Főzet

l. Decoctum.

Főzőedény

l. Fazekasáru és Cukor.

Főzőüst

l. Üst és Fehérítés.

Főzsineg

l. Székfelszerelés.

Fp.

l. Forte.

Fra

az olasz frate szó rövidítése. Gyakran előfordul szerzetesnevek előtt.

Fra Angelico

l. Fiesole.

Fra Angelo

l. Fra Diavolo.

Fraas

1. Károly Miklós, német gazdasági iró, szül. Rattelsdorfban (Bajorország) 1810 szept. 8., megh. Neufrimannban München mellett 1875 nov. 9. Münchenben végzett orvosi és botanikai tanulmányai befejezése után 1835. Athenbe ment, hol a királyi udvari kertek és faiskolák igazgatója s egy évre rá az ujonnan létesített egyetemen a botanika tanára lett. Görögországból visszatérve, a freisingi gazdasági s ipariskolán, utóbb a schleissheimi központi gazdasági iskolán kapott tanári állást, 1847. pedig Münchenben a mezőgazdaság tanárává nevezték ki és 1851. a központi állatorvosi tanintézet igazgatásával bizták meg. F. élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, több maradandó becsü munkát hagyott hátra s a természettudományi ismeretek vivmányait kiváló sikerrel alkalmazta a mezőgazdaságra. A bajor gazdasági egyesületnek hosszu ideig titkára volt s itt kifejtett emlékezetes működése közben mindig különös figyelmet fordított a kisbirtokos osztály sorsának javítására és értelmiségének emelésére. Fontosabb művei: Historischer encyclopädischer Grundriss der Landwirtschaftslehre (Stuttgart 1848); Geschichte der Landwirtschaft (Prága 1851), pályadijat nyert mű; Die Schule des Landbaues (Stuttgart, 5 kiadásban); Bayerns Rindviehzucht (München 1853); Die Natur der Landwirtschaft (2 köt., München 1857); Buch der Natur für Landwirte oder landwirtschaftl. Naturkunde (München 1860); Die Ackerbaukrisen und ihre Heilmittel (Lipcse 1866); Das Wurzelleben der Kulturpflanzen (Berlin 1872); Geschichte des Landbaus und der Forstwissenschaft seit dem 16. Jahrhundert (München 1865).

2. F. Oszkár, német geologus és paleontologus, a stuttgarti kir. természetrajzi muzeum konzervátora, szül. Lordban (Remsvölgye) 1824 jan. 17. Mint teologus kezdte pályáját, de már akkor nagy előszeretettel foglalkozott természettudományi tanulmányokkal, különösen pedig földtani kutatásokkal. 1848. leutkirchi vikárius, egy évre rá laufeni plébános lett, 1853 óta pedig működik a stuttgarti természetrajzi muzeumban. Különös érdemeket szerzett Württemberg barlangjainak felkutatásában és az ott, valamint a Stuttgartvidéki homokkövekben és más rétegekben talált fossziliák tanulmányozása körül. Ujabban sokat foglalkozott az Ichthyosaurus-kérdéssel és egész kis irodalmat provokált nézetével. Geologiai és paleontologiai iskolai fali képei is közkeletüek. Nevezetesebb munkái: Die nutzbaren Mineralien Württembergs (Stuttg. 1860); Fauna von Steinheim, mit Rücksicht auf die miocänen Säugetier- und Vögelreste (u. o. 1870); Vor der Sündflut, eine Geschichte der Urwelt (3. kiad. u. o. 1870); Aus dem Orient (u.o. 1867); Drei Monate am Libanon (2. kiad. u. o. 1876); Geologische Beobachtungen am Libanon (u.o. 1878); Aëtosaurus ferratus. Die gepanzerte Vogelechse aus dem Stubensandstein bei Stuttgart (u. o. 1877); Württembergs Eisenbahnen mit Laud und Leuten an der Bahn (u. o. 1880); Geognostische Beschreibung von Württemberg, Baden und Hohenzollern (u. o. 1882).

Fra Bartolommeo

olasz festő, 1. Bartolommeo.


Kezdőlap

˙