Izsa

nagyközség Komárom vármegye udvardi j.-ban, (1891) 1799 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Izsák

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kiskun felső j.-ban, (1891) 4285 magyar lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Van takarékpénztára és népbankja. Termékeny határa 10373 ha.

Izsák

(héb. Jichák), Ábrahámnak és Sárának fia. A szentírás egyik elbeszélése szerint atyja egy izben az Isten parancsára fel akarta őt áldozni. Némelyek szerint az elbeszélés célja, hogy az istenfélő ember áldozatkészségét bemutassa, mások szerint pedig a biblia ezen elbeszélése az emberáldozati kultusz ellen irányul. Izsák neje Rebekka, akitől két fia született, Jákob és Ézsau. Gerárban és Beérsebában lakott.

Izsák

(Jichák ben Móseh Ór-Záruá), bécsi rabbi, a középkor legtekintélyesebb zsidó tudósainak egyike, 1217. Hagar (Magyar)-országban Esztergomig és Budáig járt s megengedte, hogy ezeknek melegfürdőit a menstruáció idején is használhassák a zsidó nők. Megh. 1270 táján. V. ö. Kohn, Héber kútforrások (Tört. Tár, 1880, 107-108).

Izsák

1. (I.) Kommenos, bizanci császár, szül. 1010 körül, megh. 1061., Manuelnek, II. Bazilius császár legkitünőbb vezérének fia. Először Kis-Ázsiában tünt ki az arabok elleni háboruban s egy elfogott bolgár hercegnőt vett feleségül. 1057. az öreg és gyámoltalan VI. Mihály császár kormányzásával elégületlen kis-ázsiai csapatok Mihály bukása után császárrá kiáltották ki. Mint császár biztosította a birodalom határait az arabok betörése ellen és rendbe hozta a zavart pénzügyet, de betegsége következtében trónjáról már 1059. lemondott, amidőn a koronát, melyet fia, János, elfogadni vonakodott, egyik rokonának, X. Konstantinnak (Dukas) adományozta. I. életének hátralevő részét kolostorban töltötte.

2. I. (II.) Angelos, bizanci császár, Komnen Andronikosz bukása után kiáltatott ki császárrá, 1185. Vitéz hadvezére, Branas Alexios még ugyanazon évben győzte le a Thessalonika felől Konstantinápoly bevételére induló II. Vilmos sziciliai királyt, kit seregének maradványával hazájába való visszatérésre kényszerített. I. maga azonban kicsapongó és pazarló életet vitt, aminek az lett a következménye, hogy a zsarolásai miatt elkeseredett bolgárok és oláhok 1186. az északi Balkán-félszigeten kivivták függetlenségüket. 1189. Izsák I. Frigyes német császár ellen, ki keresztes hadait birodalmán akarta átvezetni, Szaladin szultánnal szövetséget kötött, de a keresztes hadaknak a Hellespontuson való átkelését nem birta megakadályozni. 1195. saját fia, Alexios, kelt fel ellene és megvakíttatva börtönbe vetette; azonban 1203. a Konstantinápolyt ostromló keresztesek és velenceiek segítségével trónját visszanyerte. De miután a kereszteseknek tett igéreteit nem teljesítette, egyik udvari tisztviselője, Murecufiusz méltóságától ujra megfosztotta és börtönbe vetette, hol I. nyomorultan elveszett. L. Keletrómai császárság és Keresztes hadjáratok.

3. I., Ciprus hercege, állítólag IV. István magyar király és Komnenosz Mária fia volt s 1157 táján született volna. E föltevést azonban alig lehet támogatni.

Izsép

1. nagyközség Baranya vmegye mohácsi j.-ban, (1891) 1817 horvát és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Magyar-I. (Zsipov), kisközség Zemplém vmegye gál-szécsi j.-ban, (1891) 1014 tót és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Izsevszk

(Izsevszkij Zavod), falu Vjatka orosz kormányzóságban, 78 km.-nyire Szarapultól az Is mellett, (1885) 21500 lak., nagy puska- és puskaporgyárral és egyéb vasművekkel; ipariskolával. 1887. 53256 pud vasat, 22987 pud acélt, 9500 pud vasárut és 32456 puskacsövet készítettek benne.

Izsevszkoje

falu Rjazan orosz kormányzóságban, 41 km.-nyire Szpasszktól az I.-tó partján 6870 lak., bőrgyártással és hordókészítéssel.

Izsnyéte

(Isnyéte), kisközség Bereg vmegye munkácsi j.-ban, (1891) 1393 magyar, rutén és német lak.

Izsó

Miklós, a magyar genreszobrászat megalkotója, szül. Horvátiban (Borsod vmegye) 1830., megh. Budapesten 1875 máj. 29. Tanult a sárospataki kollégiumban, de tanulói pályáját a szabadságharc szakította félbe, melynek elkeseredett küzdelmeiben aztán neki is tevékeny része volt. Már tanuló korában foglalkozott a szobrászattal és készített apróbb műveket; mikor pedig a szabadságharc véget ért, Ferenczy Istvánhoz ment, hogy oldala mellett művésszé képezze magát. Később Bécsben Gassernál dolgozott, majd Münchenbe utazott, hol Busuló juhász-át, a magyar genreszobrászat első, nagyjelentőségü termékét mintázta. Ez a műve, melynek eredetije a nemzeti muzeumban látható, s mely másolatokban nagyon elterjedt, nevét egyszerre népszerüvé tette a hazában. I. Münchenből visszaköltözvén Budapestre, egymásután alkotta meg szebbnél szebb genreszobrait, melyek közül azonban csakis a Fonóházi jelenet-et tudta befejezni teljesen, mert a megélhetés gondjai arra kényszerítették, hogy folyvást arcképeket készítsen. Egymásután mintázta Egressy Gábor, Arany János, Pákh Albert, Bernáth Gáspár, Zrinyi, a költő és mások mellszobrát, melyek mind vésőjének nagy jellemző erejéről tesznek tanuságot. Első monumentális műve a debreceni Csokonai-szobor volt, mely keresetlen egyszerüséggel, de mesterileg jellemezve állítja elénk a Petőfit megelőző korszak legnépszerübb poétáját. Ez a szobormű fényes cáfolata ama vádnak, hogy I.-ban nem volt meg az érzék és kellő készültség monumentális művek alkotására. Figyelemre méltó mű a szegedi Dugonics-emlék is, s ha Petőfi-je nem sikerült eléggé, azért első sorban a szoborbizottság vádolható, mert megkötötte a művész kezét, s diktandó akarta létrehozni a legnagyobb magyar lirikus emlékét. Hogy ily gyámkodás mellett félig kész művéből Huszár Adolf is csak közönséges művet alkothatott, minden műértő könnyen beláthatja. Tehetségének erejét és termékeny voltát hátrahagyott vázlatai mutatják. Ezek csaknem kivétel nélkül népies alakokat és jeleneteket ábrázolnak, s mindenkor a jellemzés ereje s az eszme tömör, velős kifejezése által válnak ki az ujabb magyar plasztikai művészet alkotásai közül. I. agyagba égetett vázlatait a nemzeti muzeum őrzi.


Kezdőlap

˙