Hideglelés

l. Malaria.

Hideglelésfű

l. Földepe.

Hidegnyom

l. Nyom.

Hidegrázás

l. Láz.

Hideg-Szamos

a Kis-Szamos egyik forráspataka, l. Szamos.

Hideg szinek

a kék, a fehér, az ólom, ezüst stb. afajta fém szine, valamint a kék és a fehér összekeveréséből származó szinek, tehát a viola, az ilyan szin, sőt a kék és a sárga keveréséből származó zöld is, ha benne a sárga fölött a kék uralkodik, vagy ha a kék és a sárga mellé még fehéret is keverünk hozzá. Minél világosabb a kék, annál hidegebb, de minél közelebb van a zöldhöz, annál kevésbé hideg. A világos piros is hideg. De egyenlően világos kék és piros közül az utóbbi sokkal kevésbé hideg, mint az előbbi.

Hideg-törékeny

az a fém, mely a közönséges hőmérsékletnél való megmunkáláskor, p. kalapálás, hengerlés v. lyukasztás közben, szakadozik. Ezt a legtöbb esetben a fémben keveredett idegen alkotó részek (igy a vas hidegtörését a foszfor, a rézét a rézoxidul), vagy az öntés után beálló krisztályosodás okozzák.

Hideg tű

a rézmetszőnek vésője és a rézmaratónak karcoló tűje közé eső szerszám, melyet a rézmarató szokott használni avégből, hogy a rézlemezbe maratott ábrázolás egyes részleteit a maratás után jobban kimunkálja. Tehát tulajdonképen rézmetsző szerszám, de olyan, hogy amit vele előállítunk, nem rézmetszetnek, hanem rézmaratásnak akar látszani. L. Rézmetszet.

Hidegvizkúra

(hydrotherapia), nem egyéb, mint a hideg viznek módszeres alkalamazása gyógyítás céljából. Már a görög és római orvosok is ismerték a hideg viz gyógyító erejét; a középkorban egyrészt makacs ellenségei, másrészt tulságosan lelkes hivei támadtak a hideg viznek, akik minden betegség ellen orvosságnak tartották azt és ez által nagyban csökkentették annak hitelét. A lázas betegségnek hideg vizzel való kezelése sem uj dolog; 1777-ben Wright egy hajón tifuszba esvén, önmagán kisérlette meg és tapasztalta annak kitünő hatását. Currie Jakab alkalmazta aztán a hidegvizet vörhenyes láznál és más lázas betegségnél szintén igen jó eredménnyel. A H. általános elterjedését mégis leginkább Prissnitz Vincének, egy sziléziai laikus embernek köszönheti, akinek sikerült greafenbergi intézetben ugy a heveny, mint főleg az idült betegségek gyógyításában oly ragyogó eredményeket elérni, hogy a világ minden tájáról özönlöttek hozzá a gyógyulást kereső emberek. Az ő sikerei nyomán indultak aztán meg szorgalmas buvárok kisérleti alapra fektetett kutatásai, amelyek ma már egész irodalommá nőtték ki magukat és amelyeknek köszönhetjük azt, hogy a hideg viz élettani és gyógytani hatásával a legtöbb pontra nézve immár tisztában vagyunk. Természetesen Priessnitz és hivei is tulzásokba mentek a hideg viz alkalmazásában, azonban ez már annak általános elterjedését nem akadályozta, s manapság a tudományos alapra fektetett H. egy általánosan kitünőnek és hatalmasnak ismert eszköz az orvos kezében.

A hideg viz általános hatása az egész szervezetre kiterjed. Alkalmazási módjának megválasztásánál nemcsak a bajra, hanem a beteg testalkatára, erőbeli állapotára is tekintettel kell lennünk. Jól táplált, kövér egyének rendesen rosszul türik a hideget, ezeknél inkább az izzasztó fürdők javaltak, mig a vérszegény, halvány bőrüek, gyenge egyének megizmosodnak a hideg viz okszerü alkalmazása alatt. A hideg viz alkalmazásakor két főszabályt kell szem előtt tartani: 1. nem szabad a tetnek aktive felhevülve lenni; 2. a hideg viz alkalmazása után ledörzsölés vagy izom-munka, vagy mindkettő által a kellő felmelegedéssel járó visszahtásra kell törekednünk. Hogy az első pontnak megfeleljünk, leghelyesebben reggel, az északai nyogodalom után alkalmazzuk a hideget; az a passziv meleg, amit a test az ágyban nyert, illetve gyüjtött össze magában, nem ártalmas, mindössze mivel a hőkülönbség nagyobb, a hideg ingere is nagyobb lesz. A második pontnak megfelelőleg a hideg viz alkalmazása után a testet azonnal ledörzsöltetjük és az egyént sétára küldjük. A hideg viz alkalmazása lehet külső v. belső. A régiek, különösen Priessnitz által folytatott H.-ban nagy szerepet játszott a bőséges vizivás, ma már ezt csak mellékesen rendelik a betegnek. A viz a gyomorban levő tápoldatot felhigítja, s igy felszivódását elősegíti, mig hidegsége még a gyomor- és bélmozgásokat is elősegíti. Általánosan ismeretes, hogy sok, idült székrekedésben szenvedő egyén azzal segített magán, hogy reggel, éhgyomorra egy pohár hideg vizet iszik meg. Az erősen lehütött, p. o. jégbehütött v. éppen jég alakjában elnyelt viz csökkenti a gyomorfal reflex érzékenységét és a hányást képes megszüntetni. A gyomorba jutott viz gyorsan felszivódik, növeli a vérnyomást, s az elválasztások mind szaporodnak, a váladékok felhigulnak. Különösen a vizelettel ürül ki és annak mennyiségét növeli; ha azonban higabb is a vizelet, mégis több oldott anyag van benne, mint az ivás előtt, ami arra mutat, hogy a szervezetben növekedett az anyagforgalom, az elégés. Különösen bizonyítja ezt a hugyanyag felszaporodása, a szénsav növekedett kiválasztása és a testsúly lassankint való csökkenése. A bő vizivás tehát ajánlatos lehet, ha izzadmányok felszivódását akarjuk elősegíteni, ha hugysavas lerakódásokat akarunk eltávolítani, ha a szervezetből bizonyos mérgeket v. eperészeket akarunk kiküszöbölni, végre, ha a gyomor és bélcsatorna működését akarjuk elősegíteni.

A hideg viz külső alkalmazása leggyakrabban fürdők alakjában történik (hatásait l. Fürdő). A fürdők lehetnek teljes fürdők, melyekben a fürdőző kényelmesen mozoghat és nyakig vizben van. Alkalmazása rendesen ugy történik, hogy előzetesen passzive felmelegített testtel küldik a beteget a hideg (4-10° R.) vizbe, v. előbb még langyos félfürdőben megfürösztik; a hideg fürdőben erélyes mozgásokat kell végeznie, fejét többször alá kell merítenie, ˝ -2 perc mulva elhagyhatja a fürdőt, néhány percig a langyos vizben időzve, erélyesen ledörzsöltetik és izommunkára kényszeríttetik (gyaloglás, hegymászás stb.). A félfürdők tulajdonképen a teljes fürdők pótlására vannak hivatva. Kisebb kádba 15-20 ° C-u vizet öntünk 15-20 cm. magasságig. Ebbe ül bele a fürdőző, miután előzetesen testét jól ledörzsöltette. Amint a kádba beült, melyben a viz legföljebb csak köldökig ér, egy szolga mögéje áll, s folyton öntögeti hátát, fejét, mellét hideg vizzel, miközben másik kezével a fürdőző hátát erélyesen dörzsöli, amit a fürdőző maga is megtesz mellső részein. Majd fekvő helyzetben a mellét öntözgetik a fürdőzőnek erélyes dörzsölés közben, aztán ujra felül, ujra a hátat és fejet öntözgetik, s ezen művelet 2-3-szori ismétlése után a fürdésnek vége van, a fürdőző még egyszer leöntetik vagy zuhany alá áll; s ezután teste száraz ruhával ledörzsöltetik, s vele erélyes izommunkát végeztetünk. A hideg félfürdők hőfoka természetesen az egyéniségtől, s az orvoslás céljaitól függ. A félfürdőket érzékeny bőrü, meghülésre hajlamos betegnek rendeljük edzés céljából, jó hatásuak továbbá idült lobos bántalmaknál, s a láznál is a hideg fürdő ezen alakját alkalmazzák hőcsökkentés céljából. Ez utóbbi esetben a fürdő hőfoka ne legyen alacsony (18-22 °C), hanem inkább annak időtartamát szabjuk hosszabbra (10-15 perc), hogy igy tartósabb hőcsökkenést, a reakció késleltetését érhessük el. Lázasok fürdetése után célszerü velük egy pohárka cognacot itatni az esetleges kollapszus elkerülésére és testüket még az ágyban is folytatólag dörzsöltetni, mig a végtagok hüvössége enged. Nem szabad félfürdőket alkalmazni összeesés lehetősége esetén, rázó hideg alkalmával, tüdő-, gyomor- és bélvérzés esetén. Ülőfürdőket ugy készítjük, hogy 50-70 cm. széles ülő kádba annyi vizet öntünk, hogy az a bent ülőnek a köldökéig érjen. A viz hőfoka rendesen 10-18 °C., a fürdés tartama 5-60 perc; a távolszervek vértorlódása ellen a fej és a mell előleges lehütése szükséges. A hideg ülőfürdő az altest véredényeit összehuzza, s a vér az agyba és mellkasi szervekbe tódul; később a reakció beálltával az altest lesz vérdus, a felső részek vérszegények, amit a meleg ülőfürdőkkel egyenes uton is elérhetünk. Főleg oly esetekben alkalmazunk ily fürdőket, midőn az agy és mellkasra elvonólag akarunk hatni, s a medence szerveinek vérbőségét óhajtjuk. Igy p. a felső test vértolulásai, idült gyomor- és bélbántalmak, székrekedés, puffadtság, a hólyag izomgyengesége, magömlés, impotenfia, méhvérzés, hószámhiány, fehérfolyás eseteiben. Ellenben nem alkalmazunk ily főrdőket a medencebeli szervek vérgőséges, lobos állapotainál.

Hideg mosásokat alkalmaznak rendesen a H. kezdetén, hogy a beteg bőringerlékenységéről tájékoztatást nyerjenek. Nem egyszerre az egész test jön érintkezésbe a vizzel, hanem először a kéz, alkar, arc, nyak, mell, aztán a tarkó, hónalj, felkar, hát, altest, combok, alszár, láb mosatik le. A lemosásokat szivaccsal vagy nedves ruhával kell végezni, erélyes dörzsölés közben, utána a testrész szárazra törülendő. E kúrához hidegebb vizet is vehetünk. A bőr szederjés szine összeesés veszélyét árulja el. A nedves lepedő igen nagy kedveltségnek örvendő, hasznos eszköz az orvos kezében, melynek egyik főelőnye az, hogy a családnál, házi kezelésben is jól alkalmazható. A hideg vizbe mártott lepedő az ágyból kiugró beteg testére hirtelen reáteríttetik s a test rajta keresztül gyorsan és erélyesen ledörzsöltetik. Más alkalmazási mód az, hogy a hideg lepedőbe göngyölt beteg meleg takarókkal körülvéve rövidebb-hosszabb ideig fekszik az ágyban. A nedves lepedő alkalmazása után persze a szárazra dörzsölés következik. A nedves lepedők csak a bőr tulérzékenységénél, bőrfekélyeknél, fájdalmasságnál nem alkalmazhatók, egyébként minden esetben s a vérkeringés, elégés javítása által mindig kitünő hatásuaknak bizonyultak. Főleg testedzés, a táplálkozás javítása céljából alkalmazzuk azokat anémikusdoknál, hószámi zavarok esetén, tüdőhurut, gyomor- és bélhurut ellen stb. A hideg, valamint a ledörzsölés is hatalmas idegingerek, s az ideggyógyászatban is helyet biztosítanak a nedves lepedőnek. A begöngyölés alkalmával a simán felrakott nedves lepedőre még szorosan pokrócba göngyöljük a testet, s ha most hőelvonás a célunk (láz esetén), a nedves lepedőt s a begöngyölést csakhamar ismételjük a szükséghez mérten 3-6-szor. Ha az első begöngyölésben ˝ -3 óra hosszáig hagyjuk a beteget, akkor a viz, mely el nem párologhat, felveszi a test hőfokát, s a test felületén a meleg párák vérbőséget, a belső szervekben vérszegénységet hoznak létre; majd csakhamar a test bő izzadába jő, a hőmérséklet emelkedik. Ezt a kúrát különösen reumatizmus, izületi csúz, köszvény esetében alkalmazzuk. Leöntések, zuhanyok. A leöntéseket ugy végzik, hogy a beteg üres kádban áll vagy ül s ekkor kupából vagy vederből kisebb-nagyobb erővel fejére, tarkójára vagy a hátára öntik a vizet. A zuhanyok és leöntések hatása mindig idegizgató, a vérkeringést erélyesen befolyásoló, s igy esetleg felszivódásokat is érhetünk el általuk. Az egyes testrészek részleges hideg főrdői helybeli hatások céljából vagy a vérkeringés helybeli javítása céljából alkalmaztatnak egyszerü módon. Hideg befecskendéseket, oblítéseket végezünk gyuladás esetén a garatban, a hüvelyben és a végbélben. A hüvelyöblítésekkel óvatosan kell bánni, 1-2 percnyi öblítés után azonnal sétálni küldjük a beteget. A végbélöblítéseket irrigátorral végezzük, midőn nagyobb mennyiségü (1-2 liter) vizet juttatunk a vastag belekbe, s az eredmény azonnal való székletét lesz. Kevés viznek befecskendezése csak a belek tónusát emeli, s azok vérkeringését javítja. Hideg vizes borogatásokat rendelhetünk hőelvonás céljából heveny gyuladásos helyekre, midőn aztán a már felmelegedett borogatásokat 5-15 percenként fel kell frissíteni. A borogatás lehet megmelegedő, ha azt száraz ruhával betakarva huzamos ideig helyén hagyjuk, ilyenkor az a test melegétől átmelegszik, a beborított testrész folyton meleg gőzben van, véredényei kitágulnak, vérbőség következik be. Ily borogatásokat inkább idült betegségek esetén, izzadmányok felszivódására, lobos beszürődések elgenyesztésére stb. szoktak alkalmazni. A H.-nak divatos alakja a mostani években elterjedt Kneipp-kúra, melynek megalapítója Kneipp S., wörishofeni plébános. Az egész divatos kúra a testnek, különösen a bőrnek edzésével, szigoru dietetikus szabályokkal s a hideg viznek rendes jó befolyásával hat, mely hatásban nagy része van a pszihikus hatásoknak is. Nem egyéb, mint a hideg viznek alkalmazása (harmatos füben sétálás), amellyel azonban Kneipp sokszor kárt okoz, amennyiben kellő diagnostikus ismeretek hiányában bármily betegnél alkalmazza H.-ját, s igy sok esetben ront.

Hazánkban orvosi igényeknek megfelelő, szigoruan és modernül berendezett hidegvizgyógyintézet a marillavölgyi 790 m. magasságban; kiváló és látogatott intézetek még: a három tátrafüredi, a feketehegyi, stoószi, poprádi, lucsivnai; továbbá fővárosunkban a svábhegyi Vaskovits-féle, s a budapesti városi és városligeti számos intézet.

Hidegvizpróba

l. Istenitéletek.


Kezdőlap

˙