Gössnitz

város Szász-Altenburg hercegségben, 11 km.-nyire Altenburgtól, a Pleisse és vasut mellett, (1891) 5190 lakossal, cement-, ammoniakgyártással, fapapucs- és facipőkészítéssel, kocsigyártással.

Gösz

Guz, Guj, eredetileg indiai hosszmérték. Bengáliában = 0,914 méter, Bombayban = 0,695, Szuratéban = 0,610, Pondichéryben = 1,039, Afganisztánban = 1,16, Arábiában = 0,635, Basrában = 1,025 méter.

Göta-csatorna

Svédország egyik legfontosabb csatornája, amely a Keleti- és Északi-tengert köti ösze. A Wetter- és a kisebb (Asplangen, Roxen, Boren, Bottensjön, Wiken) tavakat is beleszámítva, egész hossza 205, a tulajdonképeni csatornáé 87,6 km.; mélysége mindenütt 2,97 méter; zsilip 58 van rajta. Hozzátartozik a Göta-elf megkerülésre szolgáló csatorna is. A G.-t Platen gróf kezdeményezésére 1810-32. az állam támogatása mellett mintegy 14 millió korona árán építették.

Göta-elf

90 km. hosszu folyó Svédországban; a Wener-tótól Wenersborgnál folyik ki, nem messze e helytől alkotja a 33 méter magas Troll-hättan nevü vizesését, amelynek megkerülésre csinálták a Göta-csatornát (l.o.) Kongelfnél két ágra szakad és igy alkotja a Hisingen szigetet. A D-i ága Göteborgnál torkollik a Kattegatba. Vizkörnyéke 4 millió ha.

Götaland

(Götarike), egykori neve Svédország egész D-i részének a Kattegat és Balti-tenger közt; É-i határa körülbelül az 59. sz. kör volt. Nyolc kerületre volt osztva; ezek: Oster-, Westergötland, Dalsland (Dalekarlia), Bohuslän, Halland, Skane (Schonen), Blekinge és Smaaland. Öland és Gotland szintén hozzátartoztak. A vizeket is beleszámítva, a 99200 km2 területü vidék jelenleg 12 länre (tartomány vagy kerület) van fölosztva; neveik: Ostergötland, Skaraborg, Göteborg és Bohus, Elfsborg, Halmstad, Malmö, Kristianstad, Blekinge v. Karlskrona, Kalmar, Kronoberg, Jönköping és Gotland.

Gőte

(állat), l. Gőtefélék.

Gőteborg

(Gotenburg), Göteborg és Bohus tartomány fővárosa, Svédország déli részében a Göta-elf déli partján, annak torkolata közelében (5 km.-nyire), vasut mellett, az é. sz. 57° 41' 18" és a k. h. 11° 58 alatt, (1892) 107965 lakossal. G. mint kereskedő- és mint gyárváros egyaránt jelentékeny. Gyáripara főként vas- és acéláruknak készítésével, pamutfonással és szövéssel, és hajóépítéssel foglalkozik; jelentékeny azonkivül a vitorlavászonszövés, papir-, cukor- és sörgyártás. Az iparnál fontosabb a kereskedelem, amit a város kedvező fekvésének (Kopenhága és Kristiania közt egyenlő távolságban) köszönhet, 1892. kivittek: nyers vasat (12,6 millió kg.), kovácsolt és hengerelt vas- és acélrudakat (77,51), vasérceket (31,9), deszkákat (197590 m3), zabot (20 millió korona értékben), papirt (15,2 millió kg.), továbbá gyufát, disznóhust és pamut-, meg egyéb szöveteket. A bevitel legjelentékenyebb cikkei: pamut (5,66 millió kg.) kávé (5,07 millió kg.), buza rozs, liszt, szén, nyersvas, mesterséges trágya, szövetek, cukor,stb. Külföldi kikötőkből (1892-ben) megérkezett 2696 hajó 922522 tonna tartalommal; a G.-i kereskedelmi hajók száma: 224 (köztük 144 gőzös) 95570 tonna tartalommal. G. Svédországban egyike a legszebben épült városoknak; a szebb részekben minden nagyobb utcán hajózó-csatorna vezet keresztül. A középpont a Gustav Adolfs Torg (vásártér) Gusztáv Adolf emlékszobrával, a városházával és börzével; a fő utcák: a Södra Hamngatan és a Norra Hamngatan. Az erődítmények lebontása után helyükön igen szép ültetvények láthatók, amelyek a várost egészen körülfogják; ilyenek: a Ny-allék, a Kungsparken és a Trädgardsföringen (9 ha.-nyi), nagyszerü üvegházzal. A legjelentékenyebb épületek: a székesegyház, a Haga-templom, a Krisztina-templom (a legrégibb) és a kormányzói épület, amelyben 1660. X: Károly meghalt. Közép- és népiskolákon kivül vannak technikai-, kereskedelmi- és hajósiskolája; muzeuma, gazdag könyvtárral, érem-, zoologiai, archeologiai stb. gyüjteménnyel és tudományos társulata, amely fölolvasásokat is rendez. G. a XVII. sz. elejéről való; 1607. IX. Károly, akkori Södermanlandi herceg, vetette meg Hisingen szigetén az alapját; 1612. azonban a dánok földulták; amire Gusztáv Adolf 1619-ben a mai helyén alapította és virágoztatta föl.

Göteborgs- és Bohus-län

közigazgatási kerület a Skager-rak mentén, Svédország D-i részében, 5101 km2 területtel, (1892) 302494 lak. (1 km2 -re 59), Göteborg székhellyel.

Gőtefélék

(állat, l. a mellékelt képet), szorosabb értelemben a farkoskétéltüek rendjének egyik alrendje, Salamandrina v. Caducibranchita név alatt, tágabb értelemben pedig maga az egész Urodela-rend, melyet a G. elnevezés helyett a farkoskétéltüek illet meg helyesen. Főjellemvonásuk az, hogy testük megnyult, meglehetős nagy farokban végződik; rendesen négy, ritkábban két lábuk van; de ezek egymástól meglehetős távol állanak, rövidek és gyengék, az elsők 3-4, a hátulsók 2-5 ujjasok. Farkuk leggyakrabban oldalt összenyomott (triton, olm, axolotl) s ilyenkor evezésre szolgál, de a főleg szárazföldön élőké (salamandra) hengeres. Szemeik meglehetős kicsinyek, egy részüké szemhéjnélküli (olm), másrészüké szemhéjas (triton, salamandra). Fogakat az állkapcsok és szájpad viselnek. Nyelvük majdnem kivétel nélkül odanőtt és ki nem tolható. Egy részük még kifejlett állapotban is tüdőkkel és kopoltyukkal (Ichthyodea v. Perennibranchiata), mig más részük kifejlett állapotban csupán tüdőkkel lélegzik (Caducibranchiata v. Salamandrina). Az ivarzás idején egy részük himének hátán taraj nő ki s emellett nászruhát is öltenek (triton). Petéiket leggyakrabban vizinövényekre egyenként rakják le, de a salamandra eleventojó. Átalakulásuk hasonlít a békafélékhez, a lárva kopoltyúik elvesztésével, a kopoltyurészek eltünésével lesz az anyához hasonló (triton). Legnagyobb részük vizben élő, de van szárazföldi is (salamandra). Táplálékuk apró állatokból telik ki; különösen rovarokból, rákokból, csigákból, stb. Igen érdekes, hogy csupán az északi féltekét lakják s ez idő szerint mintegy 93 élőfajt ismerünk. Két alrendre osztatnak: 1. Salamandrina vagy Caducibranchiata, melyek kifejlett állapotban csupán tüdővel lélegzenek. Ide két család tartozik: Mecodonta és Lechriodonta. Az első család szájpadfogai két távolodó sorban, a másodiké félkörös sorban állanak. A Mecodonta-családba tartozik a Salamandra Wurf. génusz, melynek otromba teste hengeres farkban folytatódik, de ezen tarajok nincsenek; hátán hosszában kettős mirigysort visel; füle táján nagy mirigykiemelkedés van; első lábain 4, a hátulsókon 5 ujj látható; szájpadfogai S-forma sorban állanak. Fajai nedves helyeken élnek.

[ÁBRA] Foltos salamandra

Leggyakoribb faja a foltos salamandra (S. maculosa Laur., 1. ábra), melynek alapszine sötétfekete, élénk sárga foltokkal tarkázott; hossza 14-18 cm. Nálunk is gyakori, különösen a nedves erdőségeket szereti. Régen sok mesét beszéltek felőle, azt hitték, hogy a tüzet kioltja s emiatt «foltos tüzöl» rossz magyar néven említették tankönyvekben. Bőrének mirigyváladékát mérgesnek tartották s Plinius szerint népeket is megmérgezhetett. Másik faja a fekete salamandra (S. atra Laur.) s ez egészen fekete, sárga foltok nélkül.

[ÁBRA] Tarajos gőte

A tarajos gőte (Triton cristatus Laur) a Triton génusznak legközönségesebb faja (l. 2. ábra), teste karcsu, farka oldalt összenyomott; szájpadfogai két egyenes sorban állanak, bőre szemcsés, háta sötétbarna, kerek fekete foltokkal tarkázott és fehér pontos; hasa sárga, de feketén foltozott; ivarzás idején a him háttaraja igen magos, szabálytalanul fogazott; hossza 12-16 cm.

[ÁBRA] 3.ábra. Axolotl. (Amblystoma Axolot). Term.nagys.

Hazánkban igen gyakori s különösen az állóvizeket szereti; de kivüle más fajai is találhatók nálunk. (V.ö. Méhely E. közleményeit a magyar tudományos akadémia kiadásában.)

[ÁBRA] 4. ábra. Kopoltyús axolotl. Term. nagys.

A Lechriodonta családnak egyik képviselője az axolotl (Amblystoma mexcanum Cope, l. 3. és 4. ábra és az Amblystoma meg Axolotl c. cikket). A második alrend az Ichthyodea vagy Perennibranchiatáké, melyek kifejlett korukban is legtöbbnyire kopoltyukkal és tüdőkkel is lélegeznek.

[ÁBRA] Olm

Az idetartozó Cryptobranchiata-családnak külső kopoltyui nincsenek, a Phanerobranchiata-családnak ellenben külső kopoltyui is vannak; egyik képviselője az Olm (Proteus anguineus Laur.) hosszura nyult, angolnaszerü testtel (l. 5. ábra); farka rövid, oldalt összenyomott; első lábai három-, hátulsó lábai kétujjasok, szemei a bőr alá huzódottak, igen kicsinyek; fejének két oldalán két-két kopoltyurésze és három kopoltyubojtja van, szine áttetsző husszinü, világosságon azonban barnás v. feketés foltokat kap; hossza 20-30 cm.; a krajnai és dalmáciai barlangok földalatti vizeiben él; életmódja felől még eddig nem sokat tudunk.

Göthein

Eberhard, német műtörténész, szül. Neumarktban (Szilézia) 1853 okt. 29. Boroszlóban és Heidelbergában tanult, 1878. a boroszlói egyetemen magántanár lett a történelemből, később Strassburgban működött mint magántanár. Tanulmányozás céljából járt Olaszországban s 1885. Karlsruheban a népgazdaságtan tanára lett. 1890. az államtudományok rendes tanárává nevezték ki Bonnba. Művei közül megemlítjük: Politische und religiöse Volksbewegungen vor der Reformation (Boroszló 1878); Der christlich-sociale Staat der Jesuiten in Paraguay (Lipcse 1883); Ignatius von Loyola (Halle 1885); Die Kultirentwicklung Süditalines (Boroszló 1886); Pforzheims Vergangenheit (Lipcse 1889); Die Aufgaben der Kulturgeschichte (u.o. 1689); Wirtschaftsgeschichte des Schwarzwaldes und der angrenzenden Landschaften (1 kötet, Strassburg 1890-92).


Kezdőlap

˙