Housatonic

(ejtsd: hauszetonik), 200 km. hosszu, igen szép vidéket öntöző folyó Massachusetts és Connecticut É.-amerikai államokban. A Hoosac-hegyekben ered és a Long Islandi csatornába torkollik, csak 20 km.-nyire mehetnek föl rajta kisebb gőzösök.

House

(ang., ejtsd: hauz) a. m. ház. H. of commons, H. of Lords, l. Commoners.

Houses of convocation

(ang., ejtsd: hauzisz af konvokés'n), az anglikán egyház belső ügyeinek törvényhozó testülete, mely ugy a yorki, mint a canterbury egyházmegyében két-két házból áll, felsőből és alsóból. A felsőházban a püspökök, az alsóban a diakonusok és választott tagok tanácskoznak. Hatásköre kicsiny.

Houssaye

(ejtsd: uszé), l. ArsEne, francia iró, szül. BruyEresben, Laon mellett, 1814 márc. 28. Mint regényiró kezdte irodalmi pályáját, kiadván La couronne de bluets és La pécheresse c. regényeit, 1836 óta azonban kizárólag művészeti és kulturtörténelmi tanulmányokkal foglakozott. Idevágó művei: Galerie de portraits du XVIII. siécle (1844); Histoire de la peinture flamande et hollandaise (1846); 1818. a Comédie française adminisztrátorává nevezték ki s ilyenül működött 1849-től 1856-ig. Egyideig igazgatója volt a vidéki muzeumoknak s egyik szerkesztője a Pressenek és nagy tekintélyre s vagyonra tett szert. Világhirüek voltak a császárság alatt álarcos báljai. Regényei közül említendők: Les onze maîtresses délaissées (1840); La vertu de Rosine (1844); Les trois soeurs (1847); Philosophes et comédiennes (1850); Les filles d'Eve (1852, magyarra fordít. Éva leányai c. Ujkéri, Pest 1871); Le repentir de Marion (1854); Le violon de Franjolé (1856); Les revenants (1859) stb.; ujabban: La belle Raffaëlla (1874); Les mille et une nuits parisiennes (1875, 4 köt.); Histoire étrange d'une fille du monde (1876); Alice (1877); L'éventail brisé (1879, 2 köt.); Mademoiselle Rosa (1882); La comédienne (1884) stb. Erkölcsrajzai: Mlle de ValiEre et Mme des Montespan (1860); les femmes du temps passé (1862); Le roi Voltaire (1858). Műtörténelmi munkái: Histoire de l'art français (1860); Histoire de Léonard de Vinci (1869). Drámái közül említendők: La comédie a la fenętre (1852); Mademoiselle Trente-six vertus (1873). Költeményei: Les sentiers perdus (1841); La poésie dans les bois (1845) és Poemes antiques-jai több kiadást értek. Poésies complEtes-jei 1851, 1858. jelentek meg. Hires: Histoire du 41. fauteuil de l'Académie française (1855) c. szatirikus műve. Egyéb munkái: Les comédiennes de MoliEre (1879); MoliEre, sa femme et sa fille (1880); La comédie française (1880); Les confessions d'A. H., souvenirs d'un demi-siEcle (1885, 4 köt.); Contes pour les femmes (5 köt., 1885-86); Rodolphe et Cynthia (1888).

2. H. Henrik, H. ArsEne fia, francia történetiró és kritikus, szül. Párisban 1848 febr. 24. Tanulmányai végeztével résztvett az 1870-iki háboruban s munkatársa a Journal des Débats-nak, a Revue des Deux Mondes-nak és az Artiste-nak. Munkái: Histoire d'Apelles, études sur l'art grec (1866); Histoire d'Alcibiade et de la République athénienne depuis la mort de Péricles jusqu'á l'avenement des trente tyrans (1873, 2 köt.); Le premier siege de Paris en 52 av. J. C. (1876); Athenes, Rome, Paris (1878); L'art français depuis dix ans (1882); Histoire de la Campagne de France et la chute de l'empire (9. kiadás 1891); 1815 (Páris 1893); Notre Dame de Thermidor (u. o. 1894). 1894 dec. Zola ellenében az akadémai tagjának választotta.

Houston

(ejtsd: hausztn), l. több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Georgiában (1425 km2, 21 613 lak., Perry székhellyel), Minnesotában (1475 km2, 14 653 lak., Caledonia székhellyel) és Texasban (3350 km2, 19 360 lakossal, Crockett székh.). - 2. Több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban; a legjelentékenyebb Harris county székhelye Texasban, 80 km.-nyire Galvestontól, a keskeny, de hajózható Buffalo Bayou mellett, számos vasuti vonal találkozásánál, (1890) 27 557 lak., pamut- és olajpréselőkkel, fürészmalmokkal és vasuti fölszerelések készítésével, igen élénk pamutkereskedéssel (1890. 20 millió dollár értékü került itt piacra), továbbá cukor-, épületfa-, pamutmagolaj-kereskedéssel; szép vásárcsarnokkal, városházzal, pamutbörzével és Court Housezal. Nevét Sam H.-ról kapta, aki a Mexiko elleni harcban (1832-36) Texas függetlenségét biztosította.

Houston

Edvin, amerikai technikus, született Alexandriában (Virginia állam) 1844 jul. 9-én. H. a filadelfiai központi egyetemen a fizika és fizikai földrajz, ugyszintén a pennsylvaniai Franklin Instituteban a fizika tanára és az amerikai elektrotechn. egyesületnek elnöke. 1884 óta tagja az É.-amerikai Egyesült-Államok elektrotechnikai bizottságának és az 1893. Chicagóban tartott elektrotechnikai kongresszus C osztályának elnöke volt, jelenleg egyike a Journal of the Franklin Institute szerkesztőinek s az Észak-amerikai Egyesült-Államok szabadalmi törvényszékének egyik szakértője. Nevét részben függetlenül, részben Thomson Elihu tanárral egyetemben végzett kutatásai, s az ezek alapján szerzett elektrotechnikai szabadalmak tették hirnevessé. Művei felölelik a fizikai geográfiát, fizikát s az elméleti és gyakorlati elektrotechnika összes ágait.

Houtman

(ejtsd: haut-) Cornelis, egyike azon hollandi kereskedőknek, kik a K.-Indiával való kereskedést megalapították. Szül. Goudában 1560 körül, megh. Acsinban (Szumatra szigetén) 1599-ben. Szülőhelyéről Gouda Cornelis-nak is hivják. Előbb Lissabonban foglalkozott indiai áruk eladásával, de itt magára vonta a kormánynak gyanuját, mely őt pénzbirságra s ennek kifizetéséig fogságra itélte, melyből az amsterdami kereskedők váltották ki. E kereskedő-társulat 1595-1596. expediciót küldött Jávába, majd 1598. egy másodikat, melyeket H. vezetett. H. ezen expediciók alkalmával meglátogatta Madagaszkárt, Kokinkhinát és végül Szumatrán É-i részében, Acsinban partra szállt, melynek királya azonban őt megölette. - H. öccse, Frigyes, ki vele együtt fogságba esett, megmenekült, 1607. Ambiona kormányzójává lett és később egy maláji és madagaszkári szótárt szerkesztett.

Houwald

Kristóf Ernő báró, német drámaköltő, szül. Straupitzban (Alsó-Lausitz) 1778 nov. 27., megh. Neuausban 1845 jan. 28. 1804-15. Szilézia szolgálatában állott, 1821. tartományi ügyésznek választották. 1819-30. közzétett végzetdrámái következtében a szinházi közönség kedvence lett; különösen nagy hatása volt Das Bild c. darabjának (1821, 3. kiad. 1822). Megemlítendők még e fajtából: Der Leuchtthurm (1821); Die Freistatt (1820); Fluch u. Segen (1821); Die Feinde (1825); Die Seeräuber (1830). H. egyéb művei: Buch für Kinder gebildeter Stände (1819-1824, 3 köt., 3. kiad. 1869); Bilder für die Jugend (1829-32, 3 köt.). Összes művei 1839. jelentek meg 5 kötetben (uj kiad. 1858-60). V. ö. Minor J., Die Schicksalstragödie in ihren Hauptvertretern (1883).

Houzeau

(ejtsd: uzó) János Károly (de Le Haye), francia csillagász, szül. Monsban 1820 okt. 7., megh. 1888 jul. 12. Eleinte a mérnöki pályára lépett, de e pályát már nagyon korán elhagyta. 1846. a brüsszeli csillagvizsgáló asszisztense lett. Már 1842. a hullócsillagokról irt munkájával a brüsszeli akadémiánál dijat nyert. A brüsszeli egyetemen tanár volt. Azonban, midőn a kormány 1849. a politikai ujságokba való dolgozgatást, melyet eddig folytatott, megtiltotta, letette hivatalát és előbb Európát, azután pedig Amerikát utazta be. 1876. a brüsszeli csillagvizsgáló intézet igazgatójává nevezték ki. 1882. Texasban a Venus-átvonulást figyelte meg. Munkái közül említésre méltók: De turbines, de leur construction, du calcul de leur puissance et de leur application á l'industrie (Brüsszel 1879); Uranométrie générale (1878, az összes szabad szemmel látható csillagok lajstroma); Vademecum de l'astronome (1882); Bibliographie générale de l'astronomie (Lancasterral, Brüsszel 1880-87, 3 köt.). Ez utóbbinak bevezetése magyarul is megjelent Czógler Alajos fordításában: A csillagászat történeti jellemvonásai (Budapest 1889) cimen. H. fizikai földrajzról, természetfilozofiáról és meteorologiáról is irt.

Hova

az uralkodó népfaj Madagaszkárban, Imerina hegyes központi tartományban lakik s innen uralkodik a sziget egész belsején, egész K-en s részben ÉNy-on is. Egész Madagaszkár urai sohasem voltak; a sziget egy harmadrésze Ny-n és D-en még független és az ország több más vidékén is nagyon kérdéses a fenhatóságuk. A H.-k a maláji törzshöz tartoznak és határozott ellentétben állanak a négerekhez, kiket szellemileg is jelentékenyen felülmulnak. Ahol nincsenek keverve, finom testalkatuak, barna vagy olajszinü arcbőrüek és sima vagy göndör hajuak s jelentékeny szellemi képességekkel birnak. (Egy H.-férfi képét l. az Afrikai népfajok képmellékleten, I. köt.) Nyelvöknek a malájival való hasonlóságára már Cook kisérője, Bank is rámutatott és Humboldt Vilmos vizsgálódásai óta bizonyos, hogy a H. a maláji faj legnyugatibb ága; ezt a nyelvészeti eredményt a szokások és erkölcsök összehasonlítása is megerősítette. Midőn a H.-k Madagaszkárba bevándoroltak, itt afrikai lakosságot találtak, mellyel csak részben keveredtek össze, vagy amelyet leigáztak, mint a sötétbörü vad szakalovakat, kiket Ny-felé szorítottak. A fenhatóságért 1810-1828-ig vivott véres harcokban a haladást és műveltséget képviselő H.-elem hatalmas, jól tagozott keresztény állammá fejlődött, különösen a Radama nevü két király uralkodása alatt. 1894 okt. óta háborut folytatnak a franciákkal, l. Madagaszkár.


Kezdőlap

˙