Hattyu

(lat. cygnus), csillagkép az északi égbolton, a tejutban, 237° s 329° ascensio recta, 29° 6' s 59° 19' északi elhajlás közt, mely állítólag 197 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. H. állattani értelemben, l. Hattyufélék.

Hattyudal

átvitt értelemben valamely költőnek halála előtt megirt legutolsó költeménye. L. még Hattyufélék.

Hattyufélék

(Cygnidae), a lemezescsőrü uszó madarak egyik családja. A csőr legalább oly hosszu, mint a fej, tövében magasabb mint széles, a mellfelé nem keskenyebb, különben szélein harántul álló szarulemezeket minden fog nélkül találhatni. A nyak nagyon hosszu; a 2. evezőtoll a leghosszabb, a fark lépcsőzetes és 18-24 tollu. A csüd rövidebb, mint a középujj, az előreálló ujjak teljes uszóhártyával vannak összekötve, a hátulsó lelógó bőrlebeny nélkül. Egyetlen neme hasonló nevü, melynek 10 faja az északi és déli földgömb mérsékelt égövi vidékein, különösen tavak, folyók s mocsarakon található. Vándor madarak, a délvidékiek kóborolnak is. Édesvizekben szeretnek fészkelni, költés ideje után egyesek kimennek a tengerre is. Növényekkel, férgekkel, rovarokkal, halakkal táplálkoznak. Hazánkból 2 faj ismeretes, u. m.; a néma v. közönséges hattyu (Cygnus olor L.), fehér, csőre piros, homlokán fekete dudorral, lábai feketék. Felső káváján jól kivehető haránt lemezekkel, a homloktollazat mellfelé hegyesszögü. Hossza 180, szárnyhossza 70, farkhossza 18 cm. Hazája É.-Európa és Ázsia, Magyarországon október-novemberben vonul át. Tavakon szelidítve mint diszmadarat tartják. Vizpartok mentén fészkel, 6-8 zöldesfehér, kékesszürke tojást tojik. A fiatalok kétéves korukig szürkés tolluak. Állítólag igen hosszu életü, 50, sőt 100 évig is elél. Az az állítás, hogy néma lenne, téves, mert bizonyos hortyogó hangot képes adni. Husa fiatalkorban élvezhető. Éneklő hattyu (C. musicus Bechst). Hasonlóan fehér tollazatu, de csőre vége fekete, orrlyukaktól a tövéig sárga, továbbá felső káváján csak hátulsó felén találhatni haránt lemezeket, a homloktollazat mellfelé tompa szögletü és ivalaku. A farkban 22-24 kormánytoll. Lábai feketék, fekete dudor a csőrön nincs. Zömökebb a teste; rövidebb, vasgtagabb a nyaka. Hossza 160, szárnyhossza 62, farkhossza 20 cm. Hazája az óvilág északibb része. Télen délfelé vonul, tavasszal visszatér hazájába és igy télen nálunk is megfordul. A magas északon s Görögországban fészkel és vagy kis szigeteken álló, vagy uszó fészkeket építenek. 5-7 sárgásfehér vagy barnássárga tojást tojik, melyeket a nőstény egyedül költ ki. Északon különösen husa miatt nagyban vadásszák, költő helyein bunkókkal verik agyon. Tollukat is értékesítik, tollas bőrük pedig kicserezve drága prémül szolgál. Magas, különösen távolból szépen hangzó hangjuk van. A régi görögöknél Apolló szent madara volt, amelytől ő jóslástehetségét is nyerte. Továbbá azt hitték, hogy a mitoszi Hesperiában, Eridanos mellett, a ligyek földjének partjain a hattyuk halálukat szép panaszos ének által adták volna eleve tudtul; innét mondják a költők utolsó dalát hattyudalnak. A hajósok a hattyu látását jó jelnek tartják. Jupiter Leda ölelését hattyu alakjában élvezte. Ezeken kivül az állatkertekben gyakran láthatni a feketenyaku hattyut (C. nigricollis Bechst), melynek szine fehér, feje és nyaka fekete, csőre piros dudoru, lábai vörösek. Hasonló nagyságu. Hazája Dél-Amerika. Fekete hattyu (C. atratus L.), szine fekete, szárnytollai feketék, csőre piros, fehér haránt szalaggal; lábai feketék. Valamivel nagyobb, mint az énekes hattyu, de nyakát nem tartja oly szépen. Ausztráliai. Könnyen tenyészthető és szelidíthető.

Hattyufolyó

l. Swan-river.

Hattyulovag

l. Lohengrin.

Hattyunyaku iv

Ha egy ivnek két vállazója nem fekszik egyenlő magasságban, hanem egyik magasabb a másiknál, akkor a föléjük szerkesztett ivet H.-nek hivjuk. A H. körivekből vagy kerülékből lesz szerkesztve és különösen szilárd lépcsők aláboltozásánál alkalmazva.

Hattyurend

Alapította II. Frigyes választófejedelem 1440 szept. 29. Brandenburgban «Miasszonyunk társasága» (Gesellschaft Unserer Lieben Frauen) név alatt. Alapszabályait 1443 aug. 15 kapta, melyeket Albert Achilles válaztófejedelem 1484. részben megváltoztatott, IV. Frigyes Vilmols király pedig 1843 dec. 23. megujított. E szerint a rend minden rangu és vallásu férfiakat és nőket egyesített volna magában, hogy egyesült erővel fizikai és morális szenvedések enyhítésén munkálkodjanak. V. ö. Stillfried-Rattonitz gróf, Der Schwanenorden, sein Ursprung und Zweck (Halle 1846); Hänle, Urkunden und Nachweise zur Geschichte der Schwanenorden (Ansbach 1874); Stillfried und Hänle, Das Buch vom Schwanenorden (Berlin 1881).

Hattyuszüzek

a skandináv mitologiában a valkürök (valkyrják) egy neme. Hattyumezüket, főleg fürdéskor, le is vetik. Valószinüleg a fényes fehér felhők megszemélyesítői. Hattyualakban jelennek meg alkalmilag a nornák (l. o.) is, továbbá - a német mondában és mesében - a tengerben lakó, jóstehetségü hableányok (Meerweiber) is. A H. egyáltalában kedvelt alakjai a mondának és népmesének; ismeretes alakjai a mi Árgirusunknak is.

Hátulkopoltyusok

(állat), l. Haslábuak.

Hátulnézet

hátsónézet, az építészetben valamely szabadon álló épület vagy más objektum hátulsó homlokzatának geometrikus rajza.


Kezdőlap

˙