Gergelyi

Tivadar, országgyülési képviselő, szül. Kis-Szebenben (Sáros vm.) 1837. A gimnáziumot Késmárkon, jogi tanulmányait a kassai jogakadémián kezdte, a pozsonyi akadémián folytatta s a bécsi egyetemen végezte be. Tanulmányai befejeztével beutazta Német- és Franciaországot. Párisban a lengyel emigráció több kiváló tagjával baráti viszonyba lépett s felszólításukra 1863 tavaszán a lengyel felkelés idején Varsóba ment, ahol az akkor ott megalakult ugynevezett «titkos nemzeti kormány» megbízásából, több kiküldetésben járt el. 1864 januárban elfogták s a provizórium idejében a politikai vétségek felett biráskodó budapesti katonai biróság elé állították. Másfél évi vizsgálati fogsága után a felségárulás büntényében vétkesnek mondották ki s 12 évi várfogságra itélték. 1867. a koronázás napján szabadlábra helyezték. 1869. és 1872. mint az akkori balközéppárt hive, a lublói választókerületben képviselőjelöltül lépett fel, de kisebbségben maradt. 1878. azonban az említett kerület egyhangulag képviselőjévé választotta. Azóta folytonosan e kerületet képviseli a parlamentben.

Gergelyjárás

Nagy (Szent) Gergely pápának mint az egyháztanítók (Szt. Ágoston, Szt. Ambrus, Szt. Jeromos és Szt. Gergely) egyikének napján, márc. 12-én, mint más országokban, ugy nálunk is némely vidékeken olyanféleképen öltöznek fel a kisebb iskolás gyermekek, mint a Háromkirályjáráskor és «Gergelyt járni», vagyis a faluban házról-házra énekelni mennek, amiért apró-cseprő ajándékot (pénzt, tojást, kalácsot, lisztet, stb.) kapnak. Másutt e szokás a falu iskolamestere javára való kéregetéssel volt kapcsolatos. hasonló célu és szertartásu szokást hazánk némely tájain Balász napján (febr. 3.) is látunk, amikor az u. n. Balász-járás alkalmával egészen a G. módjára szintén ily alkalmi énekkel koledálnak az iskolás gyermekek a mester számára szalonnát, sódart, tojást s egyeb elemózsiát. Mind a G., mint a Balász-járás némely helyütt egyuttal az iskolába lépő ujoncok toborzása is, akiket ezért néhol «Gergely katonái»-nak hivnak. Sok helyt Balázs-napkor is a Gergely-napi éneket mondják. Mint a két feltünően hasonló szokás a középkori egyházi iskolák nevelésének emléke, amelyekben Szt. Balázs és Szt. Gergely, mint az iskolás gyermekek patronusai, kiváló tiszteletben részesültek. Az előbbi a Balázsolás cikkben olvasható ok miatt, az utóbbi pedig azon a cimen, hogy a négy egyháztanító egyike és a kolostoriskolák szervezője, amire a G. alkalmával énekelt versikék némelyike is hivatkozik, midőn egyikük p. igy kezdődik:

Szent Gergely doktornak,

Hires tanítónknak

Az ő napján,

Régi szokás szerint

Menjünk Isten szerint

Iskolába.

Lám, a madarak is,

Hogy szaporodjanak,

Majd eljönnek,

A szép kikeletkor

Sok szép énekszóval

Zengedeznek.

Ez ének második szaka azonban egyuttal arra is látszik célozni, hogy e szokásban valamely régibb pogány természet-ünnep nyoma is lappang, amelynek alighanem a tavasz első hirnökeiül visszatérő énekes madarak üdvözlése volt az egyik jellemző vonása, V. ö. Kiss Áron, Magyar gyermekjátékgyüjtemény; Erdélyi, Népdalok és mondák; Nyelvőr V. és VII.

Gergelylaka

(Gergelak), kisközség Sáros vmegye sirokai j.-ban, (1891) 538 lak. szeszgyárral, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Gergely-rend

Pápai rendjel, melyet XVI. Gergely pápa 1831 szept. 1. alapított, 1834 máj. 30. kibővített, Nagy Gergely pápa tiszteletére, a szent szék irányában szorgalom, hüség stb. által maguknak érdemeket szerzett polgári és katonai egyének kitüntetésére. Négy osztálya van: nagy keresztesek, I. és II. oszt. lovagok, parancsnokok s lovagok. Jelvénye aranyszegélyü nyolcágu vörös kereszt, csúcsain arany golyókkal, kerek kék középpajzzsal, melynek előlapján szt. Gergely képe, körülötte arany gyürüben (St. Gregorius Magnus, hátlapján Pro deo et patria, melyet arany gyürüben Gregorius XVI. P(ontifex) M(aximus) Anno I. felirat vesz körül.

Gergesa

l. Gadara.

Gergo

(ol., ejtsd: dsergo), tolvajnyelv Olaszországban.

Gergonne

(ejtsd: zsergon) József Diez, francia matematikus, szül. Nancyban 1771 január 19., megh. 1859. Kezdetben tüzérhadnagy volt, később pedig Nîmesben a liceumban s Montpellierben a faculté des sciences-on a matematika tanára. Irt számos matematikai értekezést s 1810. megalapította az Annales de mathématiques pures et appliguées c. szaklapot. Ő mondta ki először egészen általánosan a dualitás (l. o.) elvét.

Gergovie

(ejtsd: zsergovi), 744 méter magas hagy Puy-de-Dôme francia départementban, 7 km.-nyire Clermonttól. Rajta állott Gergovia nevü gallus város, amelyet 53. Kr. e. Julius Caesar eredménytelenül ostromolt, s hol Vercigetorixtól vereséget szenvedett. Néhány kőrakás ma is mutatja helyét.

Gergő

helyesebben Geregen v. Görgény, Pál fia a Beicz nemzetségől, a Kun László alatti polgárháboruk egyik hirehedt alakja. Ahhoz a párthoz tartozott, melynek élén testvérével, Miklós vajdával a Gutkeledek (Pektári Joákhim, Miklós bán) s Németujváriak (Henrik bán, majd fiai Iván és Miklós) álltak szemben a Csákokkal (Péter, Máté, Ugrin), Kánokkal s Moissal. Midőn az utóbbiak 1275 novemberében a Németujvári Miklós nádorból, Beocz Miklós országbiróból, Joákhim tárnokmesterből, Németujvári Iván tótországi és Gutkeled Miklós dalmát és horvát bánból álló kormányt megbuktatták s helyüket legádázabb ellenségeik foglalták el, G. rokonával, Márk fia Loránt szepesi ispánnal fegyvert ragadt és Székesfejérvár vidékét pusztították. Félévig tartott a belháboru, mely Csák Péter kormányának bukásával végződött. 1276 juniusban ismét Németujvári Miklós lett a nádor, de már egy év mulva a Csákok ujjolag megbuktatták s midőn Oklicsi Dénes rövid idei nádorsága után megint Csák Péter foglalta el a nádori széket, a kibukott párt legtüzesebb emberei, G. és Márk fia Loránt ujra föllázadtak, elfoglalták a szepesi várat s egész Erdélyig fellázították a Tiszán-tult, hol a Beiczek jószágai feküdtek. Kun László az Ába nembeli Fintát s a Boksa nembeli Györgyöt, a sóvárig Soós-család ősét küldte ellenük. Loránt elesett, de G. nem tette le a fegyvert, sőt most már testvére, Miklós vajda is föllázadt, ugy hogy a király 1278 máj. és juniusban hadgyüjtés végett maga is lement Temesvárra és Csanádra. Kán Miklós érsek azonban csakhamar bevette G. adorjáni várát. György mester pedig nyilt csatában is megverte és elfogta a dacos urat, kit azután a király a hét vármegye rendeivel Váradon tartott közgyülésen halálra itéltetett és lefejeztetett. V. ö. Szabó, Kun László, 58-59.; Bunyitay, Egyedi monostor tört., 12.; Pauler Gy., A magyar nemzet tört.

Gergye

Lénárd, klassz. filologus, szül. Toronyon, Vas vmegyében 1858 okt. 22. Tanárkodott a komáromi gimnáziumban s a pannonhalmi liceumban. Most Esztergomban tanár. Irt tanügyi cikkeket s következő programmértekezéseket: Az ókori filozofusok tanítása az istenség mivoltáról (Komárom 1885); a homeroszi kor kozmografiája (Esztergom 1890); Görögországi tanulmányut (1894).


Kezdőlap

˙