Gurgula

v. gurula (ném. Kloten; ol. conduttore; ang. Bulls eye), gömb- v. hengeralaku fadarabok, melyeket középen átfurva, kötélre huznak azon célból, hogy a kötél a G.-n át bizonyos irányban vezettessék, v. a más testhez, kötélhez, szálfához stb. való surlódástól megóvassék. A G.-knak két faja van: csarnak-G. és nyakló-G.

Guria

az orosz Transzkaukáziában fekvő egykori tartomány, a Fekete-tenger K-i partján Rion és az alsó Csorok közt: amott Mingreliával, emitt Lazisztánnal határos. É-i része (Kutaisz kormányzóság Ozurgeti nevü járása) 1810., D-i része pedig 1878. került Oroszországhoz.

Guritás

Az osztrák és bajor Alpeseken tüzifatönkök közelítésének igen kedvelt módja. Midőn u. i. meredekebb lejtőkön a fát nem a vágásban, hanem a völgyek alján akarják rakásba tenni, ez esetben nyáron a vágásokban csak tönköket készítenek, ezeket nagy, de szabálytalan rakásokban hagyják s ősszel és tél elején azután legurítják. A munkás e célra gajmó v. pedig csáklya segítségével a tönköket mozgásba indítja, mire ezek részint gurulva, részint ugrálva, részint pedig csuszva lefelé haladnak: a megakadt tönköket a munkás gajmója segélyével ujból megmozdítja. L. még Hengergetés.

Gurító hid

l. Hajószállítás.

Gurító pályák

(l. a mellékelt képet). Az erdei termékek szállítására gyakran meredek lejtéssel fektetünk vágányokat, melyekre az üres vasuti kocsikat lovak vontatják fel, a megrakott kocsik pedig szabadon gurulnak le. A kocsik szerkezete azonos az erdei vasutéval (l.o.) de a lehetőségig egyszerüen készítik, ideiglenes jellegénél fogva pedig ugyancsak egyszerü a pálya al- és felépítménye is. Ilynemü vasutak építése napról-napra jobban terjed, engedélyezésük a megyei közigazgatás hatásköréhez tartozik. A kocsik gurításának módját és a faanyag felrakását l. a képen.

Gurító vágány

Egyes állomásokon, hol sok kocsit kell rendezni - tehát a rendező pályaudvarokon (l. Állomás) - valamely vágánycsoport végébe egy nagyobb esésü vágányt szoktak építeni, amelyre a hosszu kocsisort a lokomotiv huzza fel, de amelyről az egyes kocsik a megfelelő vágányokra egy gyönge lökés után maguktól gurulnak le. Ily módon huzamosabb tologatás nélkül könnyü szerrel lehetséges a kocsikat 4-5 vágányra szétosztani és a különböző irányok szerint rendezni.

Gurjev

(azelőtt Uszt-Jaiszk), az ugyanily nevü járás székhelye Uralszk orosz tartományban, az Ural főágának jobb partján, 17 km.-nyire a torkolatától, (1886) 5954 lak., akik főképen halászattal, kereskedéssel és földmiveléssel foglalkoznak.

Gurjunbalzsam

(növ.), l. Dipterocarpus.

Gurk

1. 89 km. hosszu folyó Karintiában; a Kaltenebenkopfon ered, eleinte É-nak, azután K-nek, Althofentől kezdve pedig D-nek folyik és Steinnal szemben a Drávába torkollik. - 2. G:, 63 km. hosszu folyó Krajnában; Weixelburg közelében ered és Rann átellenében a Szávába folyik. - 3. G., falu St. Veit karintiai kerületi kapitányságában, a G. mellett, (1890) 680 lak., egy régi pompás bazilikával, amelynek kriptájában szt. Hermina (meghalt 1045.) van eltemetve és amelyben II. Henrik császárnak és osztrák Lipótnak szobrai láthatók. 1042-1787. püspöknek volt székhelye, aki most Klagenfurtban lakik.

Gurka

-nemzetség, őse Gurka (talán Gyurka) comes, kinek nemzetségéből Péter fia, Otomány, vitézségének jutalmául IV. Bélától 1252 ápr. 22. Pest vármegyében Oszlár helységet kapta; e helység iránt a Nyulakszigetén levő apácákkal 1274. kötött egyezséget a nemzetség, melyet ekkor említnek utoljára.


Kezdőlap

˙