Jegesvonó

azon lékek összesége, melyek a gyalommal a jég alatt üzött halászásnál szükségesek.

Jéggép

olyan készülék, mely valamely illékony anyagnak, p. éternek, ammoniaknak gyors elpárolgása, vagy sürített gáz gyors kitágulása által nagy hőcsökkenést idéz elő és igy mesterséges jég előállítását teszi lehetővé. A folyadékok párolgását felhasználó gépek ugy vannak szerkesztve, hogy a folyadék, miután gyors párolgása által lehülést idézett elő, a készülék más részében ugyancsak lehülés által süríttessék és igy anyagveszteség nélküli körfolyam álljon elő. Legelterjedtebb a Carré-féle ammoniak-J., melyet a két ábra mutat. A erős, légmentesen zárt kazán kovácsolt vasból, mely nagyon telített ammoniakvizet tartalmaz. Ha ezt gyenge széntüzeléssel mintegy 130°-ra hevítik, az ammoniak gázalakban távozik és b csövön át a B sürítőbe, mely a hideg vizzel telt C hütőedényben áll. Mivel a gáz maga nagy nyomást fejt ki, az alacsony hőmérséknél ismét folyadékká sürüdik. Bizonyos idő mulva tehát A-ban a már kevés ammoniakot tartalmazó viz van, B-ben pedig a tőle különvált és folyékonnyá vált ammoniak. Most az A kazánt a tüzhelyről elveszik és a hütőbe állítják, ugy hogy a rossz hővezetővel körülvett sürítő szabadon álljon, a H hengerbe sóoldatot tesznek, mely a meleget jobban vezeti mint a viz és ebbe helyezik a háromnegyed részében hideg vizzel telt D fagyasztó cellát. az A-ban levő lehütött viz a készülékben foglalt gázalaku ammoniakot nagyon gyorsan elnyeli s az ez által eszközölt nyomáscsökkenés miatt a folyékony ammoniak B-ben hevesen párolog. Ez oly sok meleget von el a környezettől, hogy a viz D-ben megfagy. Ha a sósvizből kiemelt fagyasztó cellát rövid időre meleg vizbe mártják, a jéghenger az edény faláról leválik és kivehető. Az MN csövön hideg viz ömlik C-be, az ST csövön pedig a melegített viz áramlik el C-ből. A hőmérsék olajfürdőbe helyezett hőmérőn (a) olvasható le. Ily géppel 1 kg. faszén fogyasztása mellett 3-4 kg. jég állítható elő, a gép működése azonban nem folytonos. Nagyobb mennyiségü jég készítésére a Carré-féle folytonos működésü gép használható. Ennek szerkezete bonyolult, folytonos működését az biztosítja, hogy az eredetileg használt ammoniakfolyadék, mely melegítés következtében ammoniaktartalmából nagyon veszít, hütők és sürítők alkalmazása által ismét viszakapja eredeti telítettségét.

[ÁBRA] Carré-féle jéggép.

Előnye, hogy kristálytiszta, erős jeget készít nagy mennyiségben és olcsón, és nem szorul légszivattyura, tehát géperőre sem. Hátránya azonban, hogy csak a párolgási meleget használja fel, mig az oldási meleget nem; ennélfogva sok hütővizre szorul. A Linde-féle J., mely csupán vizmentes folyékony ammoniakot használ, ment ezen veszteségtől, de légszivattyut igényel. Ugyancsak légszivattyura szorul a Harrison-féle éter-J. is, melynél az éter gyors elpárolgása idézi elő a nagy hideget. Munkáltatásához gőzgép szükséges. Oly J.-ek is vannak, melyeknél nagy mértékben sürített s aztán lehütött levegő kitágulása okozza a hőmérsékletcsökkenést. Amily mértékben t. i. a levegő hőmérséke emelkedik, ha azt sürítik, oly mértékben sülyed ismét, ha kitágulásánál munkát kell végeznie. Ha a lehülő levegővel zárt teret akarnak lehüteni, akkor a levegőt ezen térbe engedik áramlani, ha ellenben a lehülő levegő segélyével más testektől akarják a meleget elvonni, p. vizzel telt fagyasztó celláktól, akkor ugyanazon levegőtömeget sürítik és engedik kitágulni. A jégkészítés ezen módja drágább, mint az előbb leirt módok bármelyike. A J.-eknek mindig növekedő elterjedése azt bizonyítja, hogy nagy előnyöket biztosítanak, még ha drágább is a jég előállítása, mint a természetes jég beszerzése. A jéggel dolgozó t. i. függetlenné van téve az évszakoktól és megkiméli a jég eltartásának gyakran jelentékeny költségeit; déli tartományokban megbecsülhetetlenek a J.-ek. A tapasztalás azt is kimutatta, hogy a mesterségesen előállított jég tovább áll ellen a meleg behatásának, mint a tavakból, folyamokból való jég, s mivel a legtisztább forrásvizből is készíthető, föltétlenül tiszta lehet, ami a jégvermekben fölhalmozott jégről éppen nem mondható. Készítenek kis gépeket, melyeket bármely nagyobb konyhában is lehet fölállítani és dolgoztatni és olyanokat, melyek naponkint 15 000 kg. jeget szolgáltatnak. V. ö. Szvoboda, Eisapparate der Neuzeit; Fischer, Chemische Technologie des Wassers; Behrend, Die Eismaschine und ihre Verwendung zur Kühlung von Räumen und Flüssigkeiten.

Jég-gipsz

a. m. orosz-üveg v. mária-üveg, l. Gipsz.

Jéggyalu

arra szolgál, hogy valamely folyón v. tavon előllott ama jégfölületet egyenlősítsék vele, amelyet aztán eltételre való jég nyerése céljából a jégekével (l. o.) szétdarabolnak. A J. a mozgatható készülékhez erősített, a csusztatás irányában ferdeszöget képező gyaluszerü vasból áll.

Jégház

l. Jég.

Jéghegyek

ama hatalmas jégtömegek, melyek a sarkvidéki glecserekről leválva az oceánban usznak. A sarkvidékeken ugyanis, ahol az örökös hó határa a tenger szinével van egy magasságban, a glecserek lenyulnak a tengerig, melynek hullámai nemcsak olvasztják, de alá is mossák őket. Gyakran megesik, hogy óriási jégtömegek, az u. n. J. kerülnek igy a tengerbe, melyek 100-130 m.-re is kiemelkednek a vizből, mig a viz alatt elterülő tömegek a 800 m. mélységet is elérik. Sarki áramlatok a J.-et messze kikergetik az oceánba és sokszor a 36-37-ik É-i szélességi fokig is eljutnak. Az Atlanti-oceán uszó jéghegyei többnyire Ujfundlandig kerülnek, hol a Golf-áramlat és a levegő melege következtében elolvadnak. A déli félgömbön a 40-ik szélességi fokig kerülnek, jóval hatalmasabbak, mint az É.-atlanti-oceánbeliek.

Jégkalorimeter

l. Hőfoghatóság.

Jégkárbiztosítás

l. Biztosítás.

Jégkészítő gépek

l. Jéggépek.

Jégkorszak

a diluviumnak (l. o.) legrégibb időszaka, amikor É.-Európa legnagyobb részét jégárak tömegei borították és oly hegységeket is örökös hó és jég fedte, amelyeken ma glecserek nincsenek. Sok jel mutat arra, hogy ez időben hazánkban is a Kárpátokat és pedig ugy az É-i, mint a D-i Kárpátokat glecserek borították. Az Alpok jégárjai D-felé egészen a Po völgyéig, É-felé a Duna völgyéig terjedtek. Skandinávia jégárjai Németország alföldjéig nyultak le, a brit szigetek hegységeit glecserek fedték, melyek messze lenyultak Anglia alföldjeire és folytatódtak az ir szigeten át a Hebridák, meg az Orkney szigetekig. Európának éghajlata tetemesen hidegebb volt mint ma. A J. létezéséről és a jégárak terjedelméről tanuskodó jelenségek a morénák (l. Glecser) és az u. n. vándorkövek. A morénák a hegyek lejtőin és a völgyekben találhatók, a vándorkövek a lapályokon. Utóbbiak nagy kőzettömegek, amelyek eredetileg nem ott voltak, ahol feltalálhatók, hanem glecserektől v. uszó-jéghegyektől vitettek oda. A jégárak és a tengerbe szakadt jéghegyek óriási sziklákat ragadtak magukkal, melyeket elolvadásuk helyén leraktak, illetőleg a tengerbe hullattak. Midőn a tengerfenék későbben szárazzá vált, a messze vidékről oda hurcolt, mintegy oda vándorolt sziklatömegek felbukkantak és örökös tanui maradnak a glecserek hajdani működésének és óriási kiterjedésének Európa területén. A germán lapályon gyakoriak az ilyen óriási vándorkövek (gránit-, gnájsz-tömegek, stb.), Skandináviából kerültek oda a J.-ban É.-Európán kivül főképen még E.-Amerikában van kimutatva a J. létezése. Nyilt kérdés mindez ideig az, vajjon több J. követte-e egymást, megszakítva persze J. közötti időszakoktól, avagy csak egyetlen egy J. volt-e, melyben a glecserek időnként visszavonultak és később megint terjedelmük megnövekedett. A legtöbb geologus több J. létezését veszi fel és ujabban Geikie Jakab angol geologus alább idézett munkájának legutóbbi kiadásában (1894) a J.-ot a következő időszakokra osztja: 1. J. előtti (preglacial) időszak, amidőn a glecserek nagymértékü képződése megindult, az állat- és növényélet délibb vidékekre vonul vissza. 2. Első J. Roppant hómezők és glecserek borítják a balti medencét, hogy meddig, annak határa ismeretlen. Svédország déli része csupa jég, ugyszintén a brit szigetek. Az egész Alpok vidéke egy hó- és jégmező. Közép-Franciaországban az Auvergne és a Kantal kúpjai jéggel borítvák. 3. Első J. közötti idő. Az Északi-tengerből az arktikus fauna eltünt, D-i része szárazzá alakult, melyen át a Rajna folyt. Mérsékelt éghajlatu flóra ütött tannyát; nilusi ló, elefánt, szarvas és más emlős állat kereste É-on otthonát. 4. Második J. Egész Európa É-i része jég alatt le egész Szászországig. Az Alpok glecserei ekkor érik el legnagyobb kiterjedésüket. É-i növények telepedtek meg egész Közép-Európában is, sarkvidéki állatok lekerültek még a Földközi-tenger partvidékére is. 5. Második J. közötti idő; roppant hosszu tartamu volt. Anglia ekkor még a szárazfölddel függött össze. É.-Németországban és É.-Olaszországban jóval enyhébb éghajlat volt, mint a mai; melegebb éghajlati flórával együtt megint ott termett a nilusi ló és az elefánt. 6. Harmadik J. A brit szigetek legnagyobb része, ugyszintén a szárazföld nagy része jég alatt; a glecserek a szárazföldön azonban nem érték el az előbbi J. kiterjedését. 7. Harmadik J. közötti idő. Az óriás szarvas, a mammut, a gyapjas orrszarvu, a bölény ütötte fel tanyáját a Balti-tenger vidékén. 8. Negyedik J. Az egész Balti-tenger vidéke megint jég alatt, a skandináv félsziget jégbe borult, Finnország, Dánia, É.-Németország egy jégtömeg. Később elolvadt a jégtömeg és Skandináviát óriási tó födte. Az Alpok glecserei nem oly hatalmasak és nagy terjedelmüek, mint az előbbi J.-ban. Közép-Európa számos hegységében jégárak jelennek meg. 9. Negyedik J. közötti idő. Skandináviából eltünt a nagy tó és a balti medence óriási tengerré alakult, mely később elborította egész Skandináviát. 10. Ötödik J. Skóciában, a glecserek óriási terjedelmüek; az Alpok glecserei ujból előnyomulnak. 11. Ötödik J. közötti idő. Skandinávia ujból szárazfölddé lesz, a brit glecserek erősen visszavonulnak. 12. Hatodik J. A legutolsó növekedése a glecsereknek, melytől fogva azután egyre visszavonulnak, mig végre beáll a mai állapot.

Eldöntetlen kérdés, vajjon a diluviumnál régebb korszakokban nem volt-e ugyancsak J. Némely geologus számos jelenségből nagyon valószinünek tartja, hogy különösen a diasz- v. permszisztémában volt J. A J.-ban képződött jégtömegeknek, illetőleg vándorlásuknak fontos szerep jutott a föld felületének alakításában, különösen a völgyek képződésében. A legtöbb mai erőziói völgy az akkori jég munkája, ugyszintén a tavak medrének kivájásában legfőbb részük volt. Egész nagy irodalma van annak a kérdésnek: mi okozta tulajdonképen a J.-ot. Az ujabb ide vágó elméletek közül felemlítjük a következőket: Kiindulva abból a kétségbevonhatatlan tényből, hogy a Golf-áramlatnak lényeges befolyása van Európa középhőmérsékletének emelkedésére, némelyek fölveszik, hogy a diluviumban az áramlat valamely ok következtében eredeti irányából letéríttetett, a kontinens hőmérséklete erősen alászállt és beállott a J. A mai Panama-szoros valószinüleg nyilt volt, a meleg tengeráram erre vette utját. Hogy Európa éghajlata a Golf-áram meg azután a meleg DNy-i szelek nélkül határozottan hidegebb volna, az bizonyos; Hopkins szerint földrészünk középhőmérséklete a Golf-áram nélkül legalább is 4-5°-kal sülyedne alább. Egy más elmélet szerint, melynek Syell a megalapítója, a diluviumban a szárazföld és a viz eloszlása a földön egész más volt, mint ma. Akkor az É-i félgömb volt vizben gazdagabb. Miként ma a D-i félgömbön már igen kis magasságokban, majdnem a tenger szintjében, vannak glecserek, holott az É-i félgömbön az örökös hó határa tekintélyes magasságokra szorítkozik, ugy a diluviumban az É-i félgömbön voltak olyan viszonyok, mint ma a D-i félgömbön, csakhogy fokozódottabb mértékben, ugy hogy a glecserek kiterjedése is nagyobb lehetett. A nap gyengébb mértékü hőkisugárzását hozták az erős lehüléssel kapcsolatba. Sokan vallják azt a nézetet, hogy az időszakos ingadozásokat a föld hőmérsékleti viszonyaiban a föld pályájának excentricitása a pályasik ferdeségével együtt okozta. Földünk ezen eltérő forgásából következik, hogy a nyár az É-i félgömbön 7 nappal tovább tart, mint a tél, ellenben a D-i félgömbön megfordítva áll a dolog. Ennek ellenében az É-i félgömb rövid nyarát a naptávolban tölti, a D-i félgömb rövid nyarát a napközelben. Ennek természetes következménye az, hogy a D-i félgömbön tél idején 7 nappal tovább tart földünk hőkisugárzása és az É-i félgömb e miatt kedvezőbb helyzetben van a D-i fölött. Ez a hőkisugárzás azonban a napéjegyenpontok előnyomulása és a pályasík ferdesége következtében 10 500 év eltelte után meg fog változni, azaz megfordított lesz. Ezzel kapcsolatban az u. n. szélcsöndek öve az egyenlítő közelében, azon félgömbön helyezkedik el, mely fölött a nap hosszabb ideig süt. Következménye mindennek oly 21 000 éves korszak, amelynek egyik felében az É-i félgömb melegebb a D-inél, mig a másik 10 500 év alatt megfordított viszony következik be. Jelenleg az első fázisban vagyunk és tudjuk, hogy a D-i sarkon rendkivül növekvőben van a jég. Számítások alapján a déli félgömb mostani J.-a a Kr. e. 4002. kezdődött és tartani fog 6498-ig, azután ismét az északi félgömbre fog áttérni és mai számításunk szerint a 11 748-ik évben éri el a tetőpontját. L. még Glecser.


Kezdőlap

˙