(ejtsd: - dsords), county Viginia É.-amerikai államban, 455 km2 területtel, 6400 lak., K. székhellyel (2220 lak.).
(ejtsd: -lék) Sándor Vilmos, angol történetiró, született Taunton mellett, Somersetben 1811., megh. Londonban 1891 jan. 2. Egy darabig ügyvédkedett s aztán 1857-68. liberális képviselő volt. A krimi háboruban K. az angol hadat a harc szinhelyére kisérte. Művei. Eothen (London 1844) és a nagyszabásu Invasion of the Crimea (u. o. 1883-87, 8 kötet.)
(ejtsd: kingmen), county Kansas Észak-amerikai államban, 1212 km2 területtel, 3715 lak., K. székhellyel (1000 lak.).
county New-York É.-amerikai államban, 180 km2 területtel, több mint 600,000 lak., Brooklyn (l. o.) székhellyel.
v. Queen's Bench (ang., ejtsd: -bencs, vagy The Court of King's [Queen's] Bench) a. m. a király v. királynő birósága. Angol legfőbb biróság; nevét onnan nyeri, mert abban régenten a király ill. királyné személyesen elnökölt s a biróság azután is határozatait «a király jelenlétében» hozta. Állott egy főbiróból (chief justice) és 4 biróból (puisne justices). Mert az «aula regiá»hoz tartozott, nem volt székhelyhez kötött, hanem a királyt követte, azért a király nevében kiadott perek odavoltak hozzá felterjesztendők (ubicunque fuerimus in Anglia). Hatásköre bűnügyekre és polgári ügyekre terjedt ki. Bűnügyi osztálya: the croxn side v. crown office; polgári osztálya; thet plea side (of the court); a K.-el össze volt kötve bizonyos ügyekre szorított hatáskörrel a Practice Court v. Bail Court, melyen a puisne justices egyike elnökölt. 1873 óta a K. a High Court of Justice egyik osztályát (Division) képezi.
(ejtsd: -böri), county Dakota É.-amerikai államban, 2200 km2 területtel, Desmet székhellyel.
(ejtsd: - kaunti), grófság Leinster ir tartományban, Westmeath, Kildare, Queen, Tipperary, Galway és Roscommon közt 1995 km2 területtel, (1891) 65,563 lak., akiknek száma fogy. A Ny-ról K-felé hosszukásan elnyuló grófságot DNy-on a Slive Bloom takarja; legmagasabb csúcsa az Ard Erin (528 m.). A Sliev Bloomtól a föld szeliden ereszkedik le a Shannonig. A legnagyobb turfás területek Ny-on vannak; K-en belényulik a Bog of Allan nevü trufás terület. Legfontosabb folyói a határul szolgáló Shannon vizmedencéjéhez tartoznak; ilyenek a Croadagh és Broughillel egyesült Brosna, továbbá a Little Brosna. A K-i határon folyó Barrowba torkollik a Little Barrow, a Boyneba a Yellow-river. K. éghajlata aránylag száraz, mindamellett nagy része (48%) legelő és 24% áll megművelés alatt, itt zab és burgonya a főtermék. Az állatállomány 13,505 ló, 68,165 szarvasmarha, 97,570 juh, 20,526 sertés és 271,873 házi szárnyas. K. 12 báróságra oszlik; fővárosa Tullamore (l. o.).
l. Idegen légió.
(ejtsd: kinszli) Károly, angol iró, szül. Holneban (Devonshire) 1819 jun. 12., megh. Eversleyben 1875 jan. 23. Teologiát tanult, 1844. pap lett Eversleyben, 1859. a cambridgei egyetemhez az újabb történelem tanárává nevezték ki, 1873. a londoni Westminster-apátság kanonokja lett. K. eleinte szocialisztikus és demokratikus elveknek hódolt és sokat tett a munkásosztály helyzetének javítása érdekében, főként a londoni ipariskolák megalapítása által. Első műve Cheap clothes and nasty c. röpirata volt; erre következett Alton Locke, tailor and poet (London 1850, 2 köt.) c. regénye, majd Yeast, a problem c. (u. o. 1851) munkája. Hypatia, or new foes with an old face (u. o. 1853, 3 köt.) címü könyvében a kereszténységnek a pogánysággal való harcát irja le, Westward ho! or voyages and adventures of Sir A. Leigh (London 1855, 3 kötet) címü terjedelmes elbeszélése Erzsébet királynő korában játszik. Egyéb művei: Miscellanies from Fraser's Magazine (1859); The waterbabies (humoreszkek, 1863); Hereward, the last of English (1866, regény Hódító Vilmos korából); The hermits (1867); How any why? (1869); At last: a christmas in the West-Indies (1872, 2 kötet); Two years ago (London 1856); The Roman and the Teuton (egyetemi felolvasásainak gyüjteménye, u. o. 1864). Irt költeményeket is: Saint's tragedy (u. o. 1848); Perseus and Andromeda (u. o. 1858). Reánk, magyarokra igen érdekes Saint's tragedy, or the true story of Elisabeth of Hungary c. előbb említett tragédiája, melyben a középkori kegyesség egy megható képét tünteti elő megható és igaz vonásokkal. The heroes c. műve (1856) magyarul is megvan: A hősök, ford. Pulszky Ágost (Pest 1865). K. összes művei Londonban 1879-81 (28 köt.) jelentek meg.
(Lynn Regis), város Norfolk angol grófságban, 62 km.-nyire Norwichtől az Ousenak a Washba való torkollása közelében, vasút mellett, (1891) 18,265 lak., kötél-, vitorlavászon-, hajógyártással és halászattal. A várost a Nar és egyéb csatornák több, hídakkal összekötött részekre osztják.