Kipling

Rudyard angol iró, szül. Bombayban 1865 dec. 30. Atyja K. Lockwood indiai államszolgálatban van. K. Lahoreban, Pendsab és Allahabadban nevelkedett, aztán utazott Bengáliában, Birmában, Khinában, Japánban és Észak-Amerikában. Első műve Echoes c. alatt (Lahore 1884) jelent meg, mely után számos elbeszélést adott ki. Ezek nagy sikert csak akkor értek el, amikor Angliában is ismertekké lettek. Nagyon érdekes bennük az indiai élet minden rangu és rendü elemeinek rajza. Elbeszélései közül megemlítjük: Plain tales from the hills; Soldiers three; In Black and White; Under the Deodars; We Willie Winkie; The phantom Rickshaw; The story of the Gadsbys. Versei Departmental ditties; The light that failled; Record of Badalica c. alatt jelentek meg. Bár némely körnek nem eléggé «gentlemanlik», mégis a legkedveltebb irók egyike a mai Angliában. A Quart. Riview (1892 jul.) gyönyörü meséket is közlött tollából. Német és magyar hirlapok is kezdik már közleni egyik-másik elbeszélését.

Kipontolás

v. kitűzés, hajózási műnyelven a. m. kipecézés (l. o.).

Kipperek és Wipperek

l. Hamis pénzverés.

Kipsz

igy nevezik az Indiából származó tinóbőröket.

Kiragra

(chiragra), l. Ízületi betegségek.

Kirakat

kereskedők által használt különleges berendezés áruiknak a közönségnek való bemutatására. Egyike a legelső reklámeszközöknek. Elhelyezési szempontból háromféle K. van. 1. olyan, mely csakis a falnyilásban van; 2. mely a falra van függesztve, melyet este a boltba visznek be; 3. mely állandóan a falon van megerősítve és a bolt egész homlokzatát elfoglalja. Leggyakoribb ez utóbbi alak, amennyiben legjobban kihasználhatni ezzel a területet, azaz legnagyobb kirakati felületet nyernek. A K. berendezéséhez tartoznak a boltok bejárati ajtói is, melyeket oly tágra és alakura kell készíteni, hogy a közlekedés minél kényelmesebb legyen. Az ajtó legalább is 0,8 m. széles legyen, fülkéje kifelé táguljon, az ajtó a boltba nyiljék és mélyen helyeztessék a fülkébe, hogy a boltból kilépők az utcán járókkal összeütközésbe ne jöjjenek. Éjjelre való elzárásuk spalettaszerü fa- v. vastáblákkal, zsaluszerü vasszerkezettel, de leginkább redőnyökkel (l. o.) történik. A K.-i ablakot hol helytállóan, hol befelé, de többnyire kifelé nyilóan készítik. Utóbbi szerkezet mellett kényelmesen rendezhetni a kirakatot. A befelé nyilóknál a kirakandó tárgyakat karikán járó polcra helyezik és ezt rendezés céljából a boltba behúzzák, majd megint az ablaknyilásba betolják. Télen a jégvirágképződés elkerülésére a K. belsejét állandóan szellőzni kell, ami gázvilágításnál könnyen ugy történik, hogy egyes lángok fölött szivó csöveket helyeznek el. Nagyobb boltokban ez gyakran külön exhausztorokkal történik.

Kirakodás

(ném. Löschen, Ausladen; ol. scaricare; ang. to discharge), hajózási műnyelven a szállítmánynak, miután az rendeltetési helyére érkezett, vagy más okból, a hajóról való eltávolítása. E célra a hajó rendesen a kőparthoz vonatik, hol a K. a parton levő daruk segélyével könnyen végezhető, de ha az a helyi viszonyoknál fogva nem volna lehetséges, akkor a terhet jól faggyuzott deszkákon vagy szálfákon a csónakokba vagy más teherhajókba csúsztatják le, hogy igy az árutömbnek a hajófalazathoz való ütődését v. súrlódását megakadályozzák. L. még Hajóteher.

Királd

kisközség Borsod vmegye ózdi j.-ban, (1891) 129 magyar lakossal; barnaszénbányája jelenleg nem műveltetik.

Király

(Mura-, Alsó-Králjevec), kisközség Zala vmegye perlaki j.-ban, (1891) 1291 horvát lakossal; vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.

Király

(lat. rex), régi időben a törzsfőnöknek címe. A K.-i hatalom akkor korlátlan volt, a K. a legfőbb pap, biró és hadvezér. Keleten a K.-i hatalomból fejlődött ki az ázsiai despotizmus. A középkorban a német császár, majd a pápa gyakorolták a K.-i cím osztogatásának jogát. Régi hagyomány szerint, Hartvik legendája alapján, Szt. István is II. Sylvester pápától kapta a K. címet, habár nyugaton a magyar fejedelmeket már előbb nevezték K.-oknak. III. Frigyes brandenburgi választó-fejedelem és porosz herceg maga vette fel 1701. a porosz K. címét. I. Napoleon több új K.-ságot alapított (igy lett a toscanai nagyhercegségből etruriai K.-ság 1801-ben); 1801. önmagát olasz K.-nak, 1806. József és Lajos testvéreit nápolyi illetőleg hollandi K.-okká nevezte ki. Ugyanakkor keletkeztek a bajor és a württembergi, 1807. a szász és a vesztfáli, majd Napoleon bukása után a németalföldi és a hannoverai K.-ságok, az olasz K.-ság helyett az Ausztriához csatolt lombard-velencei K.-ság, mely 1866. ismét az olasz K.-ságba olvadt. Újabb keletüek a belga, a görög, az olasz K.-ság. Legújabban a román és a szerb fejedelmek vették fel a K.-i címet (1881. illetőleg 1882.). A berlini szerződésben mindkettő még mint fejedelemség szerepel. A K.-okat a Felség cím s bizonyos szertartási előjogok illetik meg, melyeket K.-i dísznek (honores regii, honneurs royaux) szokás nevezni. A K.-ság különben csak rang- és címkérdés. Lényegileg az államok mint jogi személyek egymás közt egyenlők. A jogegyenlőség elvén, mely az államok jogi személyiségének elismerésében, s a nemzetközi jogi elveknek minden államra egyforma alkalmazásában áll, a rang- és címkérdések nem érintik. A jogegyenlőség azonban nem vonja maga után a rang és cím egyenlőségét. A jogegyenlőség az állam jogi személyiségének, a rang a hatalmi állásnak és befolyásnak kifolyása. A cím a rangnak kifejezése. Azért minden államot oly cím illet meg, mely hatalmi állásának és befolyásának megfelel, s az eddiginél nagyobb cím felvétele nemzetközi elismerést igényel. Igy a hesseni választó-fejedelem kivánságát, hogy a K.-i címet felvehesse, a nagyhatalmak az 1818. évi aacheni kongressuson nem teljesítették, s ugyanakkor megállapodtak abban, hogy jövőre az esetleges címkérdéseket közösen fogják tárgyalni. L. Államok rangja.


Kezdőlap

˙