Galván-hangzás

Ha lágyvas- vagy acélpálca körül több menetben szigetelten vezetett sodronyon át elektromos áramot vezetünk s azt ismételten zárjuk és megszakítjuk, akkor a pálca hangot ad, mely hosszrezgéseinek megfelel. A hang nem változik, ha az áram megszakítása és zárása sürübben vagy ritkábban történik, s a kisérlet nem sikerül, ha vas vagy acél helyett más fémet veszünk, mi azt bizonyítja, hogy a pálca rezgése annak pillanatnyi mágnesezésétől és az azzal járó alig észrevehető meghosszabbodásától függ.

Galvani

Alajos, olasz természettudós, szül. Bolognában 1737 szept. 9., megh. u. o. 1799 dec. 5. Papi pályára készült, amiért a bolognai egyetemet látogatta. Később azonban megváltoztatta szándékát és orvos, 1762. az orvostan tanára lett Bologna egyetemén. Miután G. már tudományos hirnevét anatomiai munkák által megalapította, egy véletlen eset a róla elnevezett galvanizmus (l. o.) fölfedezésére vezette. Elméletét a De viribus elektricitatis in motu musculari commentatis cimü értekezésében tette közzé. Munkája nagy feltünést keltett. A fiziologusok azt gondolták, hogy az elektromosságban feltalálták azt a hatóerőt, amely az akaratot az izmokkal közli. Különben G. elméletét sok igen tekintélyes tudós is elfogadta, a többi között maga Volta is, ki később az elmélet helytelenségét belátva, helyébe a saját elméletét állította. Munkái közül még a következő cimü említendő: Memorie sulla elettricita animale al Abbate L. Spallanzani (Brugnatelli, Giorn. fisico-med. 1797). Összes munkáinak cime a következő: Opere edite ed inedite del Prof. L. Galvani etc. (1. vol. 4°, Bologna 1841, con Aggiunta 4°, u. o. 1842).

Galvanikus

annyi mint a galvánhoz, a galvanizmushoz tartozó, a galvanizmuson alapuló, arra vonatkozó. - G. aranyozás, l. Aranyozás.

Galvanizálás

l. Galvanosztégia és Villamos kúra.

Galvanizált vas

cinkezett vas. Ha a vasat olvadt cinkbe mártjuk, ez rátapad annak felszinére. A cink a rozsdásodás ellen igen jól védi a vasat, mert a viz jelenlétében cink (viz) vas-elem keletkezik, melyben a negativ sarkot alkotó cink oxidálódik, a izből kiváló hidrogén pedig a pozitiv vassarokra rakodik. Tehát a cink rovására a vas épen marad. Különösen a szabad levegőn levő drótot és a vékony lemezt szokás cinkezni.

Galvanizmus

az érintkezés által létrejövő elektromosság tüneményeinek csoportja. A mult század vége felé Galvani megfigyelte, hogy egy imént leölt bizonyos célokra preparált béka teste rángatódzott, valahányszor egy közelében megindított elektromozó gép szikrát adott és egyidejüleg a test idegeit a boncoló késsel levezetőleg megérintették. A kisérletet sokféleképen variálva azt is tapasztalta, hogy a rángatódzás igen erősen történik, ha a béka testének idegei és izmai kétféle fémmel, a két fém meg egymással érintkezik. Galvani a rángatódzás okait az állati test elektromos töltésére - az állati elektromosságra - vezette vissza, mely az ő általa véghez vitt kisérletekben valószinüleg elég gyakran szerepelt is. Volta az okot a kétféle fém érintkezésében kereste; ő volt az első, ki a kontakt elektromosság tüneményeit tisztán előállította s igy e téren - eltekintve az impulzust nyujtó tünemény felfedezésétől - a G. tanának megalapítóját ő benne kell látnunk. Volta kutatásaiból azt következtette, hogy a különböző szilárd testek puszta érintkezése elégséges, hogy a két test ellentétes elektromossá váljék s felvette, hogy az érintkezés helyén egy elektromindító erő (l. o. lép föl, mely az egyesült elektromosságok szétválasztását okozza s addig tart, mig a két test érintkezik. Ő felfedezte továbbá, hogy a jó vezető szilárd testek (fémek) egy ugynevezet feszültségi sorozatot képeznek, mely sorozat a főbb anyagokra nézve a következő: Cink, ólom, ón, réz, ezüst, arany, platina, szén. E sorozatnak bármely előbbre való tagja valamely utána következő taggal érintkezve, pozitiv, az utóbbi negativ elektromosságu lesz. A szétválasztott elektromosságok feszültsége, tehát az azt okozó elektromindító erő nagysága is, nem függ az érintkező anyagok nagyságától és alakjától, sem az érintkező felületek nagyságától, hanem egyedül az anyagok minőségétől és annál nagyobb, minél távolabb vannak azok egymástól a sorozatban. A sorozatnak bárhány tagja érintkezik egymással, a szélső tagokban mutatkozó elektromos feszültség olyan, mintha azok közvetlenül érintkeznének (feszültségi törvény). A feszültségi sorozat elősorolt törvényszerüségéből következik, hogy egy egyedül annak tagjaiból, az u. n. elsőrendü vezetőkből alakított körben a működő elektromotoros erő az egyesült elektromosságokat ugyan egymástól elválasztja, de hogy azoknak áramlása rögtön bizonyos nyugalmi egyensulyállapottal végződik. Az 1. ábra ilyen összeállítást tüntet fel; ha p. a sort a cinkkel kezdjük és a rézzel végezzük, akkor- feltéve, hogy A-nál a cink és réz között az érintkezés még nem létesíttetett - ekét fémben az elektromos feszültség akkora lesz, mintha az a 2., 3., 4. és 5. vezető közvetítése nélkül, tehát olyformán, mint ezt a 2. ábra feltünteti, B-nél közvetlenül érintkeznék.

[ÁBRA] 1. ábra. Galvánelem 2. ábra.

Ha most a B. érintési felületben működő elektromotoros erő a cink felé (+e) elektromosságot, a réz felé (-e) elektromosságot hajt, akkor, ha az A felületben is az érintkezést létesítjük, e felületben az elektromotos erő épp oly nagyságban, mint B-ben, de ezzel a kétféle elektromosság áramlását illetőleg ellenirányban működik s annak egyesülését megakadályozza, ugy hogy a cink +e-vel, a réz -e-vel föltve marad, de uj elektromosságok nem választatnak szét és áramlás nem történik. Ha sikerülne a B-ben működő elektromotoros erőnél fogva az A-nál egyesülő elektromosságok folyton ujakkal pótoltatnának s ugy folytonos elektromos áramot nyernénk. Ugyancsak folytonos áramlás történnék akkor is, ha a B-nél beigtatott vezetőnek a cinkkel és a rézzel való érintkezésének felületein elektromindító erők fellépnének ugyan, de ha ezek együttvéve nem adnának egy a B-nél működővel egyenlő nagyságu, de ellenirányu eredő elektromos erőt; más szóval, ha a beigtatott vezető nem követné az elsőrendü vezetők feszültségi törvényét. Ilyen anyagokat talált tényleg Volta az u. n. másodrendü vezetőkben, azaz azon folyékony anyagokban, melyek, ha az elsőrendü vezetőkkel érintkeznek, azokkal kémiai cserehatásba lépnek. Ő észrevette, hogy a másodrendü vezetők a feszültségi sorozatba nem igtathatók és az elsőrendü vezetőkkel való érintkezéseknél működő elektromotoros erők hatását elhanyagolható csekélynek tartotta. Később kitünt, hogy ez utóbbi feltevése téves; mindazonáltal a felismert tények alapján sikerült neki a szerinte elnevezett oszlopot szerkeszteni (l. Galván-elem), miáltal a felfedezéseknek egész láncát előkészítette és lehetségessé tette.

Jelenleg ismeretes, hogy elektromos áram csak ugy és csak addig létezhetik, mig első és másodrendü vezetők egymásra kémiai hatást gyakorolnak, hogy az egyik fémnek, a feszültségi sorozatban előbbre valónak okvetlenül a másodrendü vezetővel, v. annak részével vegyülni kell s hogy ezen fémnek fogyasztása annál erősebb, minél erősebb az elektromos áram maga. A Volta által megalapított kontakt elmélet ezen kémiai folyamatokat az elektromos áram hatásának tekinti; szemben ezen elmélettel a Fabbroni által felállított s de la Rive által tovább kifejtett kémiai elmélet magokat a kémiai folyamatokat tekinti az elektromos áram forrásának. Mindkét elméletnek jeles nevü hivei vannak s mai napig sem birták egyik elméletnek hivei sem saját elméletük helyességét v. az ellenelmélet tarthatatlanságát kétségtelen adatokkal bebizonyítani. De bármelyik elmélet legyen a helyes, annyi bzonyos, hogy a galvánáram előállítása midig az áramot szolgáltató anyagoknak oly értelmü kémiai vátozásával jár, mely változások alkalmával bizonyos munkaértéket képviselő anyagok (szinített fémek, savak stb.) oly vegyületeket alakítanak, melyeknek munkaértéke az előbbinél alacsonyabb, ugy, hogy a keletkezett galvánáramot az eltünt kémiai munkaérték egyenértékének tekinthetjük. Puszta elsőrendü vezetőkből, melyek kémiailag egymásra nem hatnak, galvánáramot eszerint nem nyerhetünk s igy a feszültségi törvény teljes összhangban van az energia megmaradásának törvényével. A sok jeles kutató között, kik uj felfedezéssel gazdagítottak, megemlítjük e helyen Faraday-t, ki az elektromos vegybontás törvényeit és az indukció tüneményeit, Ohmot és Kirchhoffot, kik a róluk elnevezett fontos törvényeket fedezték fel, Amperet, ki Oersted véletlen felfedezéséből kiindulva, vizsgálatai alapján a mágnesség elméletét felállította és Aragoval egyetemben pedig az elektromagnetizmust fedezte fel.

Galvánlánc

l. Galvántelep.

Galvanoglifia

vagy glifográfia, l. Galvanoplasztika.

Galvanográfia

l. Galvanoplasztika.

Galvanokausztika

a galvanikus elektrikus áram által megtüzesített műszerek alkalmazása sebészeti operációknál. Legelőször Middeldorpf boroszlói sebész ajánlotta és használta a régibb sebészeti gyakorlatban használt s izzó szénparázson megtüzesített izzó vas helyett. Alapeszméje az, hogy egy elég nagy feszülésü galvántelep két sarka közé vékony, s igy nagy ellenállásu platinasodronyt beiktatva, ezen platinasodrony az áram zárásakor izzóvá lesz s izzó marad addig, mig az áram zárva marad. A platinasodrony végeivel különféle platinából készült műszereket lehet összekötni s ezek is izzókká lesznek. Igy használnak lapos, késalaku platinalemezkéket, hegyes, hosszu platinacsikokat, kis porcellánkup körül csavart vékony platinasodronyt, mely izzóvá lesz a porcellánkupot is izzó állapotba hozza stb. Az izzó platinaműszerek használatának célja volt az operációval járó vérzést elkerülni s a metszést inkább a szövetek elpörkölésével végezni. Idővel azonban majdnem kizáróan a platinasodrony maradt meg a használatban, melyből kacsot alakítottak s kocsányos daganatokat v. a test üregeiben levő daganatokat irtottak ki ugy, hogy a sodronykacs az üregbe vezettetvén, a daganat kocsányára illesztett s azután az áram zárásával izzásba hozatott s részint égető hatásával, részint a kacsnak fokozatos megkisebbítésével a szöveteket szétválasztotta vérzés nélkül (L. Ecraseur is). Aranyeres csomók lemetszése, gégepolipusok, orrpolipusok, méhpolipusok eltávolításánál, továbbá a fül csatornájában, végbélben, garatban hasonló célokra most is sikerrel használják, bár azon körülményes előkészületek miatt, melyekkel a galvántelep jó karban tartása, a kacsot szabályozó készülék beállítása stb. jár, használata igen kis körre szoríttatik, főleg mióta más módon tanulták a sebészek a platinaeszközök izzítását. A mai gyakorlatban a termokauter majdnem egészen háttérbe szorította. - G. technikai szempontból, l. Galvanoplasztika.


Kezdőlap

˙