Kilenc

Merényi Sajóvölgyi népmeséinek egyikében (II., 93) a csodálatos erejü és származásu hős neve. E mesealak a róla elbeszélt kalandok egy része szerint a Fehérló fia (l. o.) címszó alatt tárgyalt csoportba tartozik. Nevét onnan kapta, mivel a róla szóló mese azt mondja róla, hogy egy szegény özvegyasszonynak és a nála szálláson lévő kilenc katonának a közös fia. Innen a hős csodálatos ereje. Hasonló kollektiv nemzési esetek más népek regéiben és mondáiban is fordulnak elő s olyanokkal vetendők egybe, ahol a származók csodálatosan nagy erejét a nemzésükre fordított időnek a rendesnél jóval hosszabb tartamával magyarázza a monda, mint p. Herakles esetében. Ide tartoznak azok a mesék is, amelyekben a hős óriási ereje a hosszas (évekig tartó) szoptatás eredménye, amire ugyancsak a Fehérló fia szó alatt tárgyalt mesék közt van több példa.

Kilencanyás

(növ.), l. Enneagynus.

Kilenced

szent (novena), a r. kat. egyházban már a legrégibb idő óta dívó kilencnapi ájtatosság. Hogy miért szántak ezen ájtatosságra éppen kilenc napot, ennek okát a történelemben és a keresztény hagyományban találjuk. A rómaiaknál már a legrégibb időben gyakorlatban volt az u. n. «novendiale sacrum», melyet a rómaiak akkor tartottak meg, midőn valamely rendkivüli szerencsétlenség előjelei mutatkoztak. De már a katolikus egyházban is régóta tartotak K.-et, s az egyházi főhatóságok ezek közül többet helyben hagytak és megerősítettek. Igy számos K. a római pápák által engedélyezett búcsuval van összekötve. A mai szellemben tartott K. legelseje az volt, melyet a szentírás szerint szűz Mária és az apostolok tartottak, midőn Krisztus mennybemenetele után Jeruzsálemben egybegyülve kilenc napig várták a Szentlélek eljövetelét. A K.-nek több faját különböztetjük meg: legnevezetesebbek a Jézus szt. Szive, szűz Mária, a lourdesi Miasszonyunk; klaveri szt. Péter s a szt. család tiszteletére tartani szokott szt. K. - K. (nona). Ha bármely kemény diatonikus skálában az alaphanggal összekötjük a normál zöngsor természetes kilencedik fokát, akkor a K. hangközt nyerjük, mely - mint minden imigyen alakuló hangköz - a nagy-K. nevet veszi fel. Ha aztán az ily K. hangközt egy b vagy feloldó jeggyel (#) lejebbítjük: a kis-K. hangköz áll elő. - K. a jogban, l. Földesúri megszünt jogok.

Kilencfarku macska

(ol. sferza; ang. cat a nine tails), kilenc, csomókkal ellátott vékony kötélvégből készült büntető szerszám, 9 águ korbács, mely 1868-ig különösen angol hadihajókon volt használatban. A K.-t súlyos bűneseteknél alkalmazták.

Kilenc-himesek

(növ.), l. Enneandrus.

Kilia

(az antik Achilleia), város Besszarábia orosz tartományban, 40 km.-nyire Iszmailtól, a Dunának róla elnevezett ága mellett, (1892) 9568 lak., folyami kikötővel. L. Duna (V. köt. 598 old.).

Kilian

augsburgi rézmetsző család, egyes kiváló tagjai: K. Lukács, szül. Augsburgban 1579-ben, megh. u. o. 1637. Velencében képezte ki magát és többnyire olasz festők képeit metszette rézbe. Hasonló irányban működött öccse, K. Farkas (szül. u. o. 1581., megh. 1662). Ennek fia, K. Bertalan, szül. 1630., megh. 1696., atyjának, Meriannak és Poillynak tanítványa, kitünő képmásokat metszett. K. Fülöp Endre, szül. 1714., megh. 1759., sokat metszett a drezdai képtár festményeit ábrázoló mű számára.

Kilián

szent, püspök és vértanu. Skót nemes családból származott. 686. tizenkét társával együtt pápai felhatalmazással Würzburgba ment, nyilvános hithirdetésre. Gozlan türingiai herceget is megtérítették. Erélyes fellépése azonban életébe került: Geilana K.-t két leghiresebb társával együtt orozva meggyilkoltatta, mert házasságát Gozlannal helytelenítette. A würzburgiak K.-t mint városuk első püspökét tisztelik. Az egyház julius 8. ünnepli emlékét.

Kiliar

a. m. 100 ar, v. hektar.

Kiliazmus

l. Chiliasmus.


Kezdőlap

˙