Judenburg

az ugyanily nevó stiriai kerületi kapitányság székhelye a Mura jobb partján, vasut mellett, 734. m. magasban, szép vidéken, (1890) 4642 német lak., sörfőzéssel és jelentékeny vasiparral; római torony néven ismeretes 69 m. magas toronnyal (a XV. századból); szép üvegfestményekkel diszített templommal; a piacon az 1717. pestis emlékére emelt oszloppal. Nyaraló helyként magyarok is sokan fölkeresik.

Judex

(lat.) a. m. biró. Felebbezésnél J. a quo és J. ad quem (t. i. appellatur), az első az, akinek határozata ellen, a másik az, akihez történik a felebbezés. J. in propria causa, a biró saját ügyében; J. curiae, országbiró.

Judex litem suam fecit

(lat.), ezt mondta a római jog arról a biróról, aki szándékosan v. vétkesen igazságtalan itéletet hozott. A keresetet, melyet ily esetben a fél a biró ellen támaszthat, mai nap syndicatus actio-nak nevezik.

Judic

(ejtsd: zsüdik) Anna, családi nevén Damiens, francia szinésznő, szül. Semurben (Côote d'Or) 1850 jul. 17. Eladónő volt egy fehérnemüüzletben és miután tehetsége a szinház iránt észrevehetővé vált, a párisi konzervatoriumot kereste föl, ahol Regnier alatt az éneket tanulmányozta. Először a Gymnase-szinházban lépett föl 1867. kis szerepben. Azután 1871. Belgiumban az Eldorado kávéházi hangversenyében énekelt és Párisba visszatérve, 1872. a Folies-Bergeresben, majd a Gaîté szinházban, végül a Bouffes-Parisiensban lépett föl. Ez utóbbi szánházak valának dicsőségének szinhelyei. Később nagyban hozzájárult a Variétés felvirágzásához. Szép Heléna, Périchole, Niniche, Moussotte és hasonló szerepek legfényesebb alakításaihoz sorozhatók. J. különben Rómában, Londonban, Péterváron, Bécsben és Budapesten is a párisiakhoz hasonló sikereket ért el.

Judica

(lat.) a. m. itélj; neve a nagybőjt ötödik vasárnapjának, az aznapi szent mise introitusának kezdő szava után (Zsolt. 42, 1.).

Judicaria

(Giudicaria), Tirol DNy-i része, a Sarca középső és a Chiese felső völgyét foglalja magában, mintegy 34000 lak. Főhelyei: Stenico, Tione és Condino.

Judicatum

(lat.) a. m. itélet; judicatura, itélkezés; res judicata, itélt dolog. L. Jogerő, Itélet.

Judicium

(lat.), itélet, itélőképesség. J. in jurante az eskünek (l. o.) az a kelléke, hogy az eskü teljes belátással és akaratszabadsággal tétessék le. Judicia divisoria, osztálykeresetek. J. Dei, Istenitélet, J. parium, egyenlőknek itélete, vagyis esküdtszék.

Judit

zsidó hősnő, szülővárosának, a különben ismeretlen Betuliának megmentője. Midőn t. i. Holofernes, Nebukadnezar király fővezére, a várost ostrom alá vette, az ellenséges táborba ment s a szépsége által elkábított vezérnek, miután lerészegítette, fejét vette, mire a megrettent ellenség vad futásnak eredt. Elbeszéli J. könyve, J. tette festők, szobrászok, zeneszerzők (Doppler) és költők (Hebbel) művészi alkotásainak gyakran feldolgozott tárgya.

Judit

az Árpád-ház két tagjának neve. 1. J. Géza vezér leánya, 967 táján születhetett. Igen ifjan ment férjhez I. Boleszló Chrobry lengyel herceghez, kitől egy Beszprim vagy Ottó nevü fia született; kevéssel ezután azonban elüzte őt magától Boleszló, mire J. valószinüleg Magyarországba tért vissza: ide menekült fia, Ottó is, midőn ezt mostohatestvére, II. Msciszláv 1025. elkergette, mire Szt. István király 1029. több foglalást tett a lengyel határszélen. - 2. J., III. Henrik császár és poitoui Ágnes leánya, Ravenna vidékén 1047. szül. III. Henrik, ki egy évtizeden át fenyegette Magyarország függetlenségét, 1053. Triburban végre kibékült I. András királlyal s 6 éves leányát a csecsemő Salamonnal, András fiával jegyezte el. A két gyermek a magyar határon 1059. őszén látta egymást először, midőn szüleik jelenlétében ünnepiesen ismételték az eljegyzést. A lakodalom 1063. történt meg, midőn Salamon trónra lépett. A mogyoródi csata után (1074) Mosonban huzódott meg a királyi család s itt csak J. akadályozta meg Salamont, hogy arcul ne üsse saját édes anyját, Anasztáziát, ki neki szemrehányásokat tett. J. testvére, IV: Henrik császár, segítségére ment ugyan sógorának, ki hűbérül ajánlotta föl elvesztett országát, de látván, hogy ügye tarthatatlan, csakhamar kivonult s J.-ot is magával vitte. Tiz év mulva (1084) a fogságából kiszabadult Salamon Regensburgban fölkereste ugyan J.-ot, de ez többé nem fogadta el férjének. Salamon halála után J. 1088. I. Ulászló lengyel fejedelemhez ment férjhez. Megh. 1102 előtt.


Kezdőlap

˙