Húsadó

Húsfogyasztási adó-alak azon közvetett adó, mely a húsélvezet megadóztatását célozza. A hús fogyasztása nagyobb fizetési képességet árul el és annyiban a hús alkalmasabb adótárgy, mint p. a só, kenyér, de azért mégis mint elsőrendü életszükséglet kielégítésére szolgáló, minden esetre kivánatos, ha adó alá nem esik. Ez annál is inkább áll, mert nagyon nehéz ez adónak helyes keresztülvitele; az adótárgy nagy szétszórtsága az állami területek minden részén, a minőség megállapításának és tekintetbevételének nehézségei is ez adó ellen szólanak. Fejletlenebb viszonyok mellett a húsadó a darabok száma szerint vettetik ki, későbben inkább súly szerint. Ujabban a húsadó inkább mint községi adó alkalmaztatik; különösen nagyobb városokban, ahol a közvágóhidi intézmény által a húsforgalom központosíttatik, az adó kivetése kevesebb nehézséggel jár. A kivetési mód különböző, majd mint forgalmi adó (kapuadó) vettetik, majd a mészárosoknál stb. Nálunk a húsadó alá esik a nagyobb és kisebb vágómarha és Budapesten a vád és annak húsa és a vadszárnyasok. Tesz pedig az adó:

 

Budapest

Pozsony

I.

II.

III.

     

osztályu községben

darab szerint

6,30 frt

5,04 frt

5,04 frt

3,78 frt

2,52 frt

vágó és kisebb marhák és 1 éven felüli borju után

1,05 frt

0,84 frt

0,89 frt

0,63 frt

0,42 frt

A fél állat az egész állat adójának felét, a félnél nagyobb az egész állat adóját fizeti, mig a felénél kisebb hússúly szerint adóztatik meg. A H. tett 1893. 3 830 254 frtot. A H. behozatott 1850., törvényesíttetett az 1868. XVII. és XXXV. t.-c.-kel, ujabban szabályoztatott az 1875-ik évi XXVIII., és az 1887. XLVII. t.-c. által.

Husang

(növ.), l. Ferula.

Húsárszabás

l. Húsmérési jog.

Húsáruk

kereskedelmi cikkek, melyeket az állatvilág szolgáltat; négy főcsoportra oszlanak, u. m. hentes, mészáros, vadas és szárnyas kereskedések cikkeire, l. Hús. - Cervelat, húsáru, l. Hurka.

Huschke

Fülöp Eduárd, német jogtudós, szül. Münchenben 1801 jun. 26., megh. Boroszlóban 1886 febr. 8. Göttingában tanult; 1821. u. o. magántanár lett. 1824. Rostockba, 1827. Boroszlóba nevezték ki rendes tanárnak. Utóbbi helyen 1831. az itélőszék szeniora és titkos igazságügyi tanácsos, 1841. az ú-lutheránusok, 1845. már az államtól is elismert egyházi főtörvényszékének elnöke lett. Mint jogtudós a történelem-filologiai irányhoz tartozott. Művei: Jurisprudentiae antejustinianeae quae supersunt (Lipcse 1861, 5. kiadás 1886); Studien des römischen Rechts (Boroszló 1830); Die Verfasung des Königs Servius Tullius (Heidelberga 1858); Ueber den zur Zeit der Geburt Jesu gehaltenen Zensus (Boroszló 1840); Ueber das Recht des Nexum u. das altrömische Schuldrecht (Lipcse 1846); Ueber den Zensus u. die Steuerverfassung der früheren röm. Kaiserzeit (Berlin 1847); Gajus, Beiträge zur Kritik u. zum Verständnis seiner Institutionen (Lipcse 1855); Die oskischen s. sabellischen Sprachdenkmäler (Elberfeld 1856); Die Iguvischen Tafeln nebst den kleineren umbrischen Inschriften (Lipcse 1859); Das alte röm. Jahr (Boroszló 1869); Das Recht der Publicianischen Klage (Stuttgart 1874); Zur Pandektenkritik (Lipcse 1857); Die neue oskische Bleitafel (u. o. 1880); Die jüngst aufgefundenen Bruchstücke aus Schriften röm. Juristen (u. o. 1880); Die Lehre des röm. Rechts vom Darlehn (Stuttgart 1882); Die streitigen Lehren von der Kirche, dem Kirchenamt, dem Kirchenregiment u. den Kirchenordnungen (Lipcse 1883).

Húsdaganat

(sarcoma), rossz indulatu kötőszöveti eredésü daganat. Kötőszöveti sejteknek kóros burjánzásából akként támad, hogy a sejtek a sejtközötti állomány rovására erősen felszaporodnak. Éles határ a H.-ok s egyéb kötőszövetes daganatok közt alig vonható s ezért számos átmeneti alakot találunk sarcomáktól a jóindulatú kötőszövet daganatokhoz, p. fibromák stb.-hez. A rákhoz is találunk néha átmeneti alakokat az u. n. alveolaris sarcomáknál, de különböznek attól az által, hogy rendesen véredényhálózattal vannak ellátva, mig a ráknál ezt rendesen nem találjuk. Rosszindulatusága a H.-nak áttételek képzésében nyilvánul más szervekbe s abban, hogyha operáció utján eltávolíttatott, bizonyos idő mulva kiujul. A sejtek górcsői alakja szerint megkülönböztetünk apró gömbsejtü, v. gömbsejtü, orsósejtü, vegyessejtü sarcomákat, melyek ismét ha nyirokmirigyekre emlékeztető elrendeződést mutatnak, lymphosarcomáknak, ha fészkekben vannak elrendezve, alveolaris sarcomáknak, ha erős véredényhálózattal birnak, plexiformis angiosarcomáknak neveztetnek. Szabad szemmel és tapintás utján megkülönböztetünk puha és kemény sarcomákat, továbbá festenyzett (melanoticus) sarcomákat, mely utóbbiak a legrosszabb indulatuak. Ezek rendesen oly helyen fejlődnek, hol a bőr vagy szövet festenyzett, p. barna szemölcsökből v. a szem érhártyájából stb. A H. különben a test minden részében fejlődhetik, miután kötőszövet mindenütt van.

Húsemésztő növények

l. Bogárfogó növények.

Húsevők

(Carnivora), az emlős állatok egyik rendje, melyeknek fogsora háromféle fogból áll s egyik foguk szakító; lábaikon négy-öt ujjuk van s ezeken hegyes karmok nőnek, emlőjük több pár s fejlődésükben deciduák és övös méhlepényüek. Nagy részük járás közben az ujjakra lép s ezért az ujjonjárók (Digitigrada), mig ellenben egy kisebb részük az egész talpra lép s ezek a talponjárók (Plantigrada), lásd Carnivora és Digitigrada.

Húsevő növények

l. Bogárfogó növények.

Húsfogyasztás

l. Hús.


Kezdőlap

˙