Királypálma

(növ., Oreodoxa Willd.), Ny.-India és D.-Amerika szép magas pálmája; 6 faja Amerika trópusi vidékein terem. Törzse gyűrüzött, levele szárnyalt, hosszu, virága egylaki, sárgás gyümölcse tojásdad, csonthéjas, rostoshéju. A havanai K. (O. regia Hunb., Bonpl. et Kunth.) Kuba szigetének leggyakoribb pálmája, de Teneriffán is nő, 20-25 m. magas. Levelével a házat fedik, virágburokját vizes edénynek és pakolásra, gyümölcsét sertéshizlalásra fordítják. Az O. oleracea Mart. (kétfejü K., Euterpe caribaea Spreng., Areca eleracea Jacq.) az Antillákon, kölönösen Kubán, de Guayanában és Venezuelában is terem. 50 m.-nél magasabb fája szintén kemény, de vékony. Friss levelének a bőrét papirnak használják, a levelek borulékának belsejét ecetbe savanyítják vagy főzeléknek főzik; beléből szágó, magvából olaj lesz. A K. pálmatermekben is gyakori.

Királyság

az a monarchikus államalkat, melynek uralkodója király (l. o.) címet viseli; továbbá jelenti összességét azon elveknek, melyek a K.-ot mint államformát és kormányrendszert megállapítják, valamint a királyi méltóságot és hatalmat a maga egésze teljében.

Királysárga

mersterségesen előállított auripigment (l. o.).

Királysas

(Aquila heliaca Sav., A. imperialis Bechst., parlagi sas), a ragadozók rendjébe, a sólyomfélék családjába tartozó madárfaj. Feketebarna; farka szürke, finom, keskeny harántsávokkal, vége fekete. Fiatalok sárgásbarnák sötétebb foltokkal. Csüdje sötétszinü foltokkal fedett. Orrlyukai harántul állnak. Hangja rekedt. Egyike a legmerészebb ragadozó madaraknak. Igen óvatos és ravasz. Tápláléka: nyul, fiatal őz, tuzok, lúd és más emlős és madár. Szükség estén a dögöt sem veti meg. Hossza 80-86, szárnyhossza 60-63, farkhossza 27-29 cm. Hazája Európa délkeleti fészei, Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika, Magyarország nagyobb erdeiben nem ritka, különösen délen. Állandó madár. Erdőkben költ.

Királysértés

A király személye ellen intézett oly merénylet, mely őt uralkodói állásában támadja meg s uralkodói jogainak gyakorlatára képtelenné teszi, v. azoknak gyakorlatában akadályozza; tehát jelesül a királynak meggyilkolása, megölése, v. erre irányuló kisérlet; a király testi épségének megsértése, a királynak személyes szabadságától megfosztása a felségsértés (l. o.) fogalma alá esik. De a királynak személye oly irányban is, amely nem tartalmazza uralkodói állásának s ezáltal az államnak is közvetlen megtámadását, tehát oly támadással szemben is, mely nem irányul a királynak élete, testi épsége v. szabadsága ellen, az alattvalóknál fokozottabb büntetőjogi védelemben kell, hogy részesüljön. Szükséges és természetszerü folyománya ez alkotmányunk az 1848. III. t.-c. 1. §-ában törvényi kifejezést nyert alaptételnek, mely szerint: «Ő felségének, a királynak személye szent és sérthetetlen». A kiváló közjogi állás, mely alkotmányunk szerint a királyi családot, illetve a királyi házat megillti, a fokozott védelemnek a királyi család, illetve a királyi ház tagjaira kiterjesztését is indokolja. A magyar btkv alkotmányunk és közjogunk követelményeinek a következő intézkedések által tesz eleget: 1. a királynak tettleges bántalmazása, amennyiben a cselekmény felségsértést nem képez, mint bűntett 10-15 évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő; 2. a király ellen elkövetett sértés mint vétség 2 évig terjedhető fogházzal, sajtó útján történt elkövetés esetében 3 évig terjedhető államfogházzal s mindkét esetben hivatalvesztéssel is büntetendő. A sértés fogalma nem azonos a becsületsértés fogalmával; a király iránt tartozó kiváló tiszteletnek bárminő megsértése büntetés alá esik; 3. a királyi család valamely tagjának tettleges bántalmazása, amennyiben súlyosabb bűntettet nem képez, öt évig terjedhető fegyházzal, s 1. alatt említett mellékbüntetésekkel; 4. a királyi ház valamelyik tagja ellen elkövetett sértés mint vétség 1 évig terjedhető fogházzal, sajtó útján történt elkövetés esetében 2 évig terjedhető államfogházzal büntetendő. A királyi család és a királyi ház fogalmait elfogadhatatlan eredmények kikerülése céjából azonos fogalmaknak kell vennünk, habár némelyek szerint a királyi ház tagjainak fogalma tágabb, akként t. i., hogy a királyi családhoz a királyi háznak ama tagjai tartoznak csupán, akik nemcsak főhercegek, hanem cs. kir. fenségek is, mely címet csak I. Ferenc király fivéreinek és nővéreinek utódai viselik.

Királyszin

az égőpiros szin népies neve.

Királytigris

l. Tigris.

Királyviz

igy nevezik a kémikusok a sósav és salétromsav elegyét. Rendesen 2-3 sr. tömény sósavat 1 sr. salétromsavval elegyítenek. E savelegy neve arra vonatkozik, hogy a «fémek királyát», az aranyat feloldja, hasonlóképen a platinát és a platinafémeket, mely fémek különben más savakban nem oldhatók. A K. azért oldja a fémeket, mert a melegítéskor belőle szabad klór és a nitrogénoxidklór vegyületei fejlődnek és ezek azok tulajdonképen, amelyek az illető fémet oldható kloriddá alakítják.

Kiranti

v. Kirát, néptörzs Nepalban, rokon a limbukkal. Számos ágazatuk között legismeretesebbek közöttük a bahingok. Nyelvükkel Hodgson foglalkozott (Misc. Essays, 2 köt., London 1880).

Kirb.

természetrajzi nevek után a Kirby V. angol entomologus nevének rövidítése (l. o.).


Kezdőlap

˙