Hadrianus

Oublius Aelius, római császár (Kr. u. 117-138), jelentős ember politikai, irodalmi és művészeti téren, szül. Rómában 76 jan. 24. Családja Italicából (Hispania) jött Rómába, atyja Aelius H. Afer szenator volt korán elhunyt és a fiu gyámjául Ulpius Trajanust, a későbbi császárt, rendelte. 15 éves koráig Rómában élt, azontul katona volt Hiapaniában. Alsó-Moesiában, utoljára pedig Felső-Germániában. Nőül vevén Sabinát, Trajan hugának Marcianának unokáját, egymásután lett quesztor (101), néptribun 8105), prétor (107) és konzul (109). Katonai babért szerzett Trajan mellett Dáciában (101-102 és 105-106), s utóbb Pannoniának legatus praetoriója lett. 117. a következő évre konzulnak jelöltetvén, Sziriában helytartói minőséggel a hadsereg élén maradt, mig Trajan visszatért Rómába, ott örökbe fogadta H.-t és nemsokára meghalt. A sereg tüstént kikiáltotta imperátornak, de H. bevárta a szenátus által való megerősítést. Azután a partusokkal áldozatok árán békét kötvén, Illirián át Rómába ment és megtartotta Trajan nevében az utóbbinak kijáró triumfust. A roxolánokkal maga kötött békét, a szarmaták ellen Marcius Turtót küldötte. Távolléte alatt összeesküvést forraltak ellene, de ezt a pretorianusok leverték, 120-ban utra kelt és 15 évig folyton utazott. Első utján (120-126) csaknem egész Európát bejárta, átment Kis-Ázsiába és Szicilián át tért vissza. Második utja (129-135) Athéntől Sziriáig terjedt, mindkettőnek célja a vidék megismerése s a provinciák tudományos és erkölcsi szinvonalának emelése. A határokat Germánia és Britannia felé biztosítván, legszivesebben Athénben és Alexandriában tartózkodott, költőkkel, tudósokkal és bölcselőkkel közlekedett. Athént vizvezetékkel látta el, befejezte az olimpiai Zeus-templomot, melyet még Pisistratos kezdett volt meg, sőt bölcselők számára fizetéssel járó egyetemi tanszékeket lapított. Alexandria uj városrészt kapott tőle. Utazásinak befejeztével Rómában maradt és ott építkezett. Ő építette Venus és Róma templomát, nagyszabásu családi mauzoleumát (IX képzeletileg helyreállított képét l. Építészet. melléklet) és atiburi villát. Utolsó napjaiban bizalmatlan és kegyetlen lett. Sógorát, a 90 éves Servianust s ennek unokáját Fuscust megölette; Palesztinában Salamon temploma helyére Jupiter-templomot tervezvén, a zsidókat véres fölkelésre ingerelte, melyet alig tudott leverni, de mely 132., a nép teljes szétszóródásával végződött. megh. Bajaeban 138 jul. 10. miután a későbbi Antoninus Pius császárt örökbe fogadta és rábirta, hogy az viszont a későbbi Marcus Aureliust és Lucius Verust adoptálja. Utolsó tettei annyira felingerelték ellen a szenátust, hogy csaknem megvonta tőle a szokásos halotti tisztességet. A római jog kodifikálását H. kezdette meg. V. ö. Gregorovius, Der Kaiser H. (Stuttgart 1884); Dürr, Die Reisen des Kaisers H. (Bécs 1881) Ribáry, Az ókor története.

Hadrianus fala

másképen a Piktek fala, jelentékeny ókori védőmű, melyet Britanniában Hadrianus császár építtetett a piktek és skótok ellen. A fal tulajdonképen kettős sánc 17 erődítéssel, 80 kapuval és 320 toronnyal; a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig terjedt és igy É.-Angliát egész hosszában keresztül metszette. ma is jelentékeny nyomai és maradványai vannak még.

Hadrianus villája

hires ókori kéjlak a Tibur (Tivoli) dombjain, melyet Hadrianus császár építtetett s amelyben mindazon nevezetes műemlékeknek utánzatait összegyüjtötte, melyekkel birodalmában utazásai alkalmával találkozott. Egykoru irók (különösen Spartianus) szerint a nyaralóknak kerülete nem kevesebb mint 7 mérföldet tett ki. Volt benne liceum, akadémia, protaneum, egyiptomi szentély, festett csarnok (az athéni stoa poikilé utánzata), a tesszáliai Tempe-völgy hasonmása, sőt az árnyékvilág utánzata is. A romokból kitünik, hogy a nyaraló nagy kiterjedésü kertjeiben szinházak, fürdők és más jelentékeny épületek voltak. A kutatások sikerrel jártak, amennyiben számtalan kisebb-nagyobb művészi értékű tárgyat hoztak napvilágra. Jeles mozaikokon (különösen a capitolium galambmozaikján) kivül emlitendők a császár kedveltjének, Antinoosnak nagyszámu szoborképei (a római capitoliumban, a müncheni gliptotékában, az Albani-féle villában). V. ö. Nibby, Villa Adriana (Róma 1827).

Hadrumetum

ősrégi tirusi város Afrika északi partján, délre Kartágótól, melynél állítólag régibb volt; Trajan óta római gyarmat és Kr. u. a IV. sz.-tól egy külön tartomány főhelye. Justinian megerősítette, majd Sozusa nevet kapott, melyet az arabok is meghagytak neki. Most Susa.

Hads

l. Hadds.

Hadsar

(arab) a. m.a kő, különösen a fekete kő (Al. H. al-aszvad), mely a ka'ba délkeleti szögletébe van beillesztve és már az arab pogányoknál vallásos tisztelet tárgya volt. A mohammedánok, kik e tiszteletet a pogányság idejéből átvették, azt a legendát füzik hozzá, hogy a paradicsomból származik és eredeti fehér szinét az emberiség bünei miatt hagyta el. E kő természete tudományos szempontból még nincsen meghatározva; nem tudni, vajjon meteor-kő-e vagy pedig lávadarab. Midőn a hadds (l.o.) alkalmával a zarándokolók a ka'bát nagy tömegekben körüljárják, rendszerint nagy tolongás támad a H. körül, melyet minden zarándokoló megcsókolni óhajt.

Hadsebészet

a háboruban előforduló sebesülésekről s a sebesültek tovaszállításáról s ápolásáról szóló tan.

Hadsegédek

azok a tisztek, akik uralkodók és magas állásu tábornokok mellé azért vezényeltetnek, hogy - főleg a harctéren - a vezérek által kiadott intézkedések igen értelmes, teljesen megbizható és igen jó lovakon járó egyének által mennél gyorsabban az alvezérekhez és csapatparancsnokokhoz vitethessenek.

Hadsereg

Több, egységes vezénylet alá helyezett és az egy hadjárat viselésére szükséges intézetekkel stb. ellátott hadtest (esetleg hadosztály is) egy H.-et képez. Miután a jelenkorban a nagyhatalmak hadi erői oly számosak, hogy azokat egyetlen egy hadsereg képzésére alkalmazni már nem lehet, minden nagyhatalom háborura hadierőiből több H.-et képez; a H.-ek vagy a háboru főcéljainak elérésére alkalmas módon önállóan működtetnek egy-egy hadiszinhelyen, vagy pedig két vagy több H.-et ugyanazon egy H.-főparancsnokság vezénylése alá helyezik s ugyanazon az egy hadszinhelyen alkalmazzák. H. parancsnoksággal táborszernagyot, vagy lovassági tábornokot biznak meg, kinek vezérkari főnöke egy magasabb rangu tábornok. A H. főhadiszállásának állomány 610 egyén, 300 ló és 40 kocsi és szekér. A H. főhadiszállásán kivül van még a H. vezérigazgatósága (Armee-General-Commando), mely a gazdászat közigazgatási teendőket végzi és azon tartalékintézetekkel rendelkezik, melyek nem tartoznak valamely hadtest vagy hadosztály kötelékébe. L. még Honvédség.

Hadsi

(helyesebben Haddsi)-nak nevezik a mohammedánok azon személyeket, kik a Hadds (l.o.) vallásos kötelességének eleget tettek. A török országi keresztények a H. névvel azon keresztényeket is nevezik, kik valamely távol bucsuhelyen, különösen pedig Jeruzsálemben jártak.


Kezdőlap

˙