Frobisher

(ejtsd: frobiser) v. Forbisher Márton, sir, angol fölfedező, szül. Doncasterban, meghalt Portsmouthban 1594. 1576. két kis hajóval indult el az északnyugati átjárást keresni Khina felé, mert akkor még azt remélték, hogy Amerka északi vége körül hajózható szabad utat találnak. Először Grönlandba, azután Labradorba jutott és tovább északra tengeröbölt fedezett föl (l. o.). A sok jég miatt végre visszatérni kényszerült. Egy eszkimót hozott magával és egy fekete követ, melyet aranytartalmunak tartottak és azért a következő évben három hajóval küldték ki ujra, hogy minél többet hozzon abból a kincsből; hozott is egy egész hajórakományt. 1578. Erzsébet királyné 15 hajóval küldte ki, hogy a tőle fölfedezett szigeteken (most Hall-szigete és Meta incognita) erősséget építsen és őrséget hagyjon. A jéghegyek és zivatarok meghiusították a gyarmatalapítást, az aranytartalmunak vélt kövek pedig, melyekből ujra sokat hozott, értékteleneknek bizonyultak és utazásának eredménye csak annyi volt, hogy Grönland nyugati partjának egy darabját angol birtoknak nyilvánította. Résztvett a spanyolok elleni küzdelemben és 1594 nov. 7. a bretagnei partnál halálos sebet kapott. Három utazásának leirását a Hacluyt-féle Collection of voyages c. mű 3. kötetében jelent meg. Életrajzát Jones irta meg (London 1878). V. ö. Simonyi, A sarkvidéki fölfedezések története.

Frobisher-öböl

keskeny öböl az é. sz. 63° alatt, a Davis-szorostól Ny-ra, Nugumiut és Meta incognita nevü félszigetek közt. Frobisher fedezte fel 1576. Későbben, mivel tengerszorosnak tartották, Lumley's Inlet volt a neve; csak Hall F. 1862. bizonyította be, hogy öböl.

Frock

(angol), eredetileg a szerzetesek köntösének neve, később a lovasok azon kabátja, mely elől rézsut volt szabva s amelyet a XVIII. sz. közepén Franciaországban a polgári rendek is kezdtek viselni. L. Frakk.

Froel.

természetrajzi s különösen állati nevek után a Froelich I. A. német zoologus nevének rövidítése, ki megh. Ellenwagenben 1841. és különösen a rovarok tanulmányozásával foglalkozott.

Frohburg

város Lipcse szászországi kerületi kapitányságban, 37 km.-nyire Lipcsétől, a Wyhna és vasut mellett, (1890) 2669 lak., plüs-szövéssel, fazekasiparral és bőrgyártással; régi parkban épült kastéllyal.

Frohme

Ferenc Károly Egon, német szocialista politikus, szül. Hannoverben 1850 febr. 4. Mint szocialista hirlapok szerkesztője, 1881 óta pedig mint a birodalmi gyülés tagja a mérsékeltebb szocialista pártnak egyik hive. Irt több rendbeli szocialista röpiratot és az Entwicklung des Eigenthums c. munkát.

Frohnleiten

község a gráci stiriai kerületi kapitányságban, a Mura és vasut mellett, (1890) 1160 lakossal, vashámorokkal és látogatott vizgyógyintézettel; közelében van Pfaunberg nevü kastély. V. ö. Mirner, F. (Grác 1893).

Frohschammer

Jakab, ném. filozofus, szül. Illkofenben (Bajorország) 1821 jan. 6., meghalt Kreuth-fürdőben 1893 jun. 14. 1841. a müncheni egyetemen teologiát és filozofiát hallgatott. 1847. pap lett; a következő évben engedélyt nyert, hogy egyetemi pályára készüljön. 1854. Münchenben a teologiai karon rendkivüli tanár, 1855 óta a filozofia rendes tanára u. o. Első munkája 1850. jelent meg: Beiträge zur Kirchengeschichte; majd 1854. München: Der Ursprung der menschlichen Seelen s 1855. Vogt K. és a materializmus ellen: Menschenseele u. Physiologie s az Einleit. in. d. Philos. u. Grundriss d. Metaphysik (u. o. 1858) c. műve Rómában indexre került, valamint Ueber d. Freiheit d. Wissenschaft is (u. o. 1861). Ekkor F. szabadelvü katolikus tudósok organumául megindította 1862. Athenaeum c. folyóiratát, melynek első kötete szintén indexre került. S midőn F. a münchen-freisingeni érsek felhivására vonakodott az egyház itéletének magát alávetni, felfüggesztetett a papi funkciók gyakorlatától és a teologusoknak megtiltatott, hogy felolvasásait látogassák. F. ekkor még élesebben fordult a pápaság ellen az 1865. névtelenül s 1870. saját neve alatt ujra kiadott Beleuchtung-ban (Lipcse); ugyane célnak szolgál többé-kevésbbé: Das Christenthum u. d. moderne Naturwissenschaft (1868); Zur Würdigung d. Unfehlb. d. Papstes und d. Kirche, Die pol. Bedeutung d. Unfehlb. d. Papstes und d. Kirche (1869); Das neue Wissen u. d. neue Glaube (Lipcse 1873); majd 1873-76-ig 3 irás a pápaság ellen. Filozofiai főműve: Die Phantasie als Grundprincip des Weltprocesses (München 1879), melyhez csatlakozik: Monaden u. Weltphantasie (u. o. 1879); Die Bedeutung d. Einbildungskr. in d. Philos. Kant's u. Spinoza's (1879); Ueber d. Principien d. aristot. Philos. u. d. Bedeut. d. Phantasie in derselben (1881). Fontos még rendszere szempontjából különösen: Ueber d. Genesis d. Menschheit d. deren geist. Entwickelung in Relig., Sittlichk. u. Ssprache (München 1883). Egyéb filozofiai művei: Die Philos. als Idealwissenschaft u. System (1884); Ueber d. Organisation u. Cultur d. menschlichen Gesellschaft. Untersuchungen über Recht u. Staat, sociales Leben u. Erziehung (1885). Hagyatékából jelent meg: System der Philosophie im Umriss (I. köt. 1892). F. alapgondolata az, hogy a filozofia nem pusztán tudománytan, hanem a világ magyarázata egyetlen összefoglaló elvből. Ez az elv a képzelet - a szót tágabb értelemben véve -, mely objektiv minden levés és működés alapelve, szubjektiv véve mindennek megismerő és magyarázó elve. A képzelet alakító ereje az egyénnek és a mindenségnek, képző ereje a természetnek és a történetnek. A világegyetem egységének és törvényszerüségének a képzelet, a fantázia, oka és alkotója. V. ö. róla: Kirchner, F. Ueber d. Grundprincip d. Weltprocesses m. besond. Berücksichtigung F.-'s (Köthen 1882); Reich Ed., Weltanschauung stb. Betrachtungen über d. Philos. F.'s (Lipcse 1884).

Frohsdorf

(Froschdorf), község Bécs-Ujhely alsóausztriai kerületi kapitányságban, 5 km.-nyire Bécs-Ujhelytől, a Lajta jobb partján, (1890) 682 lak., ismertté egy parkban épült szép kastély tette, amelyben Murat özvegye, későbben Berry hercegnő és azután Chambord gróf lakott.

Froissart

(ejtsd: froasszár) János, francia költő és történész, szül. Valenciennesban 1337., megh. mint kanonok Chimayban 1400-1419 táján. Tudományos pályára készült, hanem aztán a költészetre adta magát. 1356. Angliába ment, hol III. Eduárd király felesége, hennegaui Filippa vette őt pártfogásába s mint költő nagyon népszerü volt az udvarnál. 1356. utazást tett azokon a vidékeken, amelyeket történeti irataiban szinterekül szemelt ki (Skócia, Keleti Anglia, Bretagne, Bordeaux, Olaszország stb.). Pártfogója halála után (1369) Vencel, brabanti herceg szolgálatába lépett, kinek költeményeit a sajátjaival bizonyos regényszerü egészben egyesítette Mellyador cim alatt. Vencel halála után Gui de Blois gróf szolgálatába állt, azután ujra utazásokat tett Franciaországban, Angliában és egyebütt. Történeti elbeszélései 1322-1400. terjednek s becses adatokat tartalmaznak a korabeli szokásokra, irányokra és erkölcsökre vonatkozólag. E munkák Chroniques de France, d'Angleterre, d'Écosse, d'Espagne, de Bretagne c. alatt ismeretesek, több kiadást értek s latin és élő nyelveken is megjelentek. Régibb, jobb kiadása Bouchontól (15 kötet, Páris 1824-26), ujabb Kervyn de Lettenhovetól (25 kötet, Brüsszel 1867-78). A legjobb kiadást Luce rendezte (8 kötet Páris). Lirai és allegórikus verseit is Bouchon adta ki (Páris 1829), de jobb a Scheler-féle kiadás (Brüsszel 1870-72). F. szép krónikájának szép kéziratát a boroszlói könyvtárban őrzik. Ebből közölt szines illusztráciokat Márki is a «Mária királyné»-ban. V. ö. Kervyn de Lettenhove, F., étude littéraire sur le XIV-e siecle (Páris 1858); ugyanaz, Introduction aux Oeuvres de F. és Nouvelles recherches sur la vie de F. (a Bulletin du bibliophile et du bibliothécaire-ban, Páris 1860); Scheler, Glossaire des chroniques de F. (Brüsszel 1877). Weber, Jean F. (Histor. Taschenbuch 1871).


Kezdőlap

˙