Kána

ókori város Palesztinában, szinhelye Jézus Krisztus első csodatettének, melyről az evangelium megemlékezik (a viznek borrá való változtatása). A város fekvése kétséges, némelyek szerint a mai Kaat Eldselil felelne meg neki; elhagyott város, mely a St. Jean d'Acreból Názáretbe vezető útvonal mentén fekszik; mások szerint a mai Kefr Kenna (Tiberiás és Názáret között). Annyi kétségtelen, hogy Galileában volt.

Kánaán

a «tejjel és mézzel folyó», Palesztina ókori neve az izraelita honfoglalást megelőző időben, helyesebben Kánán (l. o.).

Kanabec

county Minnesota É.-amerikai államban 780 km2 területtel, Brunswick székhellyel.

Kanachos

jeles görög szobrász Szikionból, Aristokles testvére, Kr. e. 470 körül virágzott. Említenek tőle 2 Apollo-szobrot (az egyik Tébében, a másik Miletoszban); egy ülő Aphroditét és számos atléta-szobrot.

Kanada

1.Dominion of C., Alaskát (l. o.) é. Uj-Foundlandot (l. o.) kivéve magában foglalja egész É.-Amerikának az Egyesült-Államoktól É-ra fekvő részét.

Földrajz

Területe: 7.990,733 km2. Ny-i részében emelkedik a Rocky Mountains v. Sziklás-hegység, amely az É. sz. 52° 20' alatt éri el a legnagyobb magasságát és az 56°-on tul már a közép-hegység jellegét viseli magát. Ettől Ny-ra a tavakban gazdag brit-kolumbiai fensík terül el, amelynek Ny-i széle a Kaszkad-lánc; ez a tengerpartig ér; folytatása egy szigetsor (Vancouver, Queen-Charlotte stb.) alakjában a tengerben van. A Sziklás-hegység K-felé nagy lépcsők alakjában szeliden ereszkedik le amaz alföldre, amely É-felé a Jeges-tengerig, K-felé az Atlanti-oceánig nyulik. Ebben nagyobbára csak alacsony földhátak szolgálnak vizválasztókul; hegység jellegét csak azon magaslatok viselik magukon, amelyek a Szt. Lőrinc-folyótól D-re terülnek el. A K-i alföldet az É.-amerikai nagy tavaktól a Nagy-medve-tóig elnyuló tó-sor két, egymástól különböző természetü vidékre osztja. A K-i rész kristályos kőzetekből áll, amelyekben számos a vizmedence és kevés a növényzet; ez D-en sok helyen, valamint Labrador DK-i és ÉK-i partjain meredek lejtőkben ereszkedik le. Az alföld Ny-i része üledékes kőzetekből áll és nagyobbára termékeny talaju. Vizekben K. nagyon gazdag. Az É.-amerikai nagy tavaktól (Felső-tó, Michigan, Huron, Erie és Ontario) eltekintve, egész sora van itt a terjedelmes tavaknak, aminők a Winnipeg, Deer, Athabaszka, Nagy-Medve, Nagy-Rabszolga tavak; a kisebbek is számosak a kis alföld K-i részében és Brit-Kolumbiában (l. o.). Hatalmas folyók, amelyeknek medencéit csak alacsony vizválasztók (Portages) választják el egymástól, kötik össze a tavakat egymással és a tengerrel. D-en a Szt. Lőrinc-folyó vezet az Atlanti-oceánba; ugyancsak a D-i részeken a Szaszkacsevan, illetőleg a Churchill és Nelson viszik le a nagy tavak fölös vizét a Hudson-öbölbe, mig É-felé a Jeges-tengerbe a nagy Mackenzie folyik; a Fraser és Stikine ellenben a Nagy-oceánba torkollanak. Mindezen óriási hosszu vizi utakat azonban az év nagyobb részében jégpáncél takarja.

Az éghajlati

szélsőségek és hosszu, 4-6 hónapig tartó kemény telek jellemzik e vidéket. Torontóban a meleg néha augusztusban +37,3°-ot, januáriusban pedig -32,5°-ot mutat; a szárazföld belsejében a végletek nagyobbak, mint a parton. Novembertől májusig majdnem mindenütt hó- és jégréteg takarja a földet. A legészakibb részeken arktikus a flóra, nagyobbrészt tundra a vidék. Az erdőhatár a Mackenzie torkolatának vidékétől K-felé midig tovább és tovább huzódik le D-felé hogy Uj-Foundland közelében érje le a legdélibb pontját. E határtól D-felé először elszórtan és ezután mindig sürübben lépnek fel az erdők, mig végre beláthatatlan területeket takarnak el. Az É. sz. 50°-án tul csaknem kizárólag fenyőkből állanak az erdők; attól D-re már lombhullató fák is fordulnak elő; ezen erdők főkincsei az illető vidéknek. A szőllő a D-i részeken is a rövid nyár miatt csak nehezen érik meg; ellenben a gabonafélék jól fizetnek.

Az állatvilág

É-on sarkvidéki, D-en pedig olyan mint az Egyesült-Államokban. É-on él a rén, a sarki medve, a sarki róka, a mosusz-ökör, a lemmingek, a hiuz, a D-ibb részeken a mosómedve, a hód, a szürke medve, szarvasok stb. Az európai házi állatok a középső és D-i részeken mindenütt otthonosak. A folyók és tavak halakban igen gazdagok. A bányászatra nézve a legfontosabb részek: Uj-Skócia, Brit-Kolumbia, É-i és Ny-i Ontario, Quebec és az ÉNy-i területek; vasérceket különösen Beauce és Vaudreuil kerületekben, rézérceket a Nipigon-tó és a Mackenzie mellett, ezüstérceket a Felső-tó mellett, aranyat Brit-Kolumbiában, szenet, amiben K. nagyon gazdag, a Nagy-oceán mellékén és a szigeteken, petroleumot az Erie- és Huron-tavak közt, nikkelt Ontarióban bányásznak. 1892. az összes bányatermékek értékét 19.500,000 dollárra becsülték, a legtöbb értéket képvisel a szén; ebből termeltek 3.300,897 t., 7.182,000 dollár értékben, aranyat 900.483; vasat 637,421; petroleumot 982,489; aszbesztet 388,462; rezet 821,590; ezüstöt 246,510; nikkelt 3.513,340 dollár értékben. Legnagyobb gazdagsága azonban K.-nak a mezőgazdasági termékekben van. 1881. az egész területnek 1/5-e volt még csak megművelés alatt, de ezen terület gyorsan nagyobbodik; csak 1892. 837,228 acre került megművelés alá. A megművelt földnek körülbelül 1/3-a szolgál legelőül. Pontos mezőgazdasági statisztikája csak Ontariónak van; ebben 11 évi átlag szerint acre-onként terem 20,1 bushel őszi, 15,4 tavaszi búza, 26 árpa, 35,1 zab, 20,8 borsó, 118 burgonya és 16,2 rozs. Egész K. búzatermését 1891. 60.721,193, 1892. pedig 48.182,295 bushelre becsülik. Mind nagyobb jelentőségre vergődik újabban a sajtkészítés, amelyből 1892. 3-szor annyit vittek ki, mint 1874. Nagy jövedelmet hajt végül még az erdőgazdaság és a halászat is, amely utóbbinak 1892-iki termelését 18.941,171 d. értéküre becsülték; ebből 9.675,398 dollár értékben került kivitelre.

Lakosság, kereskedelem, közigazgatás.

A lakosok számát az egyes tartományokban, kerületekben és territoriumokban (1890) a következő hasábon levő 1-ső táblázat mutatja.

[ÁBRA]

Az összes lakosok közül volt férfi 2.460,471, nő 2.372,768. A kik nem K.-ban születtek, azok közt volt 490,232 a Brit-birodalomból, 80,915 az Egyesült-Államokból, 27,752 Németországból, 9222 Oroszországból, 7827 Skandináviából, 5381 Franciaországból, 2964 D.-Európából, 9129 Khinából és 13,940 egyéb országokból való. Bár K. folytonosan halad az elangolosodás útján, 1891. még mindig 1.404.974-en voltak, akiknek anyanyelve a francia. Az indusok száma (1892) 109,205. Vallás szerint (1881) a lakosság a következőképen oszlik meg: róm. kat. 1.992,017, presbiteriánus 755,326, anglikán 646,059, metodista 847,765, baptista 302,565, lutheránus 63,982, kongregacionalista 28,157, egyéb felekezet 108,013, pogány és meg nem állapítható 89,355. Az ipar még most is igen kezdetleges és e tekintetben K. csaknem kizárólag a külföldtől függ. Ezt mutatja a külfölddel való kereskedelmi forgalma is. 1892. a bevitel volt 116.978,943 és a kivitel 113.963,375 dollár.

[ÁBRA]

Az országok közül, melyek K.-val kereskedelmi összeütközésben vannak, a legtöbbet vesznek K.-tól: Nagy-Britannia, az Egyesült-Államok, Ny.-India, a legtöbbet adnak el neki: az Egyesült-Államok, Nagy-Britannia, Német- és Franciaország, Khina és Japán meg Ny.-India. A külkereskedelmet nagyobbára hajók közvetítik. 1892. a K.-i kikötőkben 65,343 hajó fordult meg 18.692,455 tonna tartalommal. A legélénkebb forgalmu kikötők: Montreal, Toronto, Halifax, Quebec és Victoria. A belföldi forgalom előmozdítására szolgálnak a hosszu természetes és a mesterséges vizi utak, amelyeknek hossza több mint 2700 angol mértföld. A lakosság számához képest a vasúti vonalak hossza is nagyon jelentékeny. 1892 jun. végén forgalomban volt 14,870 angol mértföld hosszu vonal (a Pacific-vonal hossza 2906); a táviró vonalak hossza pedig 31,841 ang. mértföld.

K. alkotmánya

a londoni parlamentben 1867. elfogadott «The British North-America Act»-on nyugszik; e szerint K. Nagy-Britanniától függő szövetséges állam, amely 7 tartományból (a legújabb 1873-ból való, a Prince Edward-sziget), 5 kerületből és 2 territoriumból áll. A törvényhozó testület egy szenátusból és a képviselők házából áll; a végrehajtó hatalmat pedig az angol kormánytól kinevezett főkormányzó gyakorolja a 13 tagból álló titkos tanács közreműködésével. A szenátorok száma jelenleg 81 (24 Ontarióból, 24 Quebecből, 10-Uj-Skóciából, 10 Uj-Braunschweigből, 4 Manitobából, 3 Brit-Korumbiából, 4 Prince Edward-szigetről és a 2 a territoriumokból); őket élethossziglan a főkormányzó ajánlatára a királynő nevezi ki; mindegyiknek legalább 30 évesnek kell lennie és ama tartományban, amelynek számára kinevezik, 4000 dollár értékü vagyonnal birnia. A képviselőket a cenzushoz kötött választói jog alapján 5 évre választják, minden 20,000 lakos után egyet (az 1891. népszámlálás alapján 213-at), csak Quebecre nézve van megállapítva véglegesen 65. E parlament elé tartoznak az államadósság és állami vagyon ellenőrzése, akereskedelmi, váltó- és iparügyek, az adó-, postaügy, az ország védelme, világító tornyok, hajózás, pénzverés, kezességi og szabályozása, szóval mindaz, ami az egyes tartományok részére nincs fentartva. A végrehajtó hatalom gyakorlásában közreműködő titkos tanács 13 osztályra van felosztva. Az egyes tagokat a parlament beleegyeztével a főkormányzó nevezi ki. A szárazföldi és tengeri hadsereg feletti fővezérlet joga a királynét illeti meg. Minden tartomány, amennyiben a központi kormány jogkörébe nem ütközik, önállóan intézi országa ügyeit; e célból van külön törvényhozó testülete (Quebecben 2 házból áll), ennek felelős minisztériuma és kormányzója, akit a főkormányzó nevez ki. Az állam kiadásai (1892) 36.765,894, bevételei pedig 36.921,872 dollár; a bevételek közt a legnagyobb tételek a vámjövedelem (20.501,059) és az accis (7.945,089); a kiadások közt az államadósság kamatai (9.763,978), mig a honvédelem csak 1.226,308 dollárba kerül. Az összes államadósság (1892) 295.333,274 dollár. K.-nak a tenger felőli védelmét Nagy-Britannia hajói teljesítik; 12 hadihajó van az Atlanti-oceán és 8 a Nagy-oceán kikötőiben. Az állandó szárazföldi hadsereg létszáma nagyon csekély: Halifaxban van mintegy 2000 angol katona; a miliciából pedig 1892-1894-ben 33,960 tiszt és közlegény állott fegyverben. Egyébként minden brit alattvaló 18-tól 60 éves koráig a milicia tagja; a milicia tettleges és tartalékos állományba van beosztva; az előbbinek tagjai évenként vagy 2 évenként 16 napi gyakorlatot tartoznak teljesíteni; egy évben azonban 45.000-nél többen e gyakorlatokra be nem hivhatók. 1875 óta Kingstonban királyi katonai college áll fenn. A parlament székhelye: Ottawa. A törvények értelmében, Uj-Braunschweigot kivéve, az iskola-látogatás mindenütt kötelező, de a törvény teljesen végrehajtva nincs. Egész K.-ban az iskolakötelesek száma közel egy millió; ezek közül azonban csak mintegy 55,4% jár iskolába. A nyilvános népiskolák száma 15,793 (23,809 tanítóval); a közép- és felső iskolák száma 1011; az iskolai kiadások pedig több mint 10 millió dollárt tesznek ki. Minden tartománynak, Brit-Kolumbiát kivéve, van legalább egy angol mintára szervezett egyeteme és orvosi meg egyéb kollégiuma. A polgári és bünügyekben egész K.-ra nézve a legfőbb birói hatóság a Supreme Court, amely Ottawában székel; van azonkivül egy pénzügyi főtörvényszék; minden tartományban egy fölebbviteli törvényszék és korlátolt hatáskörü grófsági biróságok, melyeknek tagjait a főkormányzó nevezi ki. A rendőri és békebirák ellenben a tartományi hatóság hatásköre alá tartoznak.

2. K., a tulajdonképeni K.; e néven nevezik még ma is Ontario (azelőtt Felső-K.) és Quebec (azelőtt Alsó-K.) tartományokat. A Dominion of Canada ezen legfontosabb része hosszukás tojásalaku; a Sz. Lőrinc-folyó vidékének nagyobb részét foglalja magában. Nagyobbára sík és dombos vidék; hegyei egyedül ott vannak, ahol É-on és D-en a vizválasztók emelkednek. A legmagasabb csúcsok az Egyesült-Államok felőli határon, a K-i szakaszban találhatók. Itt van az Oxford-hegy (1372 m.), azután a Szt. Lőrinc és a Baie des Chaleurs között elterülő félszigeten a Gaspésieről elnevezett hegyek és a Notre-Dame-hegylánc, amelynek legmagasabb csúcsai 1000 és 1200 m. közt váltakoznak. Az É-i határon a Hauteurs des Terres és Moisie forrásvidéke körül emelkednek csak 1000 méteren felül; egyebütt nagyobbára 2-3000 m. magas földhátat alkotnak. A Szt. Lőrinc balpartján emelkedik a festői alkatáról ismeretes Cap-hegylánc és benne a legmagasabb csúcs a Szt. Anna (819 m.). Ontario tartományban a magaslatok még alacsonyabbak; a Huron-tó környékén a Montagnes de la Cloche alig emelkednek a legmagasabb részökben is 800 m.-nyire; K. vizekben rendkivül bővelkedik; részben hozzája tartoznak a nagy amerikai tavak, a Felső- Michigan-, Huron-, Ontario- és Erie-tavak, amelyek az őket összekötő folyókkal együtt 1700 km. hosszu vizi utat alkotnak; ez útnak folytatása a Szt. Lőrinc, amely Kingston közelében szakad ki az Ontario-tóból és ÉK-nek folyván, a róla elnevezett öbölbe torkollik; K.-ban veszi föl a hatalmas Ottawát, a Richelieut, Saint-Françoist, Saint-Maurice-ot, Batiscant, Chaudieret és a pompás Saguenayt. A Szt. Lőrinc-öbölbe torkolnak továbbá a Betsiamites, a Manikuagen, Pentecôte, a Margit, Moisie, Manitu, Romaine, Natasquan stb. Az éghajlat általában zord és nagy szélsőségeket mutat; ezen tulajdonságai élesebbek a K-i és a tengerhez közelebb fekvő részében mint a nagy tavak környékén. (Egyebekben l. Ontario és Quebec alatt).

Kanadai balzsam

oly terpentin, melyet Maineben és Kanadában a balzsamfenyőből (Abies balsamea) nyernek, midőn a kérgen gyántaréseket nyitnak s a kifolyó balzsamot sajátságos alaku edényekben fogják fel. A K. friss állapotában szintelen, idővel sárgul és merevvé lesz, de mindig tiszta marad. A górcső alatt is teljesen átlátszónak és homogénnek tünik fel. Kellemes, balzsamos illata és aromatikus íze van, de kissé keserü. Fajsúlya 15°-nál 0,9984. Éterben és alkoholban oldható. Minden egyéb terpentinből fénytörési képessége által különbözik. Orvosszerül és a mikroszkópikus lencsék és preparatumok ragasztószeréül használják. L. még Fenyőfa.

Kanadai lúd

(Cygnopsis canadensis Leach.), hattyunagyságu úszómadár. Szine barnásszürke, feje és nyaka fekete, álla és nyakának mellső része fehér; csőre és lábai feketék. Hazája É.-Amerika. Állatkertekben közönsséges, könnyen tenyészthető.

Kanadai nyárfa

(növ.), l. Nyárfa.

Kanadai tavak

az Egyesült-Államok és Kanada közt fekvő öt nagy tavat nevezik igy; ezek: Felső-, Michigan-, Huron-, Erie- és Ontario-tó. (L. ezeket egyenkint.)

Kanadai tea

(növ.), l. Gaultheria.


Kezdőlap

˙