Hohenzollern-Sigmaringen

l. Hohenzollern.

Hóhér

(az elavult német Haher szóból), a biróság által kimondott halálbüntetésnek végrehajtója. A középkorban a H.-ok külön társadalmi osztályt képeztek, melynek tagjai csak egymás között házasodhattak, s a hivatás apáról fiura szállott. A mester ismertető jele a vörös palást és széles-pallos volt. L. még Gyepmester.

Hoi-hu

(Haikao), kikötőváros Hainan szigetén, mintegy 10 km.-nyire Kiung-csentól (l. o.), amelynek kikötővárosa.

Hoitsy

Pál, publicista, csillagászati iró, országgyülési képviselő, szül. Vatyán, Pest vármegye, 1850 dec. 31. Iskoláit Nagy-Kőrösön, Budapesten, Szarvason végezte Budapestre jött az egyetemre, hol a bölcsészeti tanfolyamot befejezvén, letette a tudori szigorlatokat és tanári vizsgát, asszisztense lett Jedlik Ányos dr.-nak.1873. a mérnökkari ezredbe lépett s hadnagy lett. 1874. Berlinben hallgatta a csillagászati tanfolyamot s másfél évig dolgozott az ottani csillagvizsgálóban. Majd a polai csillagvizsgálónál nyert alkalmazást. Hazajövén, a matematika tanára lett a budapesti főreáliskolában. Mint iró 1873. lépett föl több folyóiratban, szakmájában vágó dolgozatokkal. Később publicisztikával és politikával foglalkozott. Kisebb dolgozatokat (tudományos tartalommal) közölt a Vasárnapi Ujságban, a Nemzeti Hirlapban (szerkesztő Márkus István), az Egyetértésben, a Természettudományi Közlönyben. Csillagészlelés az első negyedlőben c. kisebb munkáját kiadta a magy. tud. akadémia. A biztosság feltételei bolygók pályaelemeinek számításánál c. művét saját kiadásában tette közzé. Irt egy terjedelmesebb munkát: Az égitestek mozgásának mechanikájáról, de nem adta ki. Külföldön jártában berlini tartózkodása alatt dolgozott a Berliner Astronomisches Jahrbuch számára is, csillagászati számításokat, melyek azonban névtelenül jelentek meg. Ami az embert környékezi, valamint A nagy természet s a kicsiny ember c. munkája a Franklin-társulat kiadásában jelentek meg. Jövőnk, s az uralkodóház, Geologia, mint politikai tényező munkáját Révai testvérek adták ki. Lefordította Flammarion Camille munkáját, a Népszerü csillagászattant, kivéve a 4 első füzetet, melyet Huszár Imre kezdett meg. Munkatársa, később ideiglenesen felelős szerkesztője volt a Függetlenség c. lapnak (Verhovay), de alig néhány hónap mulva megvált a laptól; 1880-89. főmunkatársa volt az Egyetértésnek, mely lapba majdnem minden nap irt egy vezércikket, néha kettőt is. Mint országgyülési képviselő háromszor egymásután képviselte a gyomai választókerületet függetlenségi és 48-as programmal s a háznak egy cikluson át jegyzője is volt. 1892 óta a székely-kereszturi kerület képviselője. A függetlenségi és 8-as párt kettészakadásakor H. az ugron-féle árnyalat hive volt, de később e frakció legtöbb tagjával együtt visszatért az anyapártba. Az 1895 febr. pártbomlás alkalmával az Ugron-csoporttal maradt.

Hojeda

Alfonz, spanyol fölfedező, szül. 1471., megh. 1515. Korán kitünt a mórok elleni küzdelemben, midőn pedig Kolumbus második fölfedező utjára indult, H. elkisérte őt (1493) Amerikába. H. fedezte fel Hadti szigetén a cibaoi aranybányát. 1499. ujra meglátogatta az ujvilágot, Vespucci Amerigo társaságában; ekkor az Amazon folyó torkolatát fedezte fel és Venezuela partvidékén kutatott, az annyira óhajtott aranykincseket azonban nem találta. Egészben véve egyike volt a derekabb spanyol kalandor-hódítóknak.

Hóka

az állat (ló stb.), midőn homlokáról körülbelül két-három ujjnyi széles fehér csik huzódik a szájig.

Hok-csiu

khinai város, máskép Fa-csou (l. o.).

Hókirály

igy nevezték a katolikusok gúnyból Gusztáv Adolf svéd királyt.

Hokitika

kikötőváros Uj-Zéland D-i szigetén, a H. partján, 2178 lak., a mellette elterülő aranymezők meglehetősen ki vanna aknázva.

Hokkaido

japán sziget, l. Jesszo.


Kezdőlap

˙