Keresztpánt

az ajtók megvasalására szolgáló pántok egyik neme, mely két, egymásra merőlegesen álló karból áll. L. Ajtó.

Keresztpróba

l. Istenitéletek.

Keresztrakás

v. kalodarakás, l. Farakás.

Keresztrefeszítés

a kivégzések egyik legrégibb s leggyalázatosabb módja volt. Rendesen a legnagyobb bűnösöket, kivált rabszolgákat, az ellenség foglyait szokták volt igy kivégezni. Már az ószövetségi szentírásban olvassuk, hogy Faraó a sütők mesterét keresztre feszíttette, Józsue Hai város királyát szintén keresztre akasztatá. A görögök a persáktól s amazoktól megint a rómaiak vették át a kivégzés eme gyalázatos nemét. A kivégzést többfélekép hajtották végre; vagy karóra húzták a szerencsétlen elitéltet s e kivégzést infixiónak nevezték, vagy pedig crux compactán végezték ki, mely abból állt, hogy két egymást kereszt alakban keresztező gerendára függesztették a bűnöst. Krisztus a crux immissa † féle kereszten feszíttetett fel. Az üldözések korszakában a keresztényeket részint karóra, részint pedig crux compactán végezték ki. E kivégzési módot a római birodalomban Nagy Konstantin császár törölte el.

Kereszt-rend

1. császári K., braziliai érdemrend, mely déli K. v. Ordem Imperial do Cruzeiro, rövidebben Cruzeiro-rendnek is neveztetik. Alapította I. Dom Pedro császár 1820 dec. 1. négy osztállyal: nagykeresztesek (közülök 8 valódi, 4 tiszteletbeli), rendi méltóságok (30 valódi, 15 tiszteletbeli), tisztek (200 valódi, 120 tiszteletbeli) és korlátlan számu lovagok. Mindezen osztályok számába az idegenek nincsenek beszámítva. Jelvénye kétsarkas ötágu kereszt, csúcsán arany golyókkal, karjai közt zöld babérkoszoruval. Fölötte a császári korona. Középpajzsa kerek, kék, benne a déli kereszt képe 19 ötsugaru ezüst csillagokból alkotva. Körülötte aranyszegélyü kék gyürüben «Benemerientium praemium» arany fölirat. Hátlapján égszinék alapon az alapító arany reliefképe, körötte acélkék gyürüben «Petrus I. Brasiliae Imperator D» arany fölirat. Szalagja égszinkék, melyen a jelvényt a tisztek és lovagok mellükön, a II. osztály nyakban, a I. a jobb vállon át hordja. Az I-III. osztály ezenkivül balmellén a rendjelvényhez hasonló csillagot visel, a kereszt sarkaiban ötsugaru, kettős csúcsu arany sugárnyalábokkal - 2. Toscanai katonai érdemkereszt, a «fehér kereszt» név alat ismeretes. Alapította 1848. III. Ferdinánd nagyherceg, midőn Toscanába visszatért. Jelenleg már megszünt.

Keresztrovás

az ácsmunkában két, egymása rótt gerenda kötésének egyik neme.

Keresztrugó

hintakocsiknál rendesen fele a kerülékes rugónak, mellyel többnyire két, a kocsi hosszanti tengelyével párvonalosan fekvő rugót ugy kötünk össze, hogy az a kocsi irányában harántosan áll.

Keresztség

a hét szentség közül az első, mely által az ember az anyaszentegyházba felvétetik és a többi szentségek fölvételére alkalmassá lesz. A K. külső jele a vizzel való leöntés, mialat a keresztelő e szavakat mondja: Megkeresztellek az Atyának és Fiunak és Szentlélek istennek nevében. A K. eltörli az ember lelkéről az eredeti bűnt és (felnőttek keresztelésénél) a K. előtt elkövetett cselekedeti v. személyes bűnt; a lélek a megszentelő malaszt részesévé lesz, és végre eltörülhetlen jelt nyom az ember lelkébe (Apostoli cselekedetek 2, 28, Tit. 3, 5). A vizkeresztséget helyettesítheti a vérkeresztség (Máté 10,32; szt. János 12, 25) és vágykeresztség (1. János 4, 7). Rendes körülmények közt csak áldozó-pap keresztelhet és pedig a tulajdon lelkipásztor, de miután e szentség felvétele az ember üdvére nézve oly fontos, szükség esetén meg van engedve bárkinek - még nem katolikusnak is, föltéve, hogy az anyaszentegyház szándéka szerint cselekszik - kiszolgáltatni a K. szentségét. A K. kiszolgáltatásának módja (szentelt sónak a szájba adása [gustatio salis], kézfeltétel, exorcizmus, szt. olajjal és szt. krizmával való megkenés, fehér ruha, égő gyertya) ősrégi és mély jelentőségü. L. még Keresztszülők.

A protestánsok és kivált a lutheránusok hitvallása közel állanak a kat. felfogáshoz, hogy a K.-nek bűntörlesztő hatása van; Zwingli s még inkább Socin csak jelképnek s az egyházba való bevételnek, felavatásnak tekintették a K.-et. Az evangélikus egyház is megengedi, hogy szükség esetében laikus férfiak is - de csak férfiak - keresztelhessenek; de a kálvini egyház kizárólag a felavatott lelkészeket jogosítja fel erre. Némely lutheránus tartomány-egyházakban meg van még ma is a K.-et megelőzőleg az ördögűzési szertartás, az exorcismus. A megkeresztelt egyénekről mindenik egyház lelkésze a mult század közepe óta anyakönyvet (matricula) vezetett, s az ennek alapján kiállított keresztelő-levelek az állam, a biróságok által is jogérvényes iratoknak tekintették; 1895 okt. 1. után azonban hazánkban az állam gondoskodik a hiteles anyakönyvek vezetéséről.

Keresztségismétlők

l. Anabaptisták és Galenisták.

Keresztszalag

l. Postai szállítás.


Kezdőlap

˙