Hadjárat

(franc. campagne) a. m. egy hadszinhelyen egyfolytában végrehajtott hadműködések összege.

Hadjog

helyesebben hadi szokásjog, a nemzetközi jognak azon háboru alatti viszonyokra vonatkozó tételei, melyek szerint a civilizált népek hadvezérei előadandó alkalmakkor eljárnak. L. Háboru és Genfi szerződés.

Hadkezelés

l. Háboru.

Hadkiegészítés

azon hatósági tevékenység, mely a haderő megalkotására, szervezésére vonatkozik. Legnevezetesebb mozzanatait a haderő mint külön szervezett test kötelékébe való felvétel, nevezetesen a besorozás és felavatás képezik. A haderő kiegészítése Magyarországon az 1889. évi VI. t.-c.-et képező védtörvény értelmében első sorban az általános és személyes védkötelezettség alapján történik, de a meghatározott fizikai és szellemi kellékek igazolása mellett önkénytes belépés alapján való besorozásnak is helye van. (Önkénytes hadszolgálat). A hadkiegészítési ügy nem képezi a hadügynek Ausztriával közös részét, hanem az 1867. évi XII. t.-c. világos rendelkezései szerint mind törvényhozási szabályozása, mind pedig kormányzati - közigazgatási - intézése külön ügye Magyarországnak.

Hadkiegészítési hatóságok

azon állami igazgatási szervek, melyek hivatása a hadkiegészités ügyét intézni, illetőleg az arra vonatkozó törvényes határozmányokat foganatosítani. A legfelső foku hadkiegészítési hatóságot Magyarországon a m. kir. honvédelmi miniszter képezi, aki a közös hadsereg kiegészítésére nézve a védtörvény és végrehajtási rendeletek által meghatározott ügyekben a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg jár el. A honvédelmi miniszter fővezetése alatt részt vesznek a hadkiegészítés ügy intézésében a hadtesti vagy hadterületi parancsnokságok (Corps-Commanden), a honvédségre a honvédkerületi parancsnokságok; továbbá a törvényhatóságok és községek tisztviselői, nevezetesen a járási főtisztviselő, a városokban az u. n. katonaügyi előadó, a községekben az elöljáróság. Ezeken kivül vannak hatósági organumok, melyeknek kizárólagos v. legfőbb rendeltetése a hadkiegészítés intézése lévén, specialisan v. szorosabb értelemben véve H.-nak neveztetnek, ezek: a) a császári és királyi hadkiegészítési parancsnokságok; az egész monarkiában 102 ilyen parancsnokság van szervezve, b) a honvédkiegészítő parancsnokságok, szám szerint 28; ezekkel kapcsolatosan működnek a népfölkelési kiegészítés előkészítésére rendelt népfölkelési kiegészítés előkészítésére rendelt népfölkelési nyilvántartási közegek c) a sorozó bizottságok; ez utóbbiak háromfélék, u. m. mozgó, állandó és rendkivüli sorozó bizottságok. A mozgó sorozó biztosság feladta a rendes ujoncállítás (fősorozás) végrehajtása. Számukat a honvédelmi miniszter a szükséghez képest állapítja meg, de minden hadkiegészítési kerületben legalább egy ilyen bizottság szervezendő. Az állandó sorozó bizottságok minden hadkiegészítési kerület székhelyén szerveztetnek; feladatuk az utóállítás, vagyis fősorozásról akár vétlenül, akár vétkesen elmaradott hadkötelesekre az ujoncozás végrehajtása. Rendkivüli sorozó bizottság az, melyet a honvédelmi miniszter a védtörvény 46. §-a alapján oly sorozó járásokba küldhet ki, hol a hadkötelezettség előli szökés nagyszámban fordul elő.

A sorozó bizottságokat elemeiknél fogva vegyeseknek nevezik; bennük ugyanis a közös hadsereg s a magyar királyi honvédség tisztein kivül polgári, nevezetesen törvényhatósági tisztviselők is vesznek részt. megjegyzendő azonban, hogy a sorozó bizottságok határozataikat nem bizottságilag hozzák, hanem a védtörvényhez kiadott végrehajtási rendelet határozmányai szerint, az ügyek különféleségéhez képes, majd a hadkiegészítési, majd a honvéd kiegészítő parancsnokságnak ott levő képviselője, majd a törvényhatóság első tisztviselője hozza meg a határozatot. Speciális hadkiegészítési szervek még az u. n. vegyes felülvizsgáló bizottságok, melyek a hadképesség kérdésében másodfokulag és rendszerint véglegesen döntenek. Rendkivül esetekre ad hoc felülvizsgáló bizottság alkotható a honvédelmi minisztérium kebelében, a vegyes felülvizsgáló bizottság bizonyos határozatainak végleges felülvizsgálása végett. A népfölkelők hadképességének megvizsgálására és felavatására rendelvék a háboru veszélye vagy kitörése esetén szervezendő vegyes bemutató szemle bizottságok. Említendők végül mint speciális hadkiegészítési szervek, a községi puhatoló bizottságok. Ezek a járási főszolgabiró vagy helyettese elnöklete alatt alkalmas községi lakosokból, községenkint szervezendők. Feladatuk az ismeretlen tartózkodásu hadkötelesek kinyomozása; e végből a szülőket, hozzátartozókat s más tanukat is hallgathatnak ki.

Hadkötelezettség alól való mentesség

a tettleges békeszolgálat alóli mentességek. a védtörvény ugyanis a védképes és kevésbbé védképes hadkötelességekre háboru esetére is szolgálati mentességet nem ad, ha csak a nélkülözhetetlen közhivatalnokok s a forgalmi intézetek nélkülözhetetlen alkalmazottainak mentességét (Védtörvény 56. §) ilyennek nem tekinthetjük. A tettleges békeszolgálat alóli mentesség a következő okokból engedélyezendő: a) Feleslegesség okából, azon védképeseknek, akik az ujoncszükséglet fedezésére már nem szükségesek, tehát a tettleges szolgálatra igénybe nem is vehetők. hogy kik lesznek ezen okból mentesítve, azt a sorsszámuk határozza meg, melynek rendjében hivatnak az ujoncozási bizottság elé a védkötelesek. b) Életpályájuk okából élveznek mentességet a bevett és elismert vallásfelekezetek papjelöltjei, papnövendékei és illetőleg lelkészei, segédlelkészei, szerzetesei; azután a néptanítók, kisdedóvók, tanítójelöltek s rendkivülileg a tanítóképezdészek. c) Vagyoni helyzetük okából mentesítvék az öröklött mezei gazdaságok birtokosai, ha birtokukon maguk gazdálkodnak s ha annak jövedelme elegendő egy öttagu család önálló eltartására, de viszont nem haladja tul az ilymérvü jövedelem négyszeres összegét. d) Családi viszonyai okából mentes 1. a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ha fiu nincs, egyetlen veje, ha ennek nősülésekor neje szülői még keresetképesek voltak, 2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fiuk nincs; 3. teljes árvaságra jutott testvérek vagy féltestvérek egyetlen fitestvére vagy féltestvére, vagy atyátlan testvérek egyetlen féltestvére. Ez okokon kivül a katonai igazgatás nincs kötelezve, de különös tekintetbevételt érdemlő esetekben jogosítva van a sorhadi békeszolgálattól mentességet adni. A mentesek általában a póttartalékba jutnak és a póttartaléki kiképzési és fegyvergyakorlati békeszolgálatnak eleget tenni tartoznak, kivételével a papjelölteknek, papnövendékeknek, noviciusoknak, kik ez alól is mentesítvék.

Hadlaub

(Hadloup) János, középkori német lantos költő, első izben 1302. szerepel egy zürichi oklevélben; megh. 1340 előtt márc. 16. Költeményeiben, melyek néha balladaszerüek, majd szerelmét egy magas állásu hölgy iránt juttatja érzelgős kifejezésre, majd teljes realizmussal gazdag lakzikat rajzol és lelkesen dicsőiti a kolbászt és sonkát. Dalait kiadták Ludwig Ettmüller (1841) s Karl Bartl (Schweizer Minnesänger, 1886). Életét megirta J.A. Schleicher, 1889. Egyik költeményében említi Manesse Rüdiger (1252-1304) zürichi polgárt és fiát Jánost (megh. 1297), kik daloskönyveket gyüjtöttek; innen a Bodmer (1758) óta elterjedt félreértés, mellyel a minne-dalosok legfényesebb (heidelbergai) kéziratát e családtól származtatták és Manesse-félének nevezték el.

Hadley

(ejtsd: heddli), 1. György, angol fizikus. Életéről alig tudunk valamit, csak annyit, hogy a londoni akadémia tajga volt. Tőle származik a passzátszelek helyes elmélete, melyet a Philosophical Transactions cimü akadémiai kiadvány 1735-iki évfolyamában leir.

2. H. Jakab, amerikai filologus, szül. Fairfieldben (New-York állam) 1821 márc. 30., megh. New-Havenben 1872 nov. 14. A new-haveni Jale-kollegéiumban tanult, 1851. u. o. a görög nyelvnek tanára lett. Igazgatója volt az amerikai keleti társaságnak és Webster Dictionary-jához bevezetőül ő irta meg az angol nyelv történetét. Halála után jelentek meg a következő művei: Essays philological and critical (kiadta Whitney, New-York 1873); A Greek grammar for schools and colleges (u.o. 1884), stb.

Hadmentességi dij

A H. -at az 1880. XXVII. t.-c. hozta be; módosította az 1883. IX. t.-c. H.-at kötelesek fizetni: 1. a) azok, akik a hadiszolgálatra mindenkorra alkalmatlanoknak találtattak s mint ilyenek az állítási lajstromokból törültetnek; b) azok, kik az utolsó korosztályban vagy ebből való kilépésük után mint hadiszolgálatra nem alkalmasak, az állítási lajstromokba visszahelyeztetnek; 2. azok, kik az utolsó korosztályban vagy ebből való kilépésük után felmentetnek vagy a tényleges hadiszolgálatból elbocsáttatnak; 3. azok, kik katonai szolgálati idejük eltöltése előtt oly testi fogyatkozás miatt bocsáttatnak el, mely az illetőt nem tette keresetképtelenné s kinél a testi fogyatkozás nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye; 4. azon védkötelesek, kik a törvényszerü szolgálati idő eltelte előtt az osztrák-magyar monarkiából kiköltöznek. A H. fizetésének kötelezettsége kiterjed: a) az 1. és 3. pontok alatt említett egyénekre nézve a törvényszerü szolgálati idő (védtörvény 4. §-a) mindegyik évére, melyet az illető még eltölteni köteles lett volna, azon esetben, ha besoroztatott, illetőleg el nem bocsáttatott volna; b) a 2. pont alatt említett egyénekre nézve a tizenkét évi szolgálati idő mindazon éveire, melyek alatt az illetőnek a véderőtörvény alapján még el kellett volna tölteni, akár alkalmasnak, akár alkalmatlannak találtatott a hadiszolgálatra. H. -t nem kötelesek fizetni: 1. a keresetképtelenek, amennyiben egyszersmind vagyontalanok is; 2. a közsegélyben részesített szegények; 3. a védkötelesek és a népfelkeléshez tartozók azon évben, melyre szolgálattételre behivattak. A H. fizetésének kötelezettsége megszünik: a) a dijköteles egyénnek halálával; b) ha a dijköteles a közellátásban részesített szegények sorába jut; c) az osztrák-magyar monarkia egyik államterületéből a másikba való kiköltözés által azon államterületre nézve, melyből az illető kiköltözött. A hadmentességi dij tett az 1892. évi zárszámadások szerint 2309416 frtot. A H. cimén befolyó összegek külön alapot képeznek, mely első sorban a rokkantak ellátásának javítására s az elesett vitézek gyámoltalan özvegyeinek és árváinak ellátására szolgál. A magyarországi alap a m. kir. pénzügyminiszter kezelése alatt áll: az alap fölött való rendelkezés joga a honvédelmi minisztert egyetértőleg a közös hadügyi miniszterrel, illeti. A H.-at részint fix tételekben: 3 frt, 4 frt. 6 frt, részint a kereseti adó alapján határozza meg a törvény. Az 1880. XXVII. t.-c.-et módosító 1883. IX. t.-cikk szerint a legkisebb dij 3 frt, a legnagyobb 120 frt.

Hadmester

eredetileg hadvezér, a középkorban valamely lovagrendhez tartozó tartomány főnöke, ki a tartománya lovagjait háboruban vezényelte; nevezetesen a János-rendi lovagok (Johanniták) nagymestere.


Kezdőlap

˙