Karakara

(Polyborus vulgaris Svains.), a ragadozók rendjébe, a sólyomfélék családjába tartozó madárfaj. Szine feketebarna, fehér harántvonalakkal tarkázva, nyaka és melle sárga, fejbúbján fekete tollakkal. Hossza 70, szárnyhossza 38, farkhossza 20 cm. Hazája Közép-Amerika. Állatkertekben gyakran láthatni.

Karakipcsákok

l. Karakalpakok.

Karakirgizek

(fekete kirgizek), török-tatár nomád néptörzs, mely Thiancsánban részint orosz területen az Isszik-kul, a Csu mellett és Ferghanában, részben khinai területen Kuldsa mellett lakik. Ők maguk kirgizeknek nevezik magukat, a szomszédos kalmükok pedig burut-oknak hivják őket. Nagyon harciasak és rablása vágyók; a közelmultig rémei voltak szomszédjaiknak. Vezéreik, a manapek, a maguk bátosága és körültetkintése révén emelkedtek vezéri méltóságra. A VI. sz. óta a khinaiak hakas néven említik őket, mint a szajáni hegység lakóit és mint kékszemü népet. A VII-IX. sz.-ban heves arcot folytattak a jugurok ellen s aztán nagyobbrészt bizonyára a Thiancsán mellé vándoroltak ki. A K. néhány jelentéktelen maradékára az oroszok még a XVII. sz.-ban is rábukkantak az Abakan-völgyben és a Felső-Jenisszei mellett és D-felé, khinai területre szorították őket. Nyelvükre vonatkozólag l. Kirgizek.

Karakol

az ugyanily nevü járás székhelye Szemirjecsenszk orosz turkesztáni tartományban, 16 km.-nyire az Isszik-kul DK-i szögletétől, 1683 m.-nyi magasban, (1890) 2435 orosz és szárt lak., Prsevalszkijnak síremlékével, aki itt halt meg. Egykoron kozák-telep volt.

Karakol

v. összevonva karaul, törökül őrséget, őrállomást jelent. Régebben ilyen K. a szultán szolgája volt, aki a nagyvezér mellé volt kirendelve, hogy szemmel tartsa. Karaul-nak nevezik még azokat a zsandárokat, akik az országútra, többnyire hegyszorosokhoz vannak kirendelve, hogy az országutakra és általában a személy- és vagyonbiztonságra ügyeljenek.

Karakorum

1. K. (Karakoram, Muz-tag), hatalmas, mintegy 750 km. hosszu hegylánc Ázsia belsejében. A Pamir DK-i szögletéből kiindulva, a Himálajával egyközüen vonul el a pangkongi tavakig; É-on a Zarafsan-völgy, vagyis a felső Jarkand-darja választja el a Küen-lüntől, D-i lábánál pedig a Sajok-Indus folyik. Mivel magas felföldeken emelkedik, relativ magassága nem nagy; abszolut magassága ellenben igen jelentékeny. Legmagasabb csúcsa a Dapszang (8596 m.), nagyobb csúcsok még a Gaseribrum (8050 m.) és Maseribrum (7805 m.). Legjártabb hágója a K.-hágó (5568 m.), amelyen át vezet a legjártabb út Indiából K-i Turkesztánba. Az őskőzetekből álló hegység gerincén számos hegyes csúcs emelkedik. Glecserei óriásiak; a legnagyobbnak tartják a Dapszangon a Baltoróit, amely 65 km. hosszu. - V. ö. Conway W. M., Climbing ad the explorations in the K. Himalayas (London 1894). - 2. K. (Hola-ho-lin, Karakuren), a régi mongol császárok székvárosának romjai, amelyeket Paderin orosz utazó 1873. fedezett föl s amelyek az Orkhon jobb partjától 7-8 km.-nyire és az Ugeitótól 50-60 km.-nyire vannak. A romok egy négyzetet körülfogó falból állanak, amelynek minden oldala 500 lépés, továbbá ebben kisebb faldarabokból és egy toronyból; a falakat árkok fogják körül. 1235-1256-ig laktak itt a mongol császárok. Európai utazók közül egyedül Rubruk és Longjumel látták 1253.

Karakter

l. Jellem.

Karakterisztika

(gör.), a matematikában gyakran használt elnevezés bizonyos viszonyokat, körülményeket jellemző egész számokra. Legismertebb a Briggs-féle logaritmusok K.-ja, ami nem más mint a legnagyobb egész szám, mely még kisebb az illető logaritmusnál. Valamely adott szám logaritmusának K.-ját ugy kapjuk, hogy megnézzük, az egyestől hányadik helyen áll balra v. jobbra az adott szám legmagasabb helyértékü jegye, mely nem zérus. Ha ez a jegy k hellyel az egyesek előtt v. után áll, akkor a K. + k, illetőleg - k. P. 531,27 logaritmusának K.-ja 2, továbbá 5,3127-é 0 és 0,0053127-é - 3.

Kara-kum

(a. m. fekete homok), 1. Szir-darja orosz-turkesztáni tartományban, az Aral-tó, a Szir-darja, az Akszakal-tó és a Csudar-tuba hegyhát közt fekvő, 357 km. hosszu és 140 km. széles puszta, amelynek homokjában számos a tengeri kagyló-maradvány. Öntözés nyomai is láthatók benne. - 2. K., Orosz-Turkesztánban és Khiva khánságban fekvő nagy puszta a khivai oázis, Uszt-Urt, az Amu-darja, Merv oázis és a tekketurkománok országában fekvő hegyek közt. 1000 km. hosszu és 50 km. széles DK-i részében a tengeri kagyló-maradványok, ÉK-i részében a gipszrétegek számosak.

Karaláb

(növ.), l. Kalaráb.


Kezdőlap

˙