Gravesend

(ejtsd: grevszend), város Kent angol grófságban, 30 km.-nyire Londontól, a Themse jobb partján, vasut mellett, (1891) 24067 lak., hajóépítéssel, kötélgyártással, vitorlavászonkészítéssel; a Themse balpartján 1886. befejezett nagy dockkokkal, amelyekben egyszerre 42 nagy gőzös rakodhatik ki. A kertekkel és szép dombokkal körülfogott, sétahelyekben bővelkedő várost sokan használják nyaralóul és még többen kirándulóhelyül.

Graves-féle betegség

a. m. Basedow-betegség (l.o.).

Graveur

(franc., ejtsd: gravőr), a. m. rézmetsző.

Graviditas

(lat.), a. m. terhesség, viselős állapot. - Gravida, terhes.

Gravimeter

(gör.-lat) a. m. areometer (l.o.).

Gravina

1. Domonkos, nápolyi középkoi történetiró, szül. Bari vidékén Gravinában, megh. a XIV. sz. közepe körül. A nápolyi udvarhoz közeli viszonyban állott és mint jegyző emelkedett befolyásra. A Janka királyné és férje, Endre magyar herceg közötti viszályban Endre herceghez szított, Endre megöletése után pedig állásától és jövedelmétől megfosztatott. Chhronicon de rebus in Apulia gestis (máskép La stroico del regno di Napoli) c. műve magában foglalja az 1333-50. terjedő időszakot. Megvan a Scriptores rerum italicarum c. gyüjtemény XII. kötetében. V. ö. Tiraboschi, Storia della letter. ital V. 386.

2. G. Gianvincenzo, olasz jogtudós és szépiró, szül. Roggtanoban 1664 febr. 20., megh. Rómában 1718 jan. 6. 1690-ben egyike volt az arkádiai akadémia megalapítóinak, melyből 1711-ben néhány társával együtt kivált. Jogi munkái közül az Origines juris civilis Németországban is nagyon elterjedt. Becses könyv volt Della ragion poetica c. irodalomtörténeti műve is, melyben jó izléssel birálja meg az olasz irodalom fontosabb munkáit. Irt a tragédiáról is, sőt maga is szerzett hat tragédiát, melyek azonban értéktelenek. V. ö. Passeri, Vita di G., műávei 1826-iki kiadásában; Gasetti (N. Antol. 1874); Bertoldi, Studio su G. (Bologna 1885).

Gravina in Puglia

város Bari olasz tartományban, 14 km.-nyire Altamurától, a Bradano balparti kis mellékvizánál, püspöki székhely, (1881) 16574 lak., virágzó állattenyésztéssel.

Gravis

(lat.), a. m. nehéz, nyomatékos, fontos, komoly, tekintélyes; sulyos, nyomasztó, alkalmatlan, terhes; nehezített, terhelt. - A nyelvtanban hangsulyt jelölő vonás (a', i' stb.), melyet különösen a görög grammatikusok alkalmaztak s mely a szótagnak mélyebb vagy tompább hangzását jelzi, megkülönböztetésül az éles (acutus) ékezettől, mely a szótagnak emelkedett, éles kiejtését követlei.

Gravitáció

(ujlatin). Két test, melyek sem elektromos, sem mágneses állapotban nincsenek, egymásra vonzó erőt gyakorolnak; ezen jelenség neve G. A vonzó erő arányos a két test tömegével, m1 és m2-vel, s amennyiben a két test méretei a távolságukhoz képest elhanyagolható, fordítva arányos a távolság négyzetével. A G. eme törvényét ugy fejezzük ki, hogy két tömegpont m1 és m2 egymásra vonzó erőt gyakorol, melynek nagysága: f× mm2/r2, ha r a két tömegpont távolsága egymástól. Az erő iránya az összekötő egyenes irányába esik. ezen törvény alapján 2 tetszőleges alaku testnek egymásra gyakorolt vonzása kiszámítható az integrálszámítás szabályai szerint. Ily módon kimutatható, hogy a homogen gömb vonzása, a gömbön kivül fekvő pontban egyenlő a középpontjának vonzásával, ha abban a gömb tömegét összpontosítva képzeljük. Fizikus szempontból mindenekelőtt f-nek, a G. állandójának értéke fontos, vagyis az, hogy mekkora vonzó erőt gyakorol egymásra két tömegpont, v. az előbbi tétel értelmében két golyó, melyeknek tömege egy-egy gramm, középpontjainak távolsága egymástól pedig 1 cm2. Ez tisztán kisérleti feladat, mely statikai módon ugy oldahtó meg, hogy két ismert tömegü, ismert laku s ismert helyzetü testnek, p. két golyónak egymásra gyakorolt vonzását összehasonlítjuk más ismert erővel, vagy a forgás momentumát más ismert forgásmomentummal; utóbbi esetben még a vonzóerő karjának is ismeretesnek kell lennie. Maga a vonzóerő igen kicsiny lévén, kis forgásmomentummal kell összehasonlítani; ilyen jellegü azon forgásmomentum, mely vékony fonal megcsavarásából származik. Vékony fonalra, p. platinfonalra könnyü rudat függesztünk két végén egy-egy golyóval. A rendszer bizonyos egyensulyi helyzetet vesz fel. A két golyó közelébe vonzótömegeket hozva, azok vonzása következtében az egyensulyi helyzet megváltozik, a fonal megcsavarodik annyira mig a megcsavarodásból származó forgásmomentum a vonzóerővel egyenlő. Meghatározva ily módon a vonzóerő forgásmomentumát, ismerve az erő karját, az erő maga, tehát f is kiszámítható. A mérés eredményét rendesen ugy fejezik ki, hogy a föld sürüségét adják meg, mely f-fel egyszerü összefüggésben áll. A nehézség gyorsulása ugyanis két összetevőből áll: az egyik a föld gravitációs vonzásából, a másik a forgás következtében fellépő centrifugális gyorsulásból származik. Ha g1 a nehézségnek a föld vonzásából származó része, akkor g1 = M/r2, ha M a föld tömege, r pedig a sugara; ha o a föld középsürüsége, akkor M = 4/3r3o tehát g1 = 4/3 f× r× o g1 ingamérésekből ismeretes, r pedig fokmérésekből, tehát f-et az előbb leirt módon meghatározva, o kiszámítható. Bővebbet l. Föld sürüsége. f-nek ez időszerint legvalószinübb értéke 6,66 x 10-s, azaz közel 1/15 millió, tehát két egy-egy grammos golyó középpontjuk 1 cm.-re lévén egymástól, vonzó erőt gyakorol egymásra, melynek nagysága körülbelül 1 mg. nehézségének 15 milliomod része.

A G. állandójának kicsiny volta miatt első pillanatra azt gondolhatnók, hogy a testek vonzó erejét csak finomabb eszközökkel lehet észreveni; tényleg azon folyton s igen szembetünőleg, sőt néha nagyon kellemetlenül érezzük amaz erőjének hatását. A föld ugyanis szintén vonzó erőt gyakorol a rajta levő testekre; a nehézség legjelentékenyebb része a föld vonzásából származik, a nehézség a föld vonzásának s a centrifugális erőnek eredője. Az égi testek is vonzó erőket gyakorolnak egymásra; tényleg a bolygórendszerünk mozgását ez észlelésekkel teljesen megegyezőleg irhatjuk le azon törvénnyel, hogy azok egymásra a távolság négyzetével fordítva arányos vonzó erőt gyakorolnak. Amennyiben pedig a nap tömege mellett az egyes bolygók tömege igen kicsiny, a bolygóknak egymásra gyakorolt vonzó erejét első közelítésben elhanyagolhatjuk s a bolygók mozgását amaz egyetlen kijelentéssel irhatjuk le, hogy a nap reájuk a távolság négyzetével fordítva arányos vonzó erőt gyakorol; eme kijelentés a Kepler három tapasztalati törvényével teljesen azonos, tehát ez észleléssel teljesen megegyező eredményre vezet. Sőt a bolygók mozgásának Kepler törvényeitől való apró eltéréseit is megmagyarázza; mert nyilvánvaló, hogy a többi bolygó is vonzó erőt gyakorol, melyek a Kepler törvényeitől való eltéréseket - a pertubációkat - okozzák.

Az első, ki a G. törvényét felállította s az égi testek mozgását vele leirta, Newton volt, miért is a G. alaptörvénye Newton-féle törvénynek is neveztetik. Ezzel egyszersmind az égi testek mozgását s nehéz testek mozgását a földön ugyanazon egy törvényre vezette vissza.

Gravitáció középpontja

Ha valamely test gravitációs vonzását bármely, a testen kivül fekvő pontban helyettesíthetjük egy ugyanazon pont vonzásával, abban a test tömegét összpontosítva, akkor az illető pontot a G.-nak nevezik. Homogen gömb G. egyszersmind annak geometriai középpontja. Bármely testnek vonzó ereje a testtől elég messze fekvő pontokra vonatkozólag a G. egybeesik a tömegközépponttal.


Kezdőlap

˙