Kapcsolt tengely

v. csatlós tengely, a lokomotivok olyan tengelye, mely a hajtó kerékpárral eszközölt kapcsolás útján forgattatik, tehát nem közvetlen a hajtó rúd által, hanem az u. n. kapcsoló v. csatló rúd (l. o.) közbe iktatásával. A nálunk elterjedt gyors- és személyvonatu lokomotivoknak egy hajtó és K.-e van, mig a tehervonatuaknál a hajtó tengellyel két-három, sőt négy tengely is kapcsoltatik. L. még Kerékpár.

Kapcsos fürész

l. Fűrész.

Kapela

(Kis- és Nagy-), a Karszt hegyrendszerhez tartozó két nagyobb hegység Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume és Lika-Krbava vármegyékben. A két hegység a Karszt felföldjéből emelkedik ki és Ény-ról DK-felé húzódik, és pedig a Nagy-K. Modrus-Fiume vmegyében, a Kis-K. ez utóbbi és Lika-Krbava határán. A Nagy-Kapela körülbelül azon horpadáson tul kezdődik, melyen a m. k. államvasutak vonala Ogulinból Fiuméba vezet. Nem képez rendszeresen kifejlődött, összefüggő hegygerinceket, hanem inkább egyes kimagasló csúcsok sorozata gyanánt tünik fel. E csúcsok 1300-1500 m. magasak s jelentékenyebbek a Slavica (1120 m.), Bitoraj (1385 m.), Persova kosa (1318 m.), Visevica (1428 m.), Natorin vrh (1316 m.), Maj vrh (1269 m.), Visnjevica (1367 m.), Biela Lazica (1533 m.), Smolnik (1219 m.), Klek (1182 m.). Mindezen emelkedéseket jellemzi az Ény-DKi csapás, az összefüggés nélküli rendszertelen elhelyezés, a szabályos völgykifejlődés teljes hiánya, a töbörök (dolinák) gyakori előfordulása, szóval mindazon sajátosságok jellemzik, melyek a Karszt fogalmát alkotják. A Kis-Kapela, melyet a József-út iránya határol a Nagy-K. felé, egészben véve hasonló alkotásu, de kevésbbé szélesre terül el s valamivel alacsonyabb; jelentékenyebb csúcsai a Kapela (1092 m.), Velki Javornik (1141 m.) és Seliski vrh (1260 m.). Utóbbitól K-re terülnek el a szépségükről hires Plitvicai tavak (l. o.), számszerint 13. Az ezektől K-re levő horpadás választja el a Kis-K.-t a Pljesivica-hegységtől (l. o.), mely az Ozeblinben 1657 m.-ig emelkedik. L. még Karszt.

Kapela

község Belovár-Kőrös vmegye belovári j.-ban, (1891) 970 horvát-szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnek 8704 lakosa van.

Kapela nova

község Pozsega vmegye újgradiskai j.-ban (1891) 534 horvát-szerb lakossal, vasúti állomással, mint politikai községnek 5358 lakosa van.

Kapelna

község Verőce vmegye alsó-miholjaci j.-ban, (1891) 1233 horvát-szerb lakossal, vasúti állomással.

Kaper

l. Kalózás.

Kapernaum

l. Kafarnaum.

Kapetan

(az olasz capitano-ból), Boszniában a földesúr; Szerbiában valamely járás politikai főnöke, aki a kerületi főnöknek van alárendelve.

Kapetánovics

Mehmed bég, bosnyák politikus és iró, szül. Vitinában (Hercegovina) 1839. ősrégi nemes hercegóc családból. Volt kajmakám (járási főnök) Stolacban, Ljubuskiban, Focsában és Trebinjében. 1876. Konstantinápolyba küldték mint országgyűlési képviselőt. 1878. a bosnyák küldöttséggel ment Budapestre a király elé, s az okkupáció óta közügyek körül mint a kormány hathatós támasza működik. 1893. kinevezték Sarajevo polgármesterévé. Irodalmi munkái a következők: Streitschrift eines bosnischen Beg (1879); Scronto misle muhamedovci u Bosni (1886); Narodne blago (1886); Boj pod Banjomlukom és Buduénost muhamedovca u Bosni I Hercegovini. A király több magas rendjellel tüntette ki.


Kezdőlap

˙