Hamvveder

l. Urna.

Hamza

gyakori személynév a mohammedánok köztt (a török hódoltság idejéből van meg nálunk is a Hamzsabég helynév). 1. H. ibn Abd al Muttalib, Mohammed próféta nagybátyja és ügyének hű párotlója; a mekkaiak ellen Ohod mellett vivott ütközetben esett el (l. Hind). A mohammedánok szent személynek tartják. - 2. H. ibn Haszan al-Iszfaháni, persa eredetü mohammedán tudós, különösen történetiró (960 körül); számos munkái közül egy történelmi dolgozata maradt fenn, melyet Gottvaldt arabul és latinul kiadott. H. Ispahanensis libri X. (2 rész, Pétervár és Lipcse 1844 és 1848Ö.

Hamzsabég

község, l. Érd.

Han.

növénynevek után Hance H. F. nevének rövidítése (Flora Hongkongs).

Hán

(török) a. m. vendéglő, szálló és egyuttal a kereskedők lerakodó háza is. nagy épület, négyszegletü udvarral, kisebb cellákkal, ahol a kereskedők és zarándokok megszállanak. Az ujabb, modernebb H.-ok azonban rendes vendégfogadók, ahol étel, ital és butorozott szobák kaphatók.

Han

(latinosan Gallus) Ulrik, az első római könyvnyomtató, megh. 1478 v. 1479. Torquemada bibornok hivatta Rómába, hogy Meditationes c. müvét vele nyomtassa. Hogy hol működött korábban, arról nincsenenk adatok, de mivel nyomtatványain: Civis Viennesis-nek nevezte magát, valószinü, hogy azelőtt Bécsben élt. A szép gót metszésü betükkel nyomott Meditationes-ből három példány maradt fenn, ezek közül az egyik a bécsi udvari könyvtárban van s 31 féloldalas fametszettel van ellátva, amelyek arra mutatnak, hogy H. a fametszést is sikerrel üzte. 1469. kiadta Cicero és 1470. Quintilianus c. munkákat. Ez utóbbiban fordulnak elő az első öntött görög betük. 1467-1474. a tudós Companus József Antallal dolgozott: később Lucca Simon Miklóssal társult, mig végre élte vége felé ismét egyedül működött.

Hanák

János, zoologus, szül. Kis-Kéren (Abauj-Torna) 1812 jul 25., megh. mint bujdosó Kricsován (Krassó-SZörény) 1849 szept. 2. 1832. kegyesrendi szerzetes lett, 1840. pappá szentelték s a zután a mármarosi gimnáziumhoz rendelték tanárnak; 1846. akadémiai levelező taggá választották; 1845. Budapestre rendelték tanárnak: a forradalom kiütésekor az egyházi reform kérdésében több cikket irt; zoologiai munkásságának legbecsesebb terméke: Az állattan története és irodalma Magyarországon c. dolgozata.

Hanákok

hannakok (csehül: Hanáci, egyesben: Hanák), cseh néptörzs Morvaországban, mely Hanna nevü, nagyon termékeny, Hanna folyótól átszelt völgyben Olmütz, Kremsier és Wischau között van letelepedve. A H. erőteljes nép, saját dialektusuk szerint beszélnek; erkölcseikben és szokásaikban még sok sajátságot őriztek meg, és szorgalmuk s munkásságuk által tünnek ki szomszédjaik közül akikkel nem szivesen kötnek házasságot. Szenvedélyes muzsikusok és táncosok. Főhelyük Prossnitz és Kremsier.

Hanau

egykoron H. grófságnak, jelenleg az ugyanily nevü járásnak székhelye Kassel porosz kerületben, a Kinzig és Majna összefolyásánál, több vasuti vonal találkozásánál (1890) 25029 lak., jelentékeny selyemiparral, kesztyükészítéssel, sör-, bőr-, kártya- és dohánygyártással; a valódi és hamis ékszerek készítésében vele Németországban csak Pforzheim versenyezhetik; H. csaknem az egyedüli német város, ahol lplatinatárgyakat is készítenek; kereskedelme, különösen fával és borokkal igen élénk. Ipara azon időből való, midőn a hazájukból elüzött fiamandok és vallonok 1597. falai közt megtelepedtek. Az ó- és uj-városból álló H. egyenes és szabályos utcákból áll, ültetvényekkel ás kertekkel van körülfogva. jelentékenyebb épületei: a kastély, egykoron a H.-i grófok lakóhelye, a Szt. János temploma (1658-79. épült), az igen régi Mária-templom, avárosháza. A város előtt a Majna partján van Philippsruhe nevü kstély szép parkkal a XVIII. sz. elejéről H. 1303. kapott városi jogokat, de már a XII. sz.-ban az ugyanily nevü grófságnak volt székhelye. II. Reinhardnak 1451. bekövetkezett halála után két fia osztozott az atyai örökségben és alapította a H.-Münzenberg és H.-Lichtenberg grófi családokat. Az előbbi 1642. Enmő János személyének kihalt és birtokai az ifjabb ágra szállottak, amely 1736-ig élt. II. Reinhard János elhunytával H.-Münzenberg Hessen-Kassellel, H.-Lichtenberg pedig Hessen-Darmstadttal egyesíttetett. IX,. Vilmos végre mind a két grófságot egyesítette Hessen-Kasselel, az 1803-iki tartományi gyülés pedig hercegségre emelte. 1809. H.-t a franciák a frankfurti nagyhercegséghez csatolták. 1813. azonban visszakerült Hessenhez, 1866. pedig ezzel együtt Poroszországhoz. H., amely a Grimm testvérek szülővárosa, még arról is ismertes, hogy 1813 okt. 30. itt vivta ki utolsó győzelmét Napoleon a Wrede vezérlete alatt álló egyesült bajor-osztr. hadseregen. 1894. a grimm-testvéreknek emlékszobrot állítottak. V. ö. Arnd, Geschichte der Provinz H. (1858).

Hanau

Gertrud, hercegné, az utolsó hesseni választó-fejedelem neje, született Bonnban 1806 máj. 18., polgári szülőktől, megh. Prágában 1882 jul. 9. Előbb egy Lehmann nevü porosz hadnagynak volt feleésge, de a szép és fiatal asszony csakhamar feltünt Frigyes hesseni trónörökösnek s miután rábirta a férjétől való elválásra, 1831. nőül vette. A házasság boldog volt ugyan, de a többi fejedelem nem akarta a polgári származásu fejedelemnét elismerni, minek folytán udvarától a nemesség is elidegenedett. Politikai tekintetben a hercegnő még szította férjének abszolutisztikus hajlamait és nagy vagyonra tett szert. 1866 óta a poroszok által elüzött férjével a fejedelemné is állandóan Prágában lakott. Gyermekei hanaui hercegi és schaumburgi grófi cimet viselnek.


Kezdőlap

˙