Gonzales

county Texas É.-amerikai államban, 3700 km2 területtel, 18016 lak., G. székhellyel.

Gonzales

Antal, spanyol vitéz, ki Buda várának a törököktől való visszafoglalása körül (1686) nagy érdemeket szerzett. Saját találmányu tüzes golyókat lőtt a várba s egyik bombájával levegőbe robbantotta jul. 22. a török puskapor-toronyt, ugy hogy még a Duna is kicsapott medréből.

Gonzales

(ejtsd: gonzalész), 1. Lajos János Emánuel, francia iró, szül. Saintesban (Charente inférieure) 1815 okt. 25., megh. Párisban 1887 okt. 15. Jogot tanult Párisban, de csakhamar teljesen az irodalomnak szentelte magát: résztvett a Presse, majd a Suecle szerkesztésében és munkatársa volt számos más tekintélyes lapnak is, közbe egy Revue de voyages cimü szemlét adott ki, Regényei: Les freres de la côte (1841, később dramatizálva is megjelent 1856); Les francs-juges (1847); Ésaüle lépreux (1850); Les sabotiers de la Foret-Noire 81861); Les proscrits de Sicile (1865); L'épée de Suzanne (1865); Les gardiennes du trésor (1872); La servante du diable, Les trois francées (1877). stb. Magyarul: egy orosz hercegnő. Ford. Milassin Vilmos (Budapest 1782);Az éj könyve, Ford. Balthazár Győző (Budapest 1873); Gonzales és Moléri, Buckingham herceg hét csókja. Fordította Huszár Imre (Pest 1866).

2. G. Manuel, mexikói államférfiu, szül. Matamorasban 1833., megh. 1893 ápril 10. Élénken résztvett a franciák és a Miksa császár elleni harcokban és Diaz Porfirio elnökjelöltségét támogatta, ki őt 1878. hadügyminiszterré megtette. 1880. a köztársaság elnökének választatott mely méltóságot 1884-ig viselte. A meggyökeredzett korrupción ő sem segített. meghalt mint guanajuaotoi kormányzó.

3. G. József Tamás (Carvajal), spanyol államférfiu és iró, szül. Szevillában 1753 dec. 21., megh. 1834 nov. 9. Szevillában jogot tanult s a közigazgatás és filologia terén irodalmi hirnevet szerzett magának, 1790. az indiai és a spanyol pénzügyi titkári hivatalnak tisztviselője lett; 1795. elvállalta a Sierra Morena és Andaluziában alapított gyarmatok ellenőrzését, 1807. pedig visszavonult Szevillába. Az I. Napoleon ellen indított fölkelésben (1809) mint intendáns lépett be a hadseregbe, 1812. a pénzügyi junta elnöke, 1813. a pénzügyminisztérium államtitkára s később, saját kivánatára, a San Isidoro tudományos intézetnek igazgatója lett. Midőn ezen intézetben a kormány felhatalmazása nélkül tanszéket alapított az alkotmánytanból, 1815. Szevillába internálták, ahol 1820-ig tanulmányainak élt. Ekkor, a forradalom kitörése után, előbbi állását megint elfoglalta. 1833. a legfőbb haditanács és 1834. Spanyolország és India hadügyi tanácsának tagja lett. G. spanyolra fordította a zsoltárokat: Los salmos (Valencia 1819.) és más izben) és több költői részletet a bibliából: Los libros poeticos de la Santa Biblia (u.o. 1827, 6 köt.). Eredeti munkái Opusculos en prosa y verso cimmel jelentek meg (Madrid 1877, 13 köt.).

4. G. Fernandez, l. Fernandez y Gonzales.

Gonzalez-Brabo

(Bravo) Lajos, don, spanyol államférfi, szül. Cadixban 1811. s megh. Biarritzban 1871 szept. 2. Politikai pályáját 1839. kezdte, mint az Il Quirigay forradalmi lap kiadója és a következő években Krisztina királynénak és a regensségnek leghevesebb ellenfelei közé tartozott. De 1842. mint a cortes tagja, a mérsékelt szabadelvüekhez csatlakozott, kiknek pártvezére lett s midőn 1843. az Olozaga-minisztérium megbukott, ő lépett az uj kabinet élére, melyben az elnökségen kivül a külügyi tárcát is átvette. A Krisztina királynétól pártfogolt reakcionárius monarkistákban azonban oly heves ellenfelekre talált, hogy 1844 ápr.-ban lemondott és mint követ Lissabonba ment, hol 1847-ig maradt. 1848. azon ürügy alatt, hogy a minisztérium ellen konspirált, elfogták és Cadixba zárták. Miután ugyanazon év augusztusában szabadon bocsátották, Párisba ment, 1849. azonban visszatért Spanyolországba. 1854., az O'Donnel minisztérium bukása után, ujra mint követ Lissabonba ment. A Narvaeztől alkotott kabinetben 1864 szept. 16. a belügyi tárcát vette át, de 1865 juliusban a többi miniszterekkel együtt ő is lemondott. 1866 juliusban ismét átvette a belügyi tárcát Narvaez alatt és annak halála után (1868 ápr. 24.) miniszterelnök lett. A forradalom kitörésekor, 1868 szept. 20., II. Izabella királyné elbocsátotta, mire Bayonneba, végül pedig a karlisták táborába ment át.

Gonzalez y Dias Tunon

Zefirin, spanyol iró, szül. Vitoniában (Asturia) 1831 jan. 28. Korán lépett a papi rendbe, aztán a Filippini-szigetekre került és a manillei egyetemen teologiát és filozofiát tanított. Itt irta s adta ki (1864) Estudios sobre la filosofia de San Thomas c. háromkötetes művét, mely Tanulmányok Szent Tamás bölcsészetéről cimmel magyarul is megjelent (Budapest 1884-85, Házi Könyvtár). 1867. visszatért Spanyolországba; 1874. malagai püspök, 1875. kordobai, 1883. szevillai érsek lett, 1884. biborosi méltóságot nyert, 1885. pedig toledói érsekké és Spanyolország primásává szentelték föl, de egy év mulva egészségi okokból Szevillába tért vissza. Egyéb művei: Philosophia elementaria (Madrid), melyet a Filosofia elemental követett (u.o. 1884, 2. köt); Historia de la filosofia (1878, 3 köt., 1885, 4 köt.); Estudios religiosos, filosoficos, cientificos y sociales (Madrid 1873, 2 köt.).

Gonzalo de Berceo

spanyol költő, szül. Berceoban a XII. sz. vége felé, megh. 1260 táján. Valószinüleg világi pap volt Berceoban. Az első spanyol költő, kinek többnyire vallásos tartalmu művei egyszerü, családias, néha köznapi stilusban vannak irva. Villemain G. versbe szedett legendáit az egyház Romancero-jának nevezte; Puymaigre pedig kimutatta, hogy egy régi francia költőt utánzott: Gautier de Coincyt, kinek 18 minisztériumát vette át. E minisztériumok Milagros de Nuestra Senora cimmel Sancheznek: Coleccion de poesias castellanas anteriores al siglo XV (Madrid 1779, 4 köt.); uj kiadás Ochoa Jenőtől, Páris 1842) c. gyüjteményében és a Biblioteca de autores espanoles 57. kötetében vannak meg (Madrid 1863). V. ö. Puibusque Adolf, Histoire comparée des littératures espagnole et françiase.

Gonzenbach

Károly, svájci származásu rézmetsző, szül. St. Gallenben 1806 jul. 21., megh. u. o. 1885 jun. 13. Zürichben. Münchenben, Párisban és Olaszországban képezte ki magát. Sok metszetet készített az ujabb német festők művei nyomán. Ilyenek: Günther és Brunhilda, Siegfried és Krimhilda, Schnorrtól; Winkelried halála. Eskü a Rütlin, Tell lövése, Kaulbachtól; öt kép Egy boszorkány életéből és négy kép Egy művész életéből, Genellitől; két kép Shakspere Viharához, Kaulbachtól.

Goochland

(ejtsd: gucslend), county Virginia É.-amerikai államban, 670 km2 területtel, 11700 lak., G.-Court-House székhellyel.

Goodall

(ejtsd: guddel) Frigyes, angol festő, szül. Londonban 1822 szept. 17. Tanulmányait atyjánál, G. Ede rézmetszőnél kezdte meg és már első olajfestményével, mely egy bányász holttestének föltalálását ábrázolja, díjat nyert, 1839. pedig kiállította az ivó francia katonákat ábrázoló képét. Utazott Walesben, Irországban, Franciaországban és Belgiumban és ezen utazásinak gyümölcsei ismeretes képei: Cigánytábor, A katona álma, Hunt the slipper, A postahivatal, Páris, Falusi ünnepség (a londoni nemzeti képtárban), Bál az özvegy javára, I. Károly király egy szerencsés napja. Nagy hatással volt fejlődésére 1860. tett utazása Olaszországba és a Keletre. Főleg a klasszikus elemeket tanulmányozta ott és a jelenből igyekezett a multnak a képét helyreállítani. Legsikerültebb képei e nemben: Fölolvasás Tassóból Chioggiában, Korán reggel a pusztában, Mekkai zarándok hazatérése, A Nilus áradása, Mater dolorosa, Arab improvizátor, Rebekka a kutnál, Lábán leányai, Virágvasárnap, Kairói mecset belseje, Menfisz, Kávéház Kairóban stb.

Good bye!

(ang., ejtsd: gud báj) a. m. isten veled! Élj boldogul!


Kezdőlap

˙