Ichtiografia

(gör.) a. m. a halak tudományos leirása.

Ichtiolitok

(ásv.), hallenyomatokban gazdag palák.

Ichtiol-készítmények

(ichthyol). Tirolban Seefeld mellett bitumenes kőzet található, mely halak és más tengeri állatok maradványaiban bővelkedik. E kőzetet ujabban ugy értékesítik, hogy száraz ledesztillálásnak vetik alá, amidőn más termékek mellett illó olajat is kapnak, amelyet az I. előállítására felhasználnak. Ez az u. n. ichtiol-olaj sötétbarna átlátszó folyadék, melynek fs.-a 0,87 körül van; szaga átható és kellemetlen. Ami az ichtiol-olaj kémiai összetételét illeti, az körülbelül 78% szént, 10-11% hidrogént és ként és 1% nitrogént tartalmaz. Hogy az ichtiol-olajból az I.-et előállítsák, abból előbb ichtiolszulfonsavat készítenek olyformán, hogy tömény kénsavval elegyítik, amidőn az egész erősen felmelegszik és kéndioxidgáz fejlődése közben az említett sav képződik. A nyers ichtiol-szulfonsavat megtisztítás végett telített konyhasó-oldattal mossák, amely a kénsav fölöslegét és a képződött kénessavat kioldja. Az igy előállított ichtiol-szulfonsav sötét barna extraktumhoz hasonló tömeg, mely vizben könnyen oldódik, tömény sóoldattal azonban oldhatatlan; kétalju savnak tekintendő. E sav sói azok, amelyeket ujabban gyógyszerül használnak; közöttük a legfontosabbak: ichtiol-szulfonsavas ammonium (ammonium sulfo-ichthyolicum). Előállítása ugy történik, hogy az ichtiol-szulfonsavat nagyon tömény ammonia-oldattal telítik. Sötétbarna, átható szagu és izü, szirupsürüségü folyadék; e készítményt röviden ichthyolnak is nevezik. ichtiol-szulfonsavas natrium (natrium sulfoichthyolicum). Az ichtiolszulfonsavból töménynátrium-hidroxid-oldattal készül. Sajátságai hasonlóak az előbb említett készítményhez. Használják továbbá még a litium, a cink és a kéneső ichtiol-szulfonsav sóját is. Az I.-gyet gyógyszerül használják; különösen némely bőrbántalmaknál bizonyultak hatásosaknak.

Ichtiologia

(gör.),az állattannak az az ága, amely a halak életviszonyainak s általában egész természetrajzának ismertetésével foglalkozik az ezen téren működő természettudósok ichtiologusoknak neveztetnek. hazai buváraink közül ilyen volt Károlyi J., Kriesch J. s most ujabban Hermann O., aki megirta a Magyar halászat cimü munkát.

Ichtiotoxin

l. Muraena.

Ichtiózis

(gör.) a. m. halpikkelykór; lényeges tünetei száraz külhám-lemezek tömeges fölrakodása, melyek szilárdan tapadnak a bőrhöz és ennek a pikkelyhez hasonló külsőt adnak; a külhám szárazsága a bőrfelület simaságának hiányát tételezi föl, a bőr ezáltal az egyes rétegek szerint vonalak és barázdák által számos sokszögü részletekre osztottnak mutatkozik, miként ez a hüllőknél és halaknál látható. A pikkelyeknek vékony rétegénél a bőr fehéres (ichthyosis nitida), vastag rétegnél barnás-zöldes vagy sárgás; a bőr továbbá fénytelen, halvány, törékeny. Az I. a végtagokon és törzsön fordul elő leggyakrabban, ellenben azon bőrrészletek, melyeket a verejték nedvesen tart, mentesek maradnak ezen bántalomtól. Az I. egyes alakjai közt legsúlyosabb az, mely a születés után nemsokára fejlődött és az élet egész tartamán át megmarad (ichthyosis congenita). Az I. a legcsökönyösebben és igy gyakran gyógyíthatlan bőrbántalmakhoz tartozik, azonban a szervezet egészségi viszonyaira ezen bántalomnak káros befolyása nincsen. A bántalom enyhítését célozó gyógyeljárások közt csakis a helyi gyógykezelés mondható hasznosnak és e célra szolgálnak fürdők, ólomtapasszal eszközlendő begöngyölések, kátrányos bedörzsölések és a zöld szappan használata. ha ily módon a pikkelyrétegek felpuhultak és eltávolíttattak, akkor a bőrt kétszer napjában valamely enyhítő kenőccsel be kell dörzsölni, és ezáltal a feszülést lehetőleg tökéletesen elhárítani. V. ö. Schwimmer E., Bőrkórtan.

Icibu

vagyis egy bu (ici = 1), Japán ezüst érme, négyszögü, részben megaranyozott; ezüstértéke = 1,30 korona.

Icica

Aubl. (Protium Burm., növ.), a burseraceáknak amerikai nagy fái (50 faj). Levele páratlanul szárnyalt kopasz, virága apró fehér v. zöldessárga, virágzata csembőkös v. bogas, gyümölcse gömbölyded vagy tojásdad, száraz csonthéjas. Az I. Icicariba DC. (Protium Icicariba march., Amyris ambrosiacea L., braziliai animefa) Ny.-India és Brazilia magas fája, nem nagyon vastag, sima- és szürkekérgü. Levele 1-2 párjával szárnyalt. gyántája nem az elemi, amint idáig gondolták, hanem az anime, ellenben az I. viridiflora Lam. gyántája a guayanai elemi (elemi occidentale vagy Brasiliense). Az I. Carauna Humb. et Bonpl. Orinoko vidékén nő s a kereskedésbeli karauna vagy marara gyánta róla való; a benszülöttek zuzásra és sebekre használják. Az I. heptaphylla Aubl., I. altissima Aubl. és I. copal Schlecht. guianai kopáltermő fák, az elsőét arakuxiri, aracouchini v. acouchi balzsamnak, konima-gyántának v. hyawa-mézgának hiják s karapaolajjal keverve a lakosok testüket és hajukat kenik. Az I. altissima 30 m.-nél magasabb, fája nagyon tartós, könnyen feldolgozható (guianai cédrusfa). Az I. Tacamahaca Kunth kolumbiai; illatos gyántája takamahaka néven használatos.

Icilius

római család, eredetére nézve plebejus és a nép egyenjoguságának erdetére nézve plebejus és a nép egyenjogusásának kitartó előharcosa; a hosszu családfából kitünnek: 1. Spurius Icilius, egyike ama 3 bizalmi férfiunak, akikre a plebs az alkudozást bízta, mikor a szecesszió alkalmával (Kr. e. 492.) a szenthegyre kivonult. Mint néptribun oly törvényt erőszakolt ki, mely a néptribunoknak teljes szólásszabadságot biztosított (kemény büntetés arra, aki a néptribun beszédést félbeszakítja), mint edilis ő neki kellett volna az ellenszegülő Corilanust elfognia, de ezt a patriciusok megakadályozták. - 2. L. Icilius Ruga, Kr. e. 456. néptribun, kierőszakolta magának és hivatalbeli utódainak a szenátusra való hivatkozás jogát (vocare ad senatum). Azt is kivitte, hogy a plebejusok szabadon építkezhettek az Aventinuson, amely addig kizárólag arisztokrata városrész volt. A következő évben ujra megválasztatván, kettős harcot küzdött: a konzulok ellen igaztalan sorozás, a patriciusok ellen a telektörvények miatt. A decemvirek (l. o.) hatalmát is ő törte meg. Mint Virginia vőlegénye, ennek halála után megnyerte a szabinok ellen táborozó sereget, megszállotta a szenthegyet és a szenátustól kierőszakolta Appius bünhődését és a felkelés részeseinek amnesztiáját. - 3. L. icilius, kr. e. 412. tribun, telektörvényével megbukott, de 3 évvel később törvénybe iktatta, hogy 4 quesztor közül háromnak okvetlenül pelbejusnak kell lennie; 408. pedig megszerezte saját társadalmi rendjének a tribunus militum jogát.

Ickelsamer

Bálint, az első német nyelvtan szerzője, szül. Rptenburgban a Tauber mellett 1500 körül, megh. 1537 után. Előbb iskolamester volt szülővárosában, később belekeveredett a parasztok lázadásába, mire 1526-ban elmenekült Erfurtba s utóbb Augsburgba. Főműve a Teutsche Grammatica (1527 körül van irva, 1534 körül kiadva; ujra kiadták Fechner 1882. és Müller János 1882), voltakép csak helyesírástan s utasítás az olvasás megtanítására.


Kezdőlap

˙