Green-Mountains

(ejtsd: grín mauntinsz), az Appalach hegyrendszerhez tartozó hegylánc Vermont É.-amerikai államban, a Connecticut völgye és a Champlain-tó közt. A Kittington Peaknél (1287 m.) két ágra oszlik; a Ny-i megtartja G. nevét és a Mooschillben (1461 m.) éri el a legnagyobb magasságát, mig a másik Height of Land néven ÉK-re és É-ra huzódik és Kanadában enyészik el.

Greenock

(ejtsd: grínok), város Renfrew skót grófságban, 32 km.-nyire Glasgowtól, a Lőrinc-öböl mellett, a Clyde-torkolat balpartján, több vasut mellett, (1891) 63423 lakossal, terjedelmes és mély kikötővel, kitünő dockokkal; cukorfinomítókkal, vasöntéssel, horgony- és üstkészítéssel, gépgyártással, hajó-, főképen vashajóépítéssel, vitorlavászonszövéssel, szalmakalap-, papir-, bőr-, cipő-, szappan- és gyertyagyártással, heringhalászattal. Nagyon jelentős még a kereskedelme is; a kivitel főcikke a szén, a bevitelé a vasérc, fa és nyerscukor. Kikötőjében (1889) 15313 hajó fordult meg 3,2 millió tonna tartalommal. Itt született James Watt, akinek emlékére szobrot emeltek és akiről egy colleget (Watt-Institute) nevezte el.

Greenockit

(ásv.), hatszöges rendszerbeli oszlopokban kristályosodik, hemimorf (félalakos); vegyi összetétele kadmiumkének. Cd G. Cd 77,8 G. 22,2. Jól hasad. Keménysége 3,5. Tömöttsége 4,9-5. Narancs- és méz-sárga szinü, ritkán barna. Karca sárga. Előfordul nálunk Moravicán. Terézaknán (Krassó vármegye) vaskos gránáton mint sárga bevonat.

Greenough

(ejtsd: grínó) Horác, amerikai szobrász, szül. Bostonban 1805 szeptember 6., megh. Somervilleben 1852 dec. 14. A cambridgei Harvard-egyetemen tanult, azután a szobrászatra adta magát, Bostonban Bisson, Olaszországban Thorwaldsen és Tenerani tanítványa volt. 1851. visszatért hazájába, hogy az É.-amerikai kongresszus által megrendelt, egy gyarmatos családot és egy indust ábrázoló szoborcsoportot (A civilizáció győzelme a vad természet fölött) a washingtoni kapitoliumban fölállítsa. Egyéb nevezetesebb művei: Medóra, Éneklő kerub; Abdiel, Venus a szépségdijért való küzdelemben; Washington lovasszobra (1843, a washingtoni kapitoliumban). V. ö. Tuckermann, Memorial of Horazio G. (New-York 1853), hol irataiból is vannak szemelvények; testvéréhez, Henrikhez irt leveleit G. Frances adta ki (Boston 1887).

Green-river

(ejtsd: grín rivr), 1. mintegy 400 km. hosszu és kanyargós folyó Kentucky É.-amerikai államban; a Muldraugh's Hills K-i lejtőjén ered, megkerüli a barlangokban gazdag Monmouth's Cave-et és Evansvilletől 12 km.-nyire az Ohióba torkollik. A gőzhajók minden időben fölmennek rajta Lewisburgig (100 km.), nagy vizállás esetén peidg Greensburgig (275 km.) - 2. G. a Colorado egyik forrásága; a Frémont-csúcs (Rocky Mountains) D-i lejtőjén ered; Wyomingon át D-nek folyik; az Uintah-hegyek K-re szorítják; ezután átlép Utahbe, azután Colorádóba; fölveszi a Yampaht, ismét déli folyásuvá lesz és egyesül a Grand-riverrel. Egész hossza 800 km., vizterültete: 175500 km2; hajók rajta nem járnak.

Greensburg

(ejtsd: grinszbörg), több város az É.-amerikai Egyesült Államokban; a legjelentékenyebb: Westmoreland county székhelye Pennsylvániában, 40 km.-nyire Pittsburgtől, vasut mellett, (1890) 4202 lak., élénk kereskedéssel, üveghutával.

Greenup

(ejtsd:grinöp), county Kentucky É.-amerikai államban, 1000 km2 ter., 11911 lak., G. székhellyel.

Greenville

(ejtsd: grinvill), 1. két county az É.-amerikai Egyesült Államokban; az egyik Dél-Karolinában (1700 km2 területtel, 27500 lak., G. székhellyel), a másik Virginiában =775 km2 ter., 7750 lak., Hicksford székhellyel). - 2. G., több város az Egyesült Államokban; a legjelentékenyebb az ugyanily nevü county székhelye Délkarolinában, 160 km.-nyire Columbiától, a Reedyriver balpartján, vasuti gócpont, (1890) 8607 lak., pamutfonással és kereskedéssel.

Greenwich

(ejtsd: grinics), város Kent angol grófságban, London mellett, amellyel egybe van építve, 5 km.-nyire a London-bridgetől, a Themse jobb partján, több vasuti vonal mett, (1891) 57244 lakossal, hajó- és gépgyártással, kötélveréssel és vasöntéssel. G. ismeretes főképen 1676. alapított csillagvizsgálójáról (The Royal Observatory), amelynél Flamsteed, Halley, Bradley stb. hires csillagászok működtek, amely kitünően van fölszerelve, s az admiralitás felügyelete alatt áll; kitünő kiadványa: a Nautical Almanac és egyéb csillagászati jelentések. Kupolájában megy át a fő délkör, illetőleg a földrajzi hosszuságot azon ponttól számítják, ahol az obszervatorium delet mutató messzelátója áll (0° G. = 17° 39' 51" Ferrótól K-re = 2° 20' 14,4" Páristól Ny-ra). Legjelentékenyebb épülete G.-nek az egykori tengerészeti szálló, amelyet Wren kristóf épített és III. Vilmos 1694-ben adott át rendeltetésének. Az épület gazdag különböző emlékekben; az udvaron áll Nelsonnak, II. Györgynek szobra és két obeliszk; a képcsarnokban különböző népek hires hajósainak arcképei és a brit tengerészet hőstettei láthatók ábrázolva. A Queen Mary Buildingben hajómintákat és a Franklin-expediciónak Rae doktortól visszahozott maradványait őrzik. A rokkant tengerészek csak 1865-ig laktak ezen épületekben; 1870 óta itt van a tengerész-akadémia (Royal Naval College). A város déli részében van a Le Nôtre tervei szerint elrendezett G.-park (7 ha.), a londoniak kedvelt vasárnapi kiránduló helye. V. ö. Estrange, The Palace and the Hospital; Chronicles of G. (1886).

Greenwood

(ejtsd: grínvud), country Kansas É.-amerikai államban, 3000 km2 ter., 16309 lakossal, Eureka székhellyel.


Kezdőlap

˙