n. előserdény volt stb. Mindezen esetekben a F. és a vágáskor között némi különbség lesz, mindazáltal rendesen oly csekély, hogy a vágáskor még sem fog attól lényegesen eltérni, s igy az előre meghatározott vágási érettség korával össze fog vágni. Ez a szabályos vágáskor tehát rendesen a F.-val egyenlő szokott lenni. Nem igy áll a dolog az ujonnan berendezett erdőkben, melyek egy részében gyakran a szabályos vágáskort sokkal tulhaladott koru erdők lehetnek, melyeket első sorban kell levágni, de ellenkezőleg, lehet az erdő már tulhasználva is, ugy hogy az első 1, 2, s több évtized alatt jöhetnek oly állabok is vágás alá, melyek a szabályos vágáskort (vágási érettséget) még el nem érték. A F. meghatározása az erdők berendezésénél igen fontos és nem könnyü feladat, melyre igen sok körülmény van befolyással, s az eredmény azért is igen különböző lehet, mert a vágási érettséget is (l. o.) igen különbözően lehet felfogni. Ebből a szempontból megkülönböztetik a következő F.-ákat:

1. Termézsetes (fizikai vagy helyesebben fiziologiai) F. Ezt azon korral vesszük egyenlőnek, amelyben a magról felujítandó szálerdők teljes magzási korukban vannak, De mivel ez a kor, ha egyszer beállt, még sokáig eltart, itt csak a F. minimumáról lehet szó. Azoknál a fanemeknél fontos, melyeket magról, természetes uton szokás felujítani. A bükknél és jegenyefenyőnél ennek legalább is 80-100 évnek, a tölgynél 100-120 évnek kell lenni, de lehet több is. A sarjerdőknél, melyek annál könnyebben felujulnak, mennél fiatalabbak, csak a F. maximumáról lehet szó, mely kemény lombfáknál a 40 évet annyival kevésbbé haladhatja meg, mert a sarjról keletkezett kemény lombfák növekedése ez időn tul igen gyenge. - 2. Technikai F. Ez a fának bizonyos műszaki célokra való alkalmazhatóságától függ. P. sövény- és gátvesszőül használt tölgysarjerdőkben, a termőhelyi jóság szerint 5-10 év; tüzifára használt lágy fasarjerdőkben 12-30 év; keményfáknál 20-40 év; fenyő szálerdőknél 90-120, tölgynél 120-150 év stb. Itt különösen a nagyban elárusítható faválasztékot kell tekintetbe venni. - 3. A legnagyobb fatermés F.-ja beáll abban a korban, mikor az erdő átlagnövedéke legnagyobb. Ha ugyanis az erdőtest területét T-vel, a forda s egyszersmind a szabályos vágáskor éveinek számát f-fel, és az e korban levő erdő egy holdján a fatömeget K-val jelöljük, akkor az évi vágástér T/f, az évenként nyert fatömeg pedig T/f K. T. a Fordával nem változik, de igen is K/f, s amely F. mellett ez a kifejezés legnagyobb, az ad évente legnagyobb fatömeget. K/f pedig nem egyéb, mint a vágáskori átlagnövedék. Ennek a fordának választása csak akkor lehetne megokolva, ha a pénzjövedelem a fatömeggel egyenes arányban állana, ha p. tisztán a tüzifatermelés volna lehetséges, s annak is választékai m3-enként egyenlő árban lennének értékesíthetők. - 4. A legnagyobb erdőjáradék F.-ja. Ennek alkalmazása mellett az erdő évi járadéka legnagyobb, de az erdő fakészletében felhalmozott tőkék értékét nem tesszük arányba a jövedelemmel. Helye van akkor, ha ez a készlet nagyobbára a mult időkből azért maradt igy felhalmozódva a jelenlegi birtokosra, mert nem volt nagyobb mértékben értékesíthető, s nagyobb tömegekben való piacravetése most is lenyomná az árakat. 5. A legnagyobb talajjáradék F.-ja, vagyis az u. n. pénzügyi F. Ez az a F., melynek alkalmazása mellett az erdőgazdaságba befektetett tőkék a legmagasabb kamatokat hajtják, más szóval, mikor az erdőgazdaság pénzügyileg legelőnyösebb. Minthogy pedig a talaj gazdasági értéke alatt az erdőértékszámításban azt a tőkét értik, amelyet megkapunk, ha a talaj erdőgazdasági használatából eredő minden jövőbeli bevételt a jelen időre kamattalanítunk (diskontálunk), s abból a hasonlóan jelenre diskontált kiadásokat kivonjuk: annálfogva az erdőtalaj gazdasági értéke egyszersmind az erdőgazdaság jövedelmezőségének is legjobb mértéke. E szerint tehát a pénzuügyi F.-nak legegyszerübb meghatározása abból áll, hogy a célszerünek ismert és az illető erdő viszonyainak megegyező feltételek mellett, de különböző F. alapul vételével a talajgazdasági értékeket külön-külön kiszámítjuk, s amely F. mellett az legnagyobbnak mutatkozik, az a pénzügyi F. A F.-nak ez elven alapuló meghatározása azonban elfogadható eredményt csak abban az esetben adna, ha az erdőgazdaság az országban már régi idő óta célszerüen és számítással üzetett volna, ha a kamatláb - mint Angolországban - egy bizonyos, nagyon alacsony ponton már nagyon régen megállapodott volna, vagy legalább aránylag jelentékeny változásokat nem mutatna, s ha végre nem lenne az országban számos nagy faeladás, melynél a faárak az erdőbe fektetett tőkékkel semmi arányban nincsenek stb. A mostani viszonyok mellett a pénzügyi fordát a számítás nálunk oly alacsonyra nyomja le, hogy a mellett a nemzetgazdaság követelményeinek az erdészet nem felelhetne meg. Különben is a kiszámítása oly megbizhatatlan alapokon nyugszik, hogy viszonyaink szerint szálerdők berendezésénél nem alkalmazható. - F. a mezőgazdaságban, l. Vetésforgó.

Fordicidia

v. hordicidia (lat), a. m. hasas állatok leölése. Telius v. Terra (anyaföld) ünnepe április 15-re, Ceres ünnepére esett. Ezen ünnepen, melyet állítólag Numa rendelt el, rossz termés idején a pontifex a Vesta-szüzekkel a Capitoliumon borja tehenet áldozott (Ovid. Fasti 4. 929.) s minden kuriában ilyen áldozatot mutattak be.

Fordingbridge

(ejtsd: -brids), város Hampshire angol grófságban, Southamptontól nyugatra 27 km.-nyire, az Avon mellett, (1891) 5101 lak. Nevezetes egy hidja hét ivvel az Avonon.

Fordítás

valamely fogalmazványnak ujra fogalmazása egy másnyelvü közösség számára annak a nyelvén. Az irodalmi fordításra nézve l. Műfordítás.

Fordítóeset

v. átváltoztató eset, némely nyelvtanokban a magyar vá vé-ragos névszói alak: jóvá (tenni), királlyá (választatni).

Fordítófa

kurtaszáru, kétágu kampós fa, amely jégalatti halászatnál a lékről lékre hajtott rudnak irányítására szolgál.

Fordítóhorog

nehéz szálfák hengergetésénél, azaz a fa hosszusági tengelye körüli gurításánál használt eszköz, melyet rudon alkalmazva, ezzel együtt emelőként használnak.

Fordítókorong

(Drehscheibe, plaques tournantes: turntables; turning platformes). Hogy a mozdonyokat v. járóműveket meg lehessen fordítani, váltók nélkül más vágányokra lehessen átvinni, szilárd hordszerkezetre akként van rendesen derékszög alatt elhelyezve két kellő hosszaságu vágányrész, hogy azt a rajta elhelyezkedő járóművel együtt lehessen forgatni. Maga a fordulás vagy egy erős függélyes csapon történik, vagy a fordító korong oldalán alkalmazott kerekek segélyével, mely kerekek viszont rendesen sineken gördülnek. A szerkezet harmadik neme a golyókon forduló korong. A fordítást rendesen kézi erővel rudak, fogazott kerekek stb. segélyével hajtják végre, ritkábban gőzerővel, viznyomással.

Fordított arány

l. Egyenes arány.


Kezdőlap

˙