Itenez

folyó Braziliában, l. Guaporé.

Iter

(lat.), ut, utazás; servitus itineris, a jog, másnak a birtokán átjárni.

Iterativum

(lat.) a. m. ismétlő, lásd Gyakorító ige.

Itész

itészet, l. Birálat.

Ithaca

(ejtsd: -ka), Tompkins county székhelye New-York É.-amerikai államban, 225 km.-nyire Albanytól, a Cayuga-tó partja közelében, (1890) 11 079 lak., olajprésekkel, gőzmalmokkal, gyapjufonókkal, bőr- és gépgyártással. Benne van a Cornell-University, Amerika leghiresebb főiskolája, 146 tanárral, 1600 hallgatóval, 115 000 kötetet tartalmazó könyvtárral, 100 ha.-nyi nagy parkkal; benne a rendes egyetemi tantárgyakon kivül földmivelést, mekanikát és a hadi tudományokat is tanítják. Közelében több vizesés közt a legszebb a 65 m. magas Taughanic Fall.

Ithaka

(Ithaki, Thiaki), a jón szigetek egyike; Kefaleoniától a 4 km. széles Viscardo-szoros választja el, 30 km.-nyire Akarnania partjától és 10 km.-nyire Leukasz szigettől, 97 km2 területtel, 8280 lakossal. A hosszukás (24 km. hosszu és 7 km. széles), mészkősziklákból álló szigetbe a középen a Molo-öböl nyulik be; az igy alkotott 800 m. széles földszoroson emelkedik az Aetosz-hegy, amelyen nagy kiterjedésü romok (Palaeo Castron), a néphit szeirnt Odysseus várának maradványai terülnek el, mig É-i részében van legmagasabb hegycsúcsa, a Neritosz (Anoge 807 m.). Egykori erdői egészen elpusztultak és a termelt gabona sem elégséges a lakosság élelmezésére. A száraz, meleg, de egészséges klimáju szigetnek főtermékei az aprószőllő, amelyből évenként mintegy 150 000 kg.-ot visznek ki, az olaj és a bor. Azonkivül fontos foglalkozás a halászat és hajózás. Főhelye a Moloi-öböl partján fekvő Vathi vagy Ithaki, püspöki székhely, (1889) 4605 lak. Ezenkivül a legfontosabb hely Exogi (Oxoi). Közigazgatási tekintetben a sziget Kefallenia nomoszhoz tartozik. Odysseus hires hazája a középkorban Kefallenia (l. o.) sorsában osztozkodott; a török és kalózháboruk idejében lakossága egészen elpusztult. Midőn a velenceiek uralma alá került, ezek ingyentelkek adományozásával csaltak rá uj lakókat. V. ö. Gell, Geogr. and Antiquities of I. (1807); Schliemann, I., der Peloponnes u. Troja (1869); Warsberg A., Odysseische Landschaften (1879); Menge, I. (1891).

Ithome

802 m. magas hegy az ókori Görögországban (Messzenia), a Balyra folyó jobbpartján. Rajta ilyen nevü vár állott, mely a messzenei háboruban nagy szerepet játszott. Az emlékezetes háboru első korszakában (743-724) Aristodemos teljes tiz évig hősiesen védelmezte ezt a várat a spártaiak ellen, mig az utóbbiak végre is elfoglalták és lerombolták, csakhamar ujra felépítették és akropoliszul (fellegvárul) szolgált a hegy lábánál elterülő Messzene városnak, melyet Epaminondas 369. alapított és melynek romjai Mavromato közelében a Kalamata-olimpiai utvonal mentén most is láthatók. A falutól egy negyedórányira van az arkádiai kapu, nagy darabon megfigyelhetők a falak is, melyek helyenkint tornyaikkal 8 m.-nyire állanak ki a fldből és felvonulnak egészen a Vurkano-kolostorig (ma a hegyet magát is igy hivják), s a tulsó oldalon a lakoniai kapuval végződnek. A hegyen, melyről elragadó kilátás nyilik a messzenei sikságra és Arkádia hegyeire, Zeusznak (Z. Ithomatasz) hires oltára állott.

I'timad ed-dáulet

(arab) a. m. birodalom támasza. Persiában a főpecsétőr és a birodalmi kancellár neve.

Itinerarium

(lat.) a. m. utikönyv, utikalauz, a rómaiaknál háromfélék voltak: irottak (itineraria scripta), vázlatosak (adnotata) és képesek (picta), valamennyi felméréseken alapszik és a római császárok korából való, mikor a posta- és közlekedésügy nagyobb lendületnek indult. Az I.-a scripta valóságos utikalauzok, még pedig szárazon és vizen. Nincsen bennök egyéb az állomások nevénél és a távolság megjelölésénél. Ilyenféle I-ok a következők, melyek reánk maradtak: 1. a két I. Antonini (melyet Antoninus császárnak tulajdonítanak, de mely nem készült korábban Nagy Konstantinnál). Van kettő: a nagyobbik és a kisebbik. Amaz a szárazföldre, emez a tengerre vonatkozik; az első mérföldek szerint, az utóbbi stadiumok szerint számított távolságméréssel. Legjobb kézirata Diocletian idejéből származik (eszerint adta ki Tobler, St. Gallen 1863). 2. I. Hierosolymitanum v. Burdigalense (a IV. sz.-ból), a Burdigalából Hierosolymába és Herakleiából Mediolanumba vezető utvonalat tartalmazza, még pedig nagyon pontosan és részletesen. Kiadások Wesselingtől (Amsterdam 1735) és Partheytől (Berlin 1848); tanulmányok Pindartól (Verh. d. Berl. Acad., 1860), Barthelémytől (Revue Archeol, 1864) és Aurestől (Concordance de voies apollinaires, Nimes 1868). 3. I. Alexandri, Nagy Sándor persa hadjáratának utvonala. A főforrás Arrianus története, legjobb kiadása Naumanntól (Naumburg 1871), monográfia Klugetól (De I. Alexandri, Berlin 1861). Az I. pictum legkiválóbb divatja a római világposta idején, ekkor készült 230 körül, talán Alexander Severus alatt, annak az egyetlen példánynak eredetije, melyet tulajdonosáról, Peutinger Konrád, befolyásos és tudós augsburgi polgárról (élt 1465-1547) Peutinger-féle táblának (Tabula Peutingeriana) nevezték el. Ezt a másolatot, mely jelenleg a bécsi udvari könyvtárban van, 1714. találták meg és rájöttek, hogy 1215-ben készült és 12 pergamenlapon mindazon vidékeket és országokat mutatja, melyek a római világbirodalomhoz tartoztak, Hispania és Britannia kivételével, melyek ugy látszik, már az eredetiről is elvesztek, sem az országok alakja, sem a földrajzi kiterjedés nincsen kifejezve és feltüntetve; az egész félig postatérkép, félig «orbis pictus», de a Herodot felfogása szerint, hogy a világ K-ről Ny-ra szélesebb, mint amilyen hosszu É-ról D-nek. De megvan az állomások távolsága, hol az egyes városok mellett először találni a térképeken szokásos, nagyságot jelentő jegyeket. Legjobb kiadása Desjardinstől (Páris 1868).

Itiri

(Ituri), a Kongo mellékfolyója, l. Aruvimi.


Kezdőlap

˙