Jószás

kisközség Arad vármegye borossebesi j.-ban, (1891) 356 lakossal. A határában levő kreminósza (tüzköves) igen jó kovákat szolgáltat. A hasonló nevü patak mellett fekszik. A történelmünkben ismert J. (Jouxas) patak azonban nem ez, hanem a Berettyóba ömlő Kis-Kőrösnek feledésbe ment régi neve. A honfoglaló magyarok azon fölfelé haladtak Bihar vára ostromára. V. ö. Márki, Arad tört., I. 48-53.

Jószáshely

kisközség Arad vmegye boros-sebesi j.-ban, (1891) 511 oláh és magyar lakossal, az arad-kőrösvölgyi vasut gurahonci végpontjával szemben, táviróhivatallal. 1891 márc. 19. majdnem az egész falu leégett.

Joszgad

(Jozgad), szandsákság székhelye Angora kis-ázsiai vilajetben, a Delidse-Irmák közelében, mintegy 20 000 nagyobbára török lak., egy szép palotával. A század elején a hatalmas Csapan Oglu turkoman törzsőfnek volt székhelye.

Jó Sziv-egyesület

az 1888. tavaszi nagy árviz sujtotta lakosok segítésére Tisza Kálmánné elnöklete alatt 1888 ápr. 23. alakult meg. Az egyesület központi bizottsága aztán irodalmi és művészi, bazár, szinügyi, pénzgyüjtő és sorsjáték- (l. Jó Szivsorsjegek), népünnep-, carroussel- és vidéki albizottságokat választott, amelyek valamennyien tetemes összegeket szereztek s adtak ki a jótékony célra, melyhez később a tüzvész és jégkárok által sujtottakat is számította. Az egyesületnek jelenleg 489 160 frt 77 kr. tiszta vagyona van.

Jó Sziv-sorsjegyek

a kivételes elemi csapások által sujtottak támogatására alakult magyarországi Jó Sziv-egyesület által kibocsátott sorsjegykölcsön. E kölcsön 750 000, egyenkint 2 frtról szóló sorsjegyben 1888-ban bocsáttatott ki és 60 év alatt törlesztetik. Az első sorsolás 1888 okt. 15. volt, az utolsó 1948 május 15. lesz. Biztosítási alapul a magyar földhitelintézetnél a kibocsátás alkalmával letétbe helyeztetett 1 100 000 frt névértékű 5%-os magyar papirjáradék és 50 000 frt készpénz. A sorsolási terv szerint e sorsjegyeknek 1898-ig évenkint három huzásuk van, 1899-től 1948-ig évenkint két huzásuk lesz. A főnyeremények 30 000 frt és 6000 frt között váltakoznak, a legkisebb nyeremény a névérték, vagyis 2 frt.

Jó szolgálatok

(franc. bons offices). ha két állam között békés uton kiegyenlíthető eltérések támadnak, az érdekelt államok mindegyike más barátságos államnak közbenjárását, vagyis u. n. jó szolgálatait veheti igénybe. A harmadik állam J.-ra maga is ajánlkozhatik. Az 1856-iki párisi kongresszus nem kötelező szabályként ugyan, de óhajként fejezte ki, hogy a háború megkezdése előtt egy barátságos állam jó szolgálatai igénybe vétessenek.

Jota

az i betü görög neve;kicsiny alakja miatt csekélységet jelent.

Jótállás

l. Intercessio és Kezesség.

Jótékonysági elv

A kulturállamok gazdasági szervezetében háromféle elemet különböztethetünk meg, nevezetesen: bizonyos magángazdasági, közgazdasági és etikai rendszer elemeit, mely utóbbi rendszernek egyik fontos funkcióját éppen a J. alkalmazásával végezhetjük el. Gazdasági értelemben ugyanis azt értjük jótékonyságon, hogy a magángazdasági szervezetek között bizonyos gazdasági javak a viszontszolgálatokra, vagy ellenértékekre való tekintet nélkül jutnak forgalomba. A J. tehát a gazdasági javak forgalmát nem a gazdasági elvek szerint intézi, hanem etikai célok felé törekszik s ugyanilyen eszközöket is használ. A J. teszi lehetségessé azt, hogy az egyéni tulajdonnak magángazdaságilag megszerzett bőségét erkölcsileg értékesíthessük és általa a közgazdaságnak éppen azon elemeit korrigálhassuk, amelyek tisztán magángazdasági uton kihasználva nagyon könnyen fontos közérdekeket veszélyeztethetnének. Ezen elv alkalmazása kiegyenlíti azokat a diszharmoniákat és elsimítja azokat a surlódásokat, amelyek a magángazdasági elvek működéséből állítottak elő és amelyeket a közgazdasági elvek alkalmazása nem volt képes megszüntetni. Különösen fontos közvetítő szerepe van a J.-nek a nemzetgazdasági élet azon körülményeinél és jelenségeinél, ahol a magángazdasági élet hibái és hiányai nagy mértékben mutatkoznak és ahol ezeknek közgazdasági pótlásai és igazításai még nem voltak szervezhetők. Ilyen p. a szegényügy (l. o.). Vannak továbbá a közszükségleteknek olyan elengedhetetlen követelményei, amelyeknek kielégítéséről magánosok egyáltalában nem gondoskodhatnak, hanem ezek ellátásáról vagy a közgazdasági, v. a J. alkalmazásával kell intézkedni. Ilyenek p. az árvaházak, lelencházak, kórházak, iskolák, népkonyhák stb. Mindezen és más alkalmazásaiban megvan a J.-nek az a különösen fontos sajátsága és előnye, hogy amig a köz- és a magángazdasági elvek minden körülmények között mereven, kivételt nem ismerő törvények gyanánt működnek: addig a J. rendkivül nagy mértékben képes minden körülményhez alkalmazkodni. Fő fogyatkozása azonban az, hogy valamennyi, máig alkalmazott formájában legtöbbször csak a pillanatnyi bajt orvosolja és éppen ezért a firenzei statisztikai kongresszus a köznyomor kiirtását mai eszközeink segítsége mellett lehetetlennek mondotta ki, mert a köztörekvés csupán a nyomor enyhítésére, nem pedig annak megelőzésére irányul. Ugyanezen kongresszus javasolta a Générale comité de patronage des classes misérables megalakítását, ami azonban nem valósult meg.

Jótékonysági rendek

1. Spanyol érdemrend, alapította 1856 máj. 17. Izabella királynő, férfiak és nők részére: jótékonyság, önfeláldozás stb. utján szerzett érdemek jutalmazására. A rend, mely 1857 dec. 30. kibővíttetett, három osztállyal bir. Jelvénye: I. osztály: ezüst csillag, rajta hatsugaru, csúcsán arany golyókkal ellátott fehér csillag aranyszegélyü fekete széllel. A csillag alatt arany pálmakoszoru. A csillag középpajzsán egy két gyermeket oltalmazó nőalak aranyból, körülötte vörös karikában «A la caridad» fekete fölirat. A II. és III. osztály jelvénye az I. osztály csillagán fekvő csillag, mely arany pálmakoszorun függ, sarkaiban pálmakoszoru helyett arany sugarakkal. Hátlapján fekete medaillonban az alaptónő ezüst monogrammja, körülötte vörös gyürüben «Beneficencia publica» fekete fölirat. Az I. osztály a csillagot bal mellén viseli, a II. osztály a jelvényt fehér, két fekete csikkal ellátott szalagon nyakban, a III. a bal mellen hordja, ugyanoly szalagon. - 2. Don Carlos, spanyol trónkövetelő, 1874. szintén alapított jótékonyság által szerzett érdemek jutalmazására egy rendjelet. Jelvénye: hatsarku vörös kereszt, kerek középpajzsában Jézus szent szive, rajta a koszoru zöld, a kereszt kék szinü, körülötte ezüst karikában «La caridad. 1874.» arany fölirat. Szalagja fehér, két fekete csikkal.


Kezdőlap

˙