Glatz

1. Jakab protestáns tanár és lelkész. szül. Poprádon 1776 nov. 17., megh. Pozsonyban 1831 szept. 24. Tanult a késmárki evangélikus, a miskolci református gimnáziumokban, a pozsonyi ev. liceumban, azután pedig a jenai egyetemen teologiát hallgatott. Tanulmányai végeztével a Salzmann-féle schnepfenthali tanintézetben lett tanító 1797., majd a bécsi ev. iskolához hivatott meg főtanítónak 1804., a következő évben a bécsi ev. egyház harmadik, kevéssel később második lelkészévé választották meg, 1806. az osztrák örökös tartományokban levő összes német protestáns gyülekezetek élén álló főegyháztanács lelkészi tagjává neveztetett ki, s ezen állásában az iskolai, nevelési és egyházi ügyek felvirágoztatására felettébb jótékony hatást gyakorolt. Korának egyik legtermékenyebb irója volt, számos neveléstani ifjusági és egyházszónoklati mű jelent meg tőle, melyek ujabb és ujabb kiadást értek s közülök több magyar nyelvre is lefordíttatott. Ilyenek: Az ausztriai császári királyi birodalomban 1817. tartatott reformáció háromszázados ünnepének előadása. Magyar nyelven közrebocsátotta Márton József (Bécs 1818); A gyermekvilág képekben és elbeszélésekben. Magyarítá Szívos Mihály (Pest 1840); AZ elbeszélő anya. Ford. Becser Soma (Pozsony); Az elbeszélő atya. Ford. ugyanaz u. o.; Vidor gyermekek. Magyarosítá Szívos Mihály (Pest 1842); Piros könyv. Magyarosítá ugyanaz u. o.; Buzgóság könyve (Pest 1845). Ő szerkesztette Die Annalen d. österreichischen Litteratur cimü folyóiratot, továbbá: Das evangelisch-christliche Gesangbuch és Kirchenagende c. műveket, melyeket az osztrák evangelikus egyház közhasználatra elfogadott.

2. G. Mátyás, reformátor és ev. lelkész Brassóban, a XVI. sz. közepe körül; hű társa, segítője Honternek (l.o.) Brassó és a Bárcaság reformálásában; az ő közremüködésével irta Honter a majdnem hitszabályzó műnek tekintett Libellus Reformationis-t (1542). A következő évben, midőn Martinuzzi Hontert a gyulafehérvári országgyülés elé idéztette, e helyett, kit a brassóiak nem mertek elereszteni, G-ot és más három társát küldték el a brassóiak Fehérvárra, s az itt tartott hitvitán G. Elismerést nyerőleg védelmezte a hitujítás alaptanait.

Glatzi-hegység

a Szudéták főrésze a felső Neisse mindkét partján. 4 magasabb szegélyhegységből: az Eulen-, Dny-on a Habelschwerdter- és Heuscheuer, É-on pedig a Schweidnitzer-, továbbá a középen 325-400 m. magas dombvidékből áll.

Glatzi-Neisse

l. Neise.

Glatzkop

l. Glaskopf.

Glauber

János Rezső, német orovos-kémikus (iatrokémikus), szül. Karlstadtban 1602., megh. Amsterdamban 1668-ban. A kémiai műveleteket és eszközöket tökéletesítette. Különféle kémiai és gyógyszerészeti készítmények előállításával és elárusításával foglalkozott; különösen a nátrium-szulfátot alkalmazta gyógyszerül, e sót még ma is akkori nevének - Sal maribilis Glauberi - megfelelően glaubersónak is hivják. Különféle sók előállítását tanulmányozta. Művei: Furni novi philosophici; Miraculum mundi; Pharmacopea Spagirica; De natura Salium; Glauberus concentratus v. Laboratorium Glauberianum. Munkái együtt Opera Omnia cimen Amsterdamban 1661. 7 köt. jelentek meg.

Glauberit

(Brongniartin). Egyhajlásu, táblás kristályu mésznátron-szulfát viz nélkül (Na2SO4+CaSO4; CaO = 20,3 Na2 O=21,8 SO3= 57,5 kevés Cl 0,3. Iscl, Hauner), szintelen szürke, sárgás v. veresszinü, üveg- vagy zsifényü, ize sósan kesernyés. K. 2,5-3. Töm. 2,7-0,85. Sokáig a levegőn állva vizet vesz fel és szétesik. Sóbányákban fordul elő.

Glaubersó

mint ásvány mirabilit a neve (Haidinger adta). G. kémiai szempontból, l. Nátriumszulfát.

Glauchau

az ugyanily nevü járás székhelye Zwickau szászországi kerületi kapitányságban, 11 km.-nyire Zwickautól, a Zwickaui Mulde és több vasuti vonal mellett (1890) 23405 lak., a pamut- és félpamut kelmék gyártására nézve Németország egyik legfontosabb helye, vasöntéssel, gép- és sörgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal; nagy pamutkelme-exporttal; magasabb szövőiskolával és ezzel kapcsolatban régi szövetek szép gyüjteményével, kereskedelmi és ipariskolával. A Forder-glauchau nevü kastély Schönburg Ernő 1527-1534-ig építette. 1603. átalakították; Hinterglauchau-kastély 1460-70-ig épült és 1764. restauráltatott. G. egykoron s Schönburg grófoknak volt székhelye. V. ö. Eckardt, Chronik v. G. 1882.

Glaucidium

Boie. (állat), l. Bagolyfélék.

Glaucus

(lat.), a. m. deres, szürke, kékesszürke, zöld.


Kezdőlap

˙