Késes

a késnemüek kovácsolásával és köszörülésével foglalkozó iparos; nálunk tulnyomó mértékben mint vándor-köszörüs szerepel és csak kisebb mértékben bir állandó, helyhez kötött ipari jelleggel. Az 1890. évi iparstatisztika szerint van Magyarországon - beleértve Horvát-Szlavonországokat - 362 ölánálló K., még pedig 353 férfi és 9 nő, kik foglalkoztatnak 5 tisztviselőt, 1 családi kisegítőt, 279 segédet, 182 tanoncot, 92 munkást, 4 napszámost és 6 szolgát.

Kesinci

község Horvát-Szlavonországban, Verőce vmegye diakovári j.-ban, (1891) 1146 horvát-szerb lakossal.

Késkagyló

(állat, Solen vagina L.), a lemezkopoltyus lágytestüek osztályának Siphoniata rendjébe tartozó kagylófaj a Solenidae családból; kagylói hengeresek, világos sárgásbarnák, néha narancsszinü árnyalattal. Hossza 12,5 mm. Az európai tengerekben igen közönséges, a homokba fúrja magát; húsát megeszik.

Keskenynyelvüek

(állat), l. Fésükopoltyusok.

Keskenyszájuak

(állat), l. Kigyók.

Keskenyvágányu vasút

Az Európábn közönségesen elterjedt vágányszélesség a sínek fejének belső felülete között mérve 1,435 m. Minden ennél keskenyebb vasutat K.-nak nevezünk. A K.-akat eddig inkább csak az ipar céljaira épített vasutaknál használják (l. Erdei vasutak). A legelterjedtebb nyomtávok az 1,0, 0,75 és 0,6 m. Mióta Bosznia és Hercegovinában, hol ma több mint 600 km. 0,76 méteres vasút épült és ugy ez a teherforgalom, valamint a párisi kiállításkor a 0,6 méteres Decanville-féle vasút a személyforgalom lebonyolítására oly nagyon célszerünek bizonyult, a keskeny vágánnyal épített vasutak rendkivül elterjedtek, ugy hogy ma az európai vasutaknak mintegy 14 százaléka már K. Hazánkban kevésbbé terjed, mert az építési viszonyok még mindig elég kedvezőek a szabványos vasutak olcsó megépítésére és különben sem épülnek még oly hegyes vidékeken vasutaink, hol a K. építési sajátságának előnye előtérbe nyomulhatna. Az építési sajátságokra nézve l. Erdei vasutak; itt csak azt kivánjuk megjegyezni, hogy e vasutak építését a nálunk tervezett vonalak rövidsége miatt a járómüvek megszerzésének nagy költsége akadályozza. A járómüvek kellő kihasználását nagyban elősegíti a forgó zsámolyok alkalmazása, továbbá kettős lokomotivok használatával e vasutak szállító képessége is nagyban fokozható. A sínek súlya 9,5-20 kg. között váltakozik. A legkisebb sugár 30 méter. A legnagyobb emelkedés 1,0-nél (genfi vasút) 600/00, sőt a Decanville-rendszernél van 710/00 is. A vasutak gyorsasága nagyon fokozható. A hires svéd K.-akon óránként 24 km., de Angolországban a legrégibb K.-ton a Festiniog vasúton 48 km. sebességgel járnak.

Késleltetés

egyik mesterséges alakzata a harmoniai füzésnek, amely abban áll, hogy mikor két harmonia összeköttetik, tehát az egyiknek egy vagy több szólama nem lép a meghatározott időmérték szerint mindjárt a másiknak szükségelt hangjaira, hanem elkésve. A K. és az előütés közt csak az a különbség, hogy amig az előütésnél az idegen zönge önállóan hangoztatik: addig a K.-nél kötőjel folytán nem ismételtetik, továbbá abban is különbözik, hogy a késleltetendő zönge mindig megoszlik értékileg, a harmonia többi szólamaival szemben, amelyek megtartják rendes értéküket. A K. fontos szerepet játszik a polifonikus tételekben.

Késmárk

rendezett tanácsu város Szepes vármegyében, a Poprád folyó jobbpartján, 626 m. tengerfeletti magasságban. K. egyike a vármegye legjelentékenyebb városainak, mely lakosságának csekély száma mellett is fontos forgalmi és iparos központtá fejlődött. Csinos, nyájas város, melynek központja a főpiac s rajta a tornyos városháza. Egyéb nevezetesebb épületei a XVII. században egészen fából épült evang. templom, melynek magas tetejét négy cirbolyafenyő-oszlop tartja, továbbá a Hansen tervei szerint épült új evangelikus templom s a XV. században épült csúcsíves katolikus templom, melynek öntött keresztelő medencéje 1472. készült. A régi Thököly-féle kastély egy réssze kaszárnyául szolgál, kápolnája teljes épségben van. K. kulturális szempontból is fontos hely; van ágostai evangelikus főgimnáziuma nagybecsü könyvtárral; polgári és középkereskedelmi iskolája, állami műszövőiskolája, tanonciskolája, járásbirósága, kir. közjegyzősége, adóhivatala. Ipara igen élénk s legnevezetesebb ipartelepe a Wein-féle damaszt- és vászongyára, mely K.-i fő- és lublói s bussóci fióktelepjeiben összesen 560 munkást foglalkoztat s évenként 1,4-1,5 millió méter damasztot, vásznak, zsák- és csomagolóvásznat, kész zsákokat és ponyvát gyárt 500,000 frt értékben. Van itt továbbá még két kisebb vászongyár, lenfonó- és szövőgyár, fehérítőgyár, több durvaposztó-gyártó, ablakredőgyár, vasöntőde, halkonzervgyár, burgonyakeményítőgyár. Lakóinak száma 1850-ben 3375 volt, ma (1891) 4897, közte 574 magyar, 3225 német s 1005 tót (hitfelekezet szerint 2421 római katolikus, 1603 ágostai evangelikus, 416 izraelita). Házainak száma 478. Állomása a poprádvölgyi vasutnak, van posta- éss táviróhivatala, postatakarékpénztára, telefonállomása. Kereskedelme s forgalma igen élénk, ugy turistaforgalma is, melynek egyik főállomása; éveken keresztül volt a Magyar Kárpátegyesület székhelye, most is székel ennek és a Magyar turistaegyesületnek egy osztálya.

Története. Vidékének leletei ősrégi lakóhelyre mutatnak. A mai városnak alapítói kétségkivül a Szepességre bevándorolt szászok. A lőcsei krónika már 1190-re említi K.-on egy apácazárdának építését. A tatárjárás után újra épült telep osztozik a szepesi szászoknak V. István által 1270. adott és Róbert Károly által 1312. megerősített kiváltságokban; az utóbbi oklevél K.-ot már mint IV. László királytól szerzett birtokokkal rendelkező várost említi. Szabad kir. várossá állítólag már I. Lajos korában lett, akitől harmincadmentességet kapott. Zsigmond a nápolyi László által okozott zavarokban tanusított hűségeért a várost 1404. új kedvezményekben (6 év adómentesség) részesíti. A falakkal körülvett K. többször került huszita kézre, de az ezek által okozott károkért többféle kiváltságot nyert. Már Zsigmond 1435. adott neki árumegállító és vásártartási jogot, I. Ulászló 1440. Lengyelország egéssz területén szabad kereskedést. Ezeknek birtokában a provincia fővárosának, Lőcsének erős vetélytársává nőtt. A XV. sz. elején a város területén, közvetlenül a város felső részéhez a husziták és lengyelek ellen védelmül egy királyi vár építtetett. K. sorsa szoros kapcsolatba lépett ezzel. Az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti küzdelemben K. az utóbbihoz állott, de mikor Szapolyai Lengyelországba menekült, K. Ferdinánd kezére került. Szapolyai 1530. visszafoglalva a várat, azt a várossal együtt Laszky Jeromosnak adományozta. Ettől kezdve K. úri hatóság alá kerülve, kézről-kézre járt. A Thököly-családtól a város rendkivül sok zaklatást szenvedett. A Thököly Imre hűtlenségi vétke következtében a királyi kincstárra szállott várat a hozzátartozó birtokokkal együtt a város 1703-ban 80,000 forinton magához váltotta. II. Rákóczi Ferenc felkelése idejében K. a fejedelemhez állott. 1709 dec. 8. Heister seregei megszállották a várost s ez Rákóczi parancsnoka, Bajtsi György által hűtlenül elhagyatva, megadta magát. Ekkor itélte halálra és végeztette ki Heister K.-nak jeles fiait, Kray Jakabot, a későbbi hires táborszernagynak, báró Kray Pálnak nagyatyját és Lányi Mártont meg Topperczer Sebestyént, Rákóczi hiveit. Az 1741-iki tűzvész elhamvasztotta a Thökölyek egykor fényes várát, 1756. a város falai szenvedtek sokat a tűztől. Különben ekkor már se a várnak, se a kőfalaknak nem volt jelentőségük.

Késmárki csúcs

a Magas Tátrában a Lomnici csúcs egyik K-i oldalcsúcsa, mely vele egy ÉK-re húzódó keskeny s rövid gerinccel függ össze s É-felől azt a katlant övezi körül, melyben a Tölcsér-tó fekszik. A K. magassága 2559 m. Belőle indul ki az az ÉK-felé irányuló gerinc, melynek végében a Morgás (2040 m.) emelkedik. V. ö. Weber Samu, A K. megmászása (Magyar Kárpát-Egyesület Évkönyve XVII. 1890).

Kessel

van, flamand festőcsalád. Nevezetesebb tagjai: K. Jeromos, szül. Antwerpenben 1578., megh. u. o. 1636 után; tanulóévei után Németországba utazott, honnan hazatérve, apósával, Brueghel Jánossal (I.) közösen dolgozott. Gyakran ő festette Brueghel képein az állatokat, igy a budapesti orsz. képtárban levő képen is, mely Éva teremtését ábrázolja (547. sz.) - Fia, K. János (I.), szül. Antwerpenben 1626., megh. u. o. 1676., Simon de Vos és a Bársony-Brueghel tanítványa, többnyire apró, finoman kidolgozott állat- és növényképeket festett, melyek közül többet egy-egy sorozatban szokott egyesíteni. - Idősb fia, K. Ferdinánd, szül. Antwerpenben 1648., megh. Kredában 1696., atyjának modorában festett csöndéleteket, táj- és állatképeket, melyeket gyakran atyjának tulajdonítanak. Dekorativ munkákat is készített Sobiesky János lengyel király és III. Vilmos angol király bredai kastélya számára. - Ifjabb fia, K. János (II.), szül. Antwerpenben 1654., megh. Madridban 1708. Madridban mint képmásfestő nagy kedveltségben állott. Tőle való IV. Fülöp királynak lovasképe a madridi muzeumban.


Kezdőlap

˙