Heroizmus

a.m. hősiesség.

Herold

a középkorban rendes hivatalnok, kit fejedelmi udvaroknál a lovagi intézmény ápolása és az udvari szertartások végett alkalmaztak. Főfeladatuk az udvari szertartások ellenőrzése, a lovagképesség szemmeltartása volt, azonfelül hatáskörükbe tartoztak a krónikák és cimerkönyvek vitele, sőt hübérügyek elintézése is. Manapság némely államban rang- és cimerügyekre külön H.-hivatal van. A H.-ügyekre vonatkozó szabályok és szokások a H.-jog neve alatt voltak ismeretesek, az ezeket tanító tudomány volt a hereldika (l. Cimertan). Azok, kik e todmánnyal foglalkoztak, a középkorban mintegy külön céh tagjai gyanánt tekintettek, s megvolt köztük is a tanonc, segéd és mester közti megkülönböztetés. Ezen heroldiá-nak nevezett egyesületekben a legalsó fokot a lovas hirnökök (nuntii equitentes) képezték, de ezek is a lovagok sorából kerültek ki, a második fok a persevantok (a franc. poursuivantból) kik közül választották hétévi tanulás után a H.-okat. Élükön az ugynevezett cimerkirály (roi d'armes) állott. A német császári H.-ok neve később Romreik (römisches Reich) volt. A H.-ok neve később Romreik (römisches Reich) volt. A H.-okhoz némileg hozzátartoytak a gyaloghirnökök v. kengyelfutók. A birodalmi H.-ok örvendettek a legnagyobb tekintélynek, hatáskörükbe tartozott a birodalmi gyülésen a rend fenntartása és a szabad kiséret fölötti felügyelet. A lovagintézmény letüntével, mellyel a H. intézmény annyira össze volt forrva, utóbbi is mindinkább veszitett jelentőségéből Némely lovagrendenek még ma is vannak oly hivatalnokai, kik e cimet viselik, s alkalomadtán mint olyanok is szerepelnek. V.ö. Gehe, Beshreibunk eines Herolds (Drezda 1668). L. még Heroldhivatal.

Herold

József, cseh politikus, syül. Vrsoviban, Prága mellett 1850 okt. 22. Jogot végzett és 1881. ügyvédi irodát nyitott Prágában. Mint az ifju-cseh párt egyik vezérfiát előbb a cseh tartománygyülésbe, majd a birodalmi tanácsba választották. 1893 okt. a prágai ostromállapot ellen szült és az esküldtszék helyreállitását követelte, 1894. pedig a cseh tartománygyülésen vezérszónök volt a költségvetés tárgyalásakor.

Hérold

Lajos József Ferdinánd, francia zenész, sül. Párisban 1791 jan. 28., megh. 1833 jan. 19. Előbb atyjától, majd 1806 óta a conservatorebn Ada és Catel zongoraosztályában az Méhul zeneszerzési tanfolyamán tanul, itt másfél év alatt a római ösztöndijat nyerta. 1820. a párisi olasz opera zongárása (accompagnateur), majd énekkar-igazgatója lett, 1827. pedig a nagopara ismétlője. Talságig vitt munkássága döntötte sirba, számos zongoramüvet és 27, legnagyobb részt vig dalmüvet szerzett, köztük soket Rossini modorában. Ma csak az 1831. költött Zampa és az 1832 óta 1971-ig csak a párisi vigoperában ezerszer előadott Le ôr aux clercs vannak még müsoron, eredeti leleménnyel irt, könnyüzenéjü s emelett sok izléssel és finomsággal dicsekvő dalmüvek.

Heroldalakok

Így nevezik azon címeralakokat, mezek a címerpajzsnak különböző, rendesen rajzolt vonalak által határolt színekre történt felosztása által származnak. A vonalak, melyek ez osztást eszközlik, s melyek egyenesek v. görbék lehetnek, pajzs széléig terjednek, tehát az egész pajzsot, vagy mezőt felosztják.

A H.-at a régibb heraldika két részre osztotta, u. m. osztályok, melyeknél mindegyik szin egyenlő nagyságú tért foglal el, és tulajdonképe ni H., melyeknél minegyik szin nagyobb tért foglal el, mint a másik, tehát a kisebbik térfogatu szin mintegy a másik által körülfogva tünik fel. Ámde ezen felosztást az ujabb heraldika nem követi. Az osztóvonalak vagy egyenesen szelik át a pajzsot, egyik szélétől a másikig, vagy eltérnek az egyenes iránytól és megtörve, görbén stb. szelik át a pajzsot. Ehhez képest a H. száma. lehetne mondani, végtelen, mert az osztóvonalak különböző kombinációi vagy elhelzeyése különböző alakokat teremt. Ezeket azonban mind felsorolni lehetetlen, s azért csak a legfőbb alakokat ismertetjük.

[ÁBRA] 1-4. ábra.

[ÁBRA] 5-8. ábra.

A pajzs: 1. hatott, ha függőleges vonal szeli át (1. ábra), 2. osztott, ha vizszintes az átszelés (2. ábra), 3. jobbharánt osztott (3. ábra), v. balharánt osztott, ha az ostyás balról jobbra halad, 4. négyelt, ha függőlegesen és vizszintesen van osztva 4. ábra). A pajzsot párhuzamos vonalak többszörösen is feloszthatják, ha az így származott mezők teljesen egyenlő nagyok, akkor a pajzs többszörösen hatott, ha azonban a középső mező a pajzsnak csak kéthetedrészét foglalja el, akkor 5. előáll a cölöp (5. ábra), vizszintes vonalak hasonló módon 6. a pólyát alkotják (6. ábra), ha a vonalak ferdén mennek, előáll 7. harántpólya, mely lehet jobbharát pólya, mely lehet jobbharánt pólya (7. ábra), vagy balharánt pólya. E hét alakot nevezte a régibb heraldika per eminentaim szekcióknak, a többieket a tulajdonképeni H.-hoz (Ehrenstücke) sorozata, melyekről az tartotta, hogy előállanak akkor is, ha egy vonal a rajzot két, egyenlőtlen nagyságú mezőre osztja. Ilyeneknek tekintette a pajzsfőt, mely származott, ha egy vizszintes vonal a pajzs felső egyharmad rését osztotta el, ellenkő esetben, ha az alsó egyharmadrészt, pajzslábnak nevezte (8. ábra.) A harántvonalak kombinációja adja az éket (9. ábra), a harántpólyáké az ékpólyát (10. ábra).

[ÁBRA] 9-12. ábra.

Ha a függőleges, vizszintes és haránt osztóvonalakat kombináljuk, csak egyféle alak származik, ennek főbbjei: sakkozott (12. ábra) rutázott v. csürlözött (13. ábra), küllőszerüleg osztott (14. ábra).

[ÁBRA] 13-16. ábra.

Tört vonalak alkalmazása mellett szintén egy egész sereg alakot nyerünk, ilyenek: ormózott (15. ábra), hegyezett (16. ábra), a vaskalap (17. ábra) és felhőzött (18. ábra). A két utóbbit a prémek ábrázolásánál használják. Mindezek számos válfajban is előfordulnak, p. lépcsőzött (19. ábra), hullámzott (20. ábra). A H.-hoz számitják némelyek, de hibásan az u.n. töréseket is (l. Törés). V. ő. Sacken heraldikáját, hol nem kevesebb mint 88 különféle heroldalak található.

[ÁBRA] 17-20. ábra. Heroldalakok.

Heroldhivatal

Némely országban a nemesi, főleg rangemelkedéseknél fölmerült ügyek elintézésével megbízott hivatal, így p. Poroszországban. A poros H. királyi ház minisztériuma el van rendelve, s mai szervezetét 1855. nyerte, vezetése a heraldikai tudomány szabályai szerint történik. A hivatal referáló tanácsosának címe heroldmester. A bajor birodalmi H. 1808. alakult, feladata a nemesi anyakönyvek vezetése, a királyi ház minisztériumának egyik hivatalnoka vezeti, kinek címe birodalmi herold. Oroszországban a szenátus egy osztályát illeti meg a H. cím, egyik hivatalnoka, ki a ceremoniálékkal foglalkozik, heroldmester címet visel. Poroszországban 1706. I. Frigyes király alapította egy fő H.-t, mely azonban halála után megszűnt

Herold-költészet

v. címer-költészet, a német költészetnek a XIII. sz. vége óta igen elterjedt faja, melynek művelői első sorban a lovagi játékokban szereplő egyének fegyvezetét, de különösen cimereiket, rendszerint a birtokosok érdemeinek tulzó dicsőitésével, verses alakban leirták. Ilyen költeményt már a virágzás korának egyik tehetséges epikusa, Konrád von Würzburg is irt: Das Turnier von Nantes (1257 körül). E költészet leghíresebb és aránylag leghivatottabb képviselője Suchenwirt Péter. Ide tartoznak Rosenplüt János mesterdalnoknak allegóriai cimer-beszédei is.

Heron

1. Alexandirai v. az öregebb H., matematikus és fizikus, szül. Alexandrában VII. Ptolemaios Euergetes (Kr. e. 110-117). vagy VIII. Ptolemaios (Kr. e. 117-81.) uralkodása alatt, némelyek szerint Noes Dyonisios alatt élt. Legvalószinübb, hogy Kr. e. 100. év körül esik virágzásának kora. A neki tulajdonitott müvek sokkal későbbi időből valók, legalább a ma ismert alakban, mert romlott görög nyelven vannak írva és több irót említenek, ki a Kr. u. IV. sz.-ban élt. H. munkáit 3 csoportra oszthatjuk. fizikaiak, mekánikaiak és matematikaiak. Különösen fizikai és mekánikai munkáit az jellemi, hogy sohasem elégszik meg a teoráival, hanem iparkodik azt a közönséges életben előforduló eszközökre alkalmazni. H., épugy mint mestere Ktesibios, azt sem tartotta magához méltónak, hogy különböző játékszerek készítésével behatóbban foglalkozzék és azokon találmányait érvényesítse. H.-t sok mekánikai eszköz feltalálójának tartják. Pneumatikai című munkájában 78 különböző készüléket ír le, melyeket melegítette levegő vagy gőz hajt. Yen készülékek közül legnevezetesebb az eolipila (l.o.). Ezenkívül neki tulajdonítják a Heron-féle kút feltalálását. Az u.n. Heron-labda nem az ő találmánya. H.-nak a gőz és fölmelegtett levegő nyomásáról és feszültségéről egészen helyes nézete volt. Szerinte teljesen légüres tér nem léteik, hanem a levegő részecskéi közt kis közök vannak, melyeket nyomás által kisebbíteni lehet, de a nyomás megszűnte után visszanyerik eredeti térfogatukat. H. mekánikai munkáin kívül még optikai munkákat is irt. Nézete szerint a fénysugár a szemből ered és azért egyenes, mert minden hajtott test iparkodik a legrövidebb úton céljához érni, sebessége végtelen. Ha a fény sürü és sima testbe ütközik, ugyanazon szög alatt verődik vissza. Ezen a téren is több eszközt és játékszert késztett, így a torzító és varázstükröt. Műveiből kiadta Hultsch: Heronis Alexandrini geometricorum et stereometricorum reliyuiae (Berlin 1864). A dioptráról irt értekezést, mely egy szögtüző geodetikai eszközt leir, kiadta Venturi, Commentari sopra la storia e le teorie dell' ottica (Bologna 1814) és Vincent, Notices et extraits de manustrits de la bibliotheque impériale (Páris 1858). Ezen műben előfordul a háromszög területét oldalai segítségével kifejező képlet. V.ö. Martin, Recherches sur la vie et les ouvrages d'Héron d'Alexandrie (1854); továbbá Cantor, Vorlesungen über Geschihchte der Mathematik (Lipcse 1880); Heller Geschichted. Physik (I. köt., Suttgart 1882) és Carra de Vaux, Les mécaniques ou l'élévateur de H. (Páris 1894).

2. H., a fiatalabb, görög matematikus, ki valószinüleg Heraklius császár korában 610. és 641. körül Kr. u. élt. Életéről egyebet nem ismerünk. Neki tulajdonítják a következő műveket: De machinis bellicis és Geodaesia, mindkettők kiadta Barozzi 1572. Velencében. V. ö. Montucla, Hist, des Math. (I. köt. 343.).

Herondas

(Herodas), ókori görög költő, aki az alexandriai korban valószinüleg Ptolemaios Philadelphos alatt élt. Irt mimiambusokat (népies bohózatokat), melyek a sziciliai nép tréfáiból fejlődtek ki. H. a mimus megalkotóját, Sophront követte, az előadásban egyes tárgyakat Theokrittól vett, a formát (a choliambust v. skánzont), mint ő maga mondja Hipponaxtól, nyelve az ión dialektus, de erősen keverve dórizmusokkal és népies fordulatokkal. Műveiből a legujabb időkig csakis töredékeket ismertünk, miglen Kenyon a Britisch Museum egyik papiruszából 7 darabját adta ki töredékekkel egyetemben (1891). Személyei élénk genreképei az ókori középosztályu férfiaknak és asszonyoknak. Főbb alakjai: a verekedő iskolamester, kihez az anya csemetéjét megfékezés végett hozza, a nőcipész, féltékeny asszony, a babonás vidéki hölgy, aki Aesculap isten szentélyét bámulja meg Kos szigetén. A nyelvezet népies, tele közmondásokkal. Kiadások a Kenyon papirusza alapján Büchelertől (Bonn 1892) és Brusiustól (Lipcse 1892). Magyarázó művek: Crusius, Untersuchungen zu dem Mimiambus d. Herondas (Lipcse 1892); Reinach (Revue des études grecques 1891); Kynaston (Classical Review VI, 85); Wright J. H., Herondaea (Harward Studies on Classical Philology, Boston, 1893), de különösen Hauler, Ueber Sophron Theokrit u. H. (Verh. des 42. Philologentages, Bécs 1894).

Heron kutja

két, egymás fölött elhelyezett légzáró edényből áll. A felső edény tetején tál vagy medence van elhelyezve, melyből cső nyulik az alsó edénynek majdnem fenekéig. Az ezen csövön lefolyó viz nyomást gyakorol az alsó edény levegőjére, mely ennek következtében egy másik csövön a felső edénybe szorul. Ez a másik cső az alsó edény tetejétől majdnem a felső edény tetejéig ér. A felső edény nem egyéb, mint Heron-labda. Ennek tetején át egy felül szük cső nyulik légzárólag az edénybe, majdnem a fenekéig. Ha most a felső tálból lefolyó viz az alsó edény levegőjét süriti, ez a második csövön a felső edénybe jut, ott levegőt szintén csövön a felső edénybe jut, ott a levegőt szintén süriti és igy az ott levő vizet a csövön kihajtja. Kisérlet előtt a felső edénybe viz teendő, ami a készülék megfordítása által könnyen eszközölhető.


Kezdőlap

˙