Jom-kippurim

l. Engesztelendő nap.

Jommelli

Miklós, olasz dalműszerző az u. n. nápolyi iskolából, szül. Nápoly mellett Aversában 1714 szept. 10., megh. u. o. 1774 aug. 25. Első dalműve (L'errore amoroso) 1738-ban sikert aratott. 1749-ban a római szt. Péter-bazilika karnagyává (Benciri helyettesévé) lett, 1753 végén pedig stuttgarti udvari karnaggyá. (Az itt őrzött operái és balletjai legnagyobbrészt az 1802-iki szinházégés áldozatául estek.) A német zene nagy és jótékony hatással volt alkotásainak mélységére, de éppen ezért, mikor 15 év multán hazatért, legjobb dalművei (Armida 1770; Demofoonte 1770; Ifigenia is Aulide 1773) otthon nem tetszettek. 55 operát és balletet, 4 oratoriumot, számos egyházi művet szerzett; utolsó műve 2 szopránra és zenekarra irt Miserere.

Jónás

(héb. Jóná), amittáj fia, próféta a Zebulon törzséből. A róla nevezett bibliai könyv azt beszéli, hogy az Isten parancsára Ninivé lakosait megtérésre kellett volna intenie, de ő engedetlenkedve hajóra szállt. Utközben vihar támadt, a hajósok a tengerbe dobják s miután egy cethal elnyeli, a hal gyomrában megtér, mire a hal kidobja a szárazföldre. Ezután megtérésre inti a ninivébelieket, akik megtérnek, mire J. próféta igen elkedvetlenedik. Kétségkivül parabolikus elbeszéléssel van dolgunk, amelynek célja volt a zsidókat megtanítani arra, hogy az Istennek jósága mind az emberekre kiterjed.

Jónás

1. János, iró, szül. Kiskus-Halason (Pest) 1848 nov. 4. Ugyanott tanult s Szilády Áron ösztönzésére és támogatásával behatóan foglalkozott keleti és nyugati nyelvek tanulásával. 1868-ban a budapesti egyetemen előbb orvosi, majd matematikai tanulmányokra adta magát. 1868. jelent meg a Nyelvtudományi Közleményekben első dolgozata: a Mohammed előtti Moallakat néven összefoglalt költemények ismertetése és fordítása. 1869. a berlini egyetemre ment, itt főkép keleti nyelvészettel és etnográfiával foglalkozott s e körbe vágó tanulmányokat közölt a Budapesti Szemlében. 1871 óta tanárkodott Halason, Budapesten, Zilahon, Székesfehérváron. Fordította a magyar tudományos akadémia megbizásából Duncker Miksa Ó-kor Történetét s a Kisfaludy-Társaság megbizásából Ebers György Uarda c. regényét. 1878-ban a budapesti kereskedelmi és iparkamara fogalmazónak választotta. 1885. a pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatójává nevezték ki, mely minőségben jelenleg is működik. Ezen állásának elfoglalása óta főkép a kereskedelmi szakoktatás fejlesztése teszi irodalmi munkásságának tárgyát. Megindította a Kereskedelmi Szakkönyvtárt, melyben következő művei jelentek meg: Kereskedelmi ismer, Irodalmi munkálatok s A Kereskedelmi Irálytan és Levelezés Kézikönyve c. munkái.

2. J. József, mineralogus, szül. Selmecbányán 1787., megh. Pesten 1821 febr. 1., mint a nemzeti muzeum természetrajzi tárainak őre. Munkái: Ungarns Mineralogie oryctognostisch dargestellt (Pest 1820); Vorkommen einiget Minerale in der Gegend von schemnitz (Leonhards Taschenbuch 1816); Ueber einige ung. Minerale (Schr. d. miner. Ges. zu Jena, 6. köt.).

3. J. Ödön, technikus, szül. Kassán 1851 dec. 10. Gimnáziumi tanulányai végeztével technikus lett s 1872. mérnöki oklevelet nyert; 1875. a jog- és államtudományokat hallgatta; 1877. középiskolai tanári vizsgálatot tett s aztán öt évig a budapesti VIII. ker. reáliskolában tanárkodott. Tett nagyobb külföldi utazásokat s 1872. műegyetemi asszintenssé nevezték ki. 1873. a tiszavidéki vasut segédmérnökéül hivták meg, de még ugyanabban az évben visszatért a műegyetemhez, ahol segéd-, majd később rendes tanár lett. 1881. Máramaros vmegye vissói kerülete képviselővé választotta; e minőségében dolgozta ki a gőzkazánokról szóló törvényjavaslatot. 1884. a vissói került ismét megválasztotta képviselőjének. Irt több szakdolgozatot is.

Jonas

Justus, Luther barátja és ugy a reformációnál, mint a biblia-fordításnál hű segítőtársa, szül. Nordhausenben 1493 jun. 5., megh. Eisfeldben 1555 okt. 9. Az erfurti egyetemen előbb a jog-, azután a hittudományokat hallgatta, 1521-ben Vittenbergában lett tanár s a vártemplom prépostja. Halleből, hol 1541 után lelkész volt, elüzetvén (1546), elkisérte Luthert utolsó utjára Eislebenbe, egy ideig Koburgban volt lelkész, végre Eisfeldben szuperintendens. Lefordította Luthernek, Melanchtonnak több munkáját német nyelvre, az Apostolok cselekedeteihez jegyzéket irt, ezenkivül ily cimü munkát: Discussio pro conjugio sacerfotali (1523). Levelezéseit kiadta Kamerau a Geschichtsquellen für Provinz Sachsen-ben (1884-85).

Jónathán

(héb.) a. m. Isten adománya, Saul fia, Dávidnak önfeláldozó és vitéz barátja. Atyjával együtt a Gilboa-hegységében a filiszteusok elleni harcban halt meg.

Jonathan

(J. testvér, angolul: brother Jonathan), az északamerikaiak tréfás elnevezése, amely megfelel az angol John Bullnak (l. Bull). A J. név Jonathan Trumbullra vonatkozik, aki az északamerikai szabadságharc idején lélekjelenlétével és okosságával annyira megnyerte Washington barátságát, hogy ez egy eredménytelenül végződő haditanácskozás után igy kiáltott fel: «J. testvértől kell tanácsot kérnünk!»

Joncieres

(ejtsd: zsońszjer) Viktorin, francia zenész, szül. Párisban 1839. ápr. 12. A conservatoire-t félbe kellett szakítania, mert tanára (Leborne) ellen hevesen védte Wagner Rikárdot. Ő maga a legmodernebb zene hive, ennek mutatta magát operáiban is (Sardanapal 1867 stb.). A Berta királyné cimüt 1878. a nagy-opera, az ötödiket Chevalier Jean c. 1885. a vig-opera adta elő. Irt J. egy romantikus szimfoniát, egy Terger cimüt karénekkel, egy magyar szerenádot, szláv indulót stb. Zenebiráló is volt a Liberté c. lapnál.

Jonckbloet

(ejtsd: jonkblut) Vilmos József András, Németalföldi irodalomtörténetiró, szül. Haagában 1817 jul. 6., megh. Wiesbadenben 1885 okt. 19. Eleinte orvostant, majd jogot tanult, később a németalföldi nyelvvel és irodalommal kezdett foglalkozni. 1847. a deventeri Athenaeum tanára és 1854. a gröningeni egyetemen a németalföldi nyelv és irodalom tanára lett, de erről az állásról lemondott, mikor 1864. képviselővé választották. 1877. a lejdai egyetemre nevezték ki a németalföldi irodalom tanárává. Számos középkori költeményt adott ki s a következő nevezetesebb műveket irta: Geschiedenis der middennederlandsche Dichtkunst (3 köt., Amsterdam 1851-54); Études sur le roman de Renart (Gröningen 1883); Geschiedenis der Niederlandsche letterkunde (3. kiad., u. o. 1881 óta).

Jón építészet

a klasszikus görög építészetnek egyik neme, amely a Kis-Ázsiában és a jóni szigeteken lakó görög törzseknél ázsiai - különösen pedig persa - befolyások alatt fejlődött ki. L. Építészet, Oszloprend.


Kezdőlap

˙