Gőzsip

a gőzkazán egy készüléke, melynél a finom gyürüalaku nyiláson kiömlő gőz egy kis harang éles széleit éri s ez hangot ad.

Gőzsugárfecskendő

l. Injektor.

Gőzsulyok

l. Cölöp.

Gőzsürítő készülék

l. Gőzhajó.

Gőzsürüség

azon szám, mely megmutatja, hányszor nehezebb a gőz, mint ugyanolyan térfogatu levegő ugyanaazon nyomás és hőmérséklet mellett. Ennek meghatározására Gay Lussactól eredő és Hofmanntól javított eljárás szerint barometercső üres terébe (melynek csöve köbcentiméterekre van beosztva) kis üvegedényt engednek fölszállani, mely az elgőzölgésre szánt folyadékból megmért mennyiséget tartalmaz és köszörült üvegdugóval van ellátva. A barometercső tágas csővel van körülvéve, melyen keresztül kis akazánból valamely folyadék gőze hatol, melynek hőfoka ismert. A melegítés következtében a kis edény folyadéka tágul, kinyomja a dugót és teljesen gőzzé változván, a körülvevő gőz hőfokára emelkedik. A gőz sulya a folyadék megméréséből ismeretes; térfogata a beosztott barometercsövön leolvasható: nyomása az egyidejüleg megfigyelt barometerállsá és a gőz alatti higanyoszlop magasságbeli különbsége. Igy minden adat megvan ahhoz, hogy a gőz sulyát avele egyenlő térfogatu levegőével össze lehessen hasonlítani. nehezen gőzölgő testekre nézve Dumas a következő eljárást alkalmazta: Üveggolyó finom nyilásu heggyé van kihuzva. Először levegővel telve mérik, azután az elgőzölgésre szánt anyagból tesznek bele keveset s alkalmas olaj- v. vizfürdőben meghatározott hőfokig hevítik. Az anyag gőzzé változik, a gőz kihajtja a levegőt s midőn az egész anyag gőzzé vált, a golyóban csupán gőz van, melynek nyomása a külső levegőével egyenlő: ez tehát a barométeren leolvasható. A vékony nyilás hegyét ekkor beforrasztják s a gőzzel telt golyót ujra mérik. Ezután viz alatt letörik a nyilás hegyét; a légnyomás a vizet a golyóba hajtja és uj mérés megadja a golyó térfogatát, mert ahány grammot nyom a viz, annyi köbcentiméternyi a köbtartalma. A levegővel telt golyó sulyából meg lehet kapni a levegőnek s igy magának az üveggolyónak sulyát is. Ezzel a szükséges adatok megvannak.

Meyer Viktor eljárása szerint kétszáru üvegcső, melynek szélesebb szára fölül be van forrsztva, egészen higannyal töltetik meg. Valamely megmért folyadékot bedugaszolt üvegedénykében az alzárt csőbe engednek felszállani s az egészet forró kén gőzének teszik ki. Az üvegcse felnyilik s a folyadék gőze vele egyenlő térfogatu higanyt szorít ki. Ennek sulyából meg lehet határozni a gőz térfogatát, mig nyomása egyenlő a barometerállással, hozzáadva azon higanyoszlop magasságát, mely a kifolyás megtörténte után a nyitott szárban a másik szár higanya fölött még megmaradt. Ezen adatok ismét elegendőek a gőzsürüség meghatározására. Mivel az Avogadro-féle törvény szerint egyenlő térfogatu légnemü testek egyenlő nyomás és hőmérsék mellett egyenlő számu molekulákat tartalmaznak, a gőzsürüségek a molekula-sulyokkal arányosak s azokkal teljesen megegyeznek, ha levegő helyett hidrogénre vonatkoztatjuk, melynek molekula-sulya = 2. Levegőre vonatkoztatva a következő testek gőzsürüségei:.

Ammonia

0,59

Viz

0,62

Alkohol

1,61

Ecetsav

2,08

Kén

2,21

Éter

2,57

Benzol

2,75

Kloroform

4,20

Terpentinolaj

4,76

Brom

5,54

Kéneső

6,98

Jód

8,71

Gőzszántás

l. Gőz-talajmivelés.

Gőzszivattyu

gőzgéppel egy alapra állított és a gőzgéppel közvetlen kapcsolatban álló szivattyu. Gyakran az olyan szivattyut is mondják G.-nak, mely a gőzgéppel hajtószij vagy hajtókötél által áll kapcsolatban, ha a gőzgép kizárólagosan csak ennek a szivattyunak a hajtására szolgál s más munkát nem végez. Ellenkező esetben az ilyen szivattyut transzmissziós szivattyunak nevezik.

Gőz-talajmivelés

a talajnak gőzerővel való megmivelése; leggyakrabban alkalmaztatik a gőzeke (l. Eke), kivált a talaj mélymivelése céljából; ugyanezen okból a gőz-lazító (l.o.), ritkábban a gőz-borona (l. o.) s a gőz-henger. A G. legtökéletesebb módja a talaj megmivelésének; előnyei szemben a fogatos erővel eszközölt miveléssel különösen abban nyilvánulnak meg, hogy a talaj gőzerővel sokkal mélyebben mivelhető; szántásnál 40-50, az altalajporhanyításnál vagy grubberozásnál 60-70 cm mélységre, mi fogatos eszközökkel el nem érhető, továbbá hogy a gőztalajmivelő eszközök munkája sokkal egyenletesebb, gyorsabb s még oly viszonyok között is folytatható, melyek között a fogatos erő a szolgálatot felmondja, p. száraz talajban, esős időben, kisebb fagyok esetében; egy meg nem vetendő előnye a G.-nek abban is keresendő, hogy a mivelt területek összetiprása teljesen ki van zárva, mi különösen a boronálás s a hengerezésnél fontos.

A G. alkalmazása az igás állatállomány s a cselédlétszámnak lényeges redukcióját teszi lehetővé; 14 kóerejű gőzekével 14-16 igás fogat takarítható meg, minek előnye, hogy a gazda cselédeitől kevésbé függő, s hogy a legfontosabb munkákra szükséges erővel minden időben rendelkezik, mig a megbetegedésnek alávetett állatok esetleg a legszorgosb időben cserben hagyják. V. ö. Hensch Árpád, Az okszerü talajmivelés elmélete s gyakorlata (Budapest 1885).

Gözü

(állat) l. Pocok.

Gőzváltó

gőzeresztő, váltogató, oly készülék a gőzgépeknél, mely által a közlekedés a gőzkazán, gőzhenger és süritő (kondenzátor vagy magas nyomásu gépeknél: a szabad levegő) között fölváltva ugy záratik föl és le, hogy ez által a dugattyunak a henger belsejében való szabályos ide s oda tologatása eszközöltetik.


Kezdőlap

˙