Konglutináció

(lat.) a. m. összeragasztás, a kőzettanban midőn törmelékek összeragadnak és konglomerát v. konglutinát képződik. A konglomerát szó az általánosan elfogadott.

Kongo

1. (Zaire), Afrika legnagyobb folyója. A Tanganyika és Nyassza közt elterülő vidéken, körülbelül a D. sz. 9. és a K. h. 322 alatt, 1600 m. magasban Csambezi néven ered, Banana és Shark Point közt 11 kilométernyi szélességben az Atlanti-oceánba torkollik; másodpecenként 50,000 m3 vizmennyiséget vivén magával. Torkolatán tul a tengerben 22 kilométernyi távolságban a felszinén édes vizéről, sőt 450 kilométernyi távolságban is barnás szinéről felismerhető. A K. egész hossza 4200 kilométer, vizterülete 3.206,050 km2; Nagy hajók Bomától Matadiig járhatnak föl rajta; gőzösök a Stanley Pooltól a Stanley-vizesésekig (1600 km.). Összes mellékfolyóival együtt a hajóknak 11,500 kilométernyi utat nyit a kontinens belsejébe. A K. vize évenként kétszer árad és ugyanannyiszor apad. Torkolatánál májusban és decemberben éri el a legmagasabb, márciusban és augusztusban a legalacsonabb állását.

2. K., Afrika nyugati partján Gabon (l. o.) és a Kongo-állam közt fekvő francia gyarmat; Gabont is beleszámítva, 250,000 angol mf2 területtel és közel 7 millió lakossal, akik közt a helyőrségen kivül 300 európai van. Brazzavilletől Ny-ra a Kobangi torkolatáig a Kongo szolgál határául; ez és ennek mellékvizei öntözik a gyarmatot, amely, miként egész Ny.-Afrika, egy többé-kevésbbé széles parti lapályból és terjedelmes fensíkokból áll. Éghajlata tropikus. Terjedelmes erdők takarják. Az egyedüli kiviteli cikkei a nyers termékek: elefántcsont, az olajpálma gyümölcse, szantálfa és kopálgummi. 1890. a kivitt olaj és gummi értéke 2.082,936 frank értékü, 1893. az összes kivitel értéke 7-8, az összes bevitelé pedig 3 millió frank. Az egyedüli utak a benszülöttek ösvényei; 8 iskola van a fiuk és 2 a leányok számára, 400 tanulóval. Mióta a gyarmat határait a Kongo-konferencia megállapította, az állomásokat benne erősen szaporították; jelenleg 27 állomás van, amelyek közt a legjelentékenyebb Brazzaville. A postahelyek száma 25, levelek stb. száma pedig 178,460. A kiadás és bevétel (1893) 2.329,846 frank.

Kongo-állam

(État Indépendant du Congo, l. a mellékelt térképet). II. Lipót, a belgák királyának szuverénitása alatt álló semleges gyarmat Afrikában.

[ÁBRA] KONGO-ÁLLAM.

Határai és felülete.

Az 1884., 1885. és 1891. különböző európai hatalmakkal kötött szerződések értelmében a K. határai a Kongo torkolatától É-ra, majd ÉK-felé vonulnak Csiloango mentén, amely a portugál Kabindától választja el, azután kanyargós vonalban vonulnak a Kongo partján fekvő Manyangáig, majd a Kongót és Mobangit követik az É. sz. 40-ig; innen egyenesen K-nek haladnak a K. h. 300-ig; itt D-nek fordulnak, elhaladnak a Tanganyika és Morero-tó Ny-i partja mellett és a D. sz. 130 alatt legdélibb pontjukhoz jutnak; innen Dilolo-tóig a Luapula, Lualaba és a Zambézi mellékvizei közti vizválasztó mentén haladnak el; a Dilolo-tótól É-nak fordulnak a Kasszai mentén egész a D. sz. 70-ig, azután Ny-felé a Kuiluig, ennek mentén a 80-ig, azután Ny-felé a Kuangóig, ennek mentén É-felé az 50 48'-ig, ahonnan egyenesen Ny-nak fordulnak a Kongóig, amelynek mentét követik a torkolatáig. Összes területe 2.252,780 km2; lakóink számát 14 millióra becsülik, akik közt (1891) 950 fehérbőrü és ezek fele belga. A K. nagy része halmos lapály, amelynek legmélyebb részében a Kongo folyik. A Kongo medrétől a föld minden irányban emelkedik; legmagasabbra a DK-i részében. A belső-afrikai felföld Ny-i szegélyhegysége a K.-on is átvonul ÉD-i irányban. A csaknem Viviig nyuló parti lapályból mint meglehetősen meredek, átlag 700 m. magas gránit- és gnájszfal emelkedik ki ezen hegység a maga lapos kúpjaival és szűk völgyeivel, hegyszurdokaival. A rohanó patakok a hegységből lehordott törmelékkel a parti lapályt megrakják és ott létrehozzák a kevésbbé termékeny laterit talajt. A K. belsejét azonban nagyrészt igen termékeny föld és mocsarak takarják. A folyóvizek mind a Kongóba torkollnak. A határon elterülő Bangveolo, Moero, Tanganyika és Albert Edvard-tavon kivül a nagyobbak a Mantumba, a II. Lipót, Upemba, Kasszale stb. tavak.

Éghajlat, termékek.

A parti lapály és a felföld éghajlata egymástól különbözők. Amott az esős évszak febr. közepétől máj. elejéig, továbbá megszakítva okt.-től dec. végeig terjed; száraz az időjárás máj.-tól szeptemberig. A legforróbb hónapokban, jan. és ápr.-ban 330-ot, a leghűvösebben gyakran csak 120-ot mutat a hőmérő. A hirtelen hőmérsékleti változások és az esős évszakban a nyomasztó nedvesség az éghajlatot nagyon egészségtelenné teszik. Az állam belsejében az esőmennyiség és némely helyen a meleg is fokozódik. A középső Kongo mellékein a kis és nagy esős évszak augusztustól május végéig tart; a hőmérsékleti maximum 300, a minimum 220. A parti és a hegyes vidék kevésbbé termékeny; a laterit-talajt magas és érdes fű takarja; csakis a folyók medre mellett vannak baobabok, pálmák, vad kávécserjék és narancsok; a Kongo torkolatánál pedig hatalmas mangrovék. A Kongo íve és a Szankuru közt óriási erdők terülnek el, amelyek K-felé az Albert- és a Tanganyika-tóig nyulnak, itt-ott füves térségektől vannak megszakítva és bővelkednek kaucsukfákban; ahol az erdőt kiirtották vagy a földet művelik, bőven terem maniok, köles, banána, ananász, cukornád, dohány, jamgyökér stb. A Kasszai, Szankuru és felső Lomami között a földmívelés szintén jól fizet; az erdőkben pedig a kaucsuk-liána sűrün található. Rézércek a Katanga körüli füves vidéken vannak. Az európai gabonafélékkel és gyümölcsökkel tett kisérletek sehol sem mutatnak kiváló eredményt. Az állatok a parti lapályon, miként a földtermékek, gyérek. Az ország belsejében ellenben a bivaly- és antilop-csordákkal gyakran találkozhatni, az elefántok száma azonban itt is apad; egyedül a vizilovak élnek mindenfelé nagy mennyiségben. Házi állatok a kecskék és tyúkok; a lovak, ökrök, szamarak rövid idő alatt elpusztulnak (l. Kongo-négerek). Az európaiaknak telepei és állomásai az alsó Kongo mellett: Banana, Boma, Matadi (l. o.) és Ponta da Lenha, amelyek főképen kereskedelmi telepek; Vivi, amelyet még Stanley főállomásul jelölt ki, el van hagyatva. A közigazgatási v. kereskedelmi célokból alapított fontosabb állomások az említetteken kivül: Manyanga, a Livingstone-vizesések völgyében, Leopoldville (l. o.) a Stanley Pool D-i partján; Kavmouth, az Egyenlítői-állomás, Bolobo, Baszoko, Stanleyfalls, Nyangve, mind a Kongo mellett; Jambuja az Aruviminél; Luluaburg a Lulua mellett; Luszambo a Szankurunál; Lufui Katangéban és Miala meg Albertville a Tanganyika mellett.

A legfőbb kormányzó hatóság

Brüsszelben székel; a belga király elnöklete alatt a kül-, a pénz- és a belügyek vezetőiből áll. A helyi kormány (főkormányzó, alkormányzó, igazságügyi, pénzügyi igazgató, a haderő parancsnoka stb.) székhelye Boma. A közigazgatási kerületek száma 13, és pedig Banana, Boma, Matadi, a vizesések, Stanley Pool, Kasszai, Egyenlítői, ubangi, Uelle, Stanley-Falls, Aruvimi-Uelle, Lualaba és Kuango. A katonai erő 3520 benszülött katonából áll 80 európai tiszttel; ugyanennek rendelkezése alatt áll 7 gőzös az alsó és 12 a felső Kongón. A postaállomások száma 10. Az állam bevétele és kiadása (1893) 5.440,681 frank. A bevételek: a belga király évi járuléka 2 millió, a belga kormány által 1890. tiz évre megszavazott 2 millió frank, a vámok és az eladott területek után befolyó vételár. 1892. a kivitel értéke 7.529,979, a bevitelé 5.487,633 frank volt. A kivitel főcikkei: kávé (309,628 frank), elefántcsont (3.905,820), földi mogyoró (840,064), pálmaolaj (569,628) kaucsuk (1.841,596); a bevitel főcikkei: szövetek, puskák, puskapor, szesz és dohány. A kereskedelemnek jelentékeny lendületet fog adni a keskenyvágányu Kongo-vasút, amely a Livingstone-vizesések mentén Mataditól a Stanley Poolig (435 km. hosszuságban) épül és amelynek első szakasza Nkengéig (40 km.) 1893 dec. 4. adatott át a forgalomnak. 1892. Banamába és Bomába 775 hajó érkezett 199,296 t. tartalommal. A kereskedelmi forgalom legélénkebb Belgiummal és Németalfölddel.

Történelem.

A K. alapítása II. Lipót belga király érdeme. Az ő protektorátusa alatt alakult meg a Nemzetközi afrikai társaság, amelynek nevében Stanley 1881-84. a benszülött törzsfejedelmektől óriási terjedelmü birtokok megszerzésére nézve kötött szerződéseket, hogy azokat a nemzetközi kereskedelemnek megnyissa. Törekvéseit a Kongo-értekezlet (l. o.) szentesítette. Az 1890. Brüsszelben tartott nemzetközi konferencia felhatalmazta az állam helyi kormányát, hogy a beviteli cikkekre bizonyos vámot vethessen ki. A pontos határokat különféle szerződések állapították meg; ilyen határmegállapító szerződést kötött a nemzetközi afrikai társaság 1884 nov. 8. a német birodalommal, 1884 dec. 16. Nagy-Britanniával, dec. 27. Németalfölddel, 1885 febr. 5. Franciaországgal, febr. 14. és 1891 májusban Portugáliával. 1885. II. Lipót a belga kamarák beleegyezésével fölvette a Kongo szuverénje címet. 1890. egyezség jött létre, amely szerint Belgium a K.-nak 10 évre évenként 25 millió frank kölcsönt engedélyez és ennek fejében fentartja magának a jogot, hogy a 10 év leforgása után a K.-ot annektálhassa, ha csak ez a kölcsönt olyan részletekben amint kapta, vissza nem fizeti. A békés állapotok fentartása azonban nagy áldozatokba kerül és azért II. Lipót belga király elhatározta, hogy a maga souverainitását Belgiumra ruházza, a kormány pedig 1895. azon javaslattal lépett a belga kamarák elé, hogy Belgium a K.-ot annektálja, nehogy Belgiumnak új kölcsönt kelljen felvennie. Merode külügyminiszter febr. 12. terjesztette a képviselőház elé az 1895 január 9. a K. kormányával kötött javaslatot, melyet a képviselőház egy 21 tagu bizottsághoz utasított. Az annektálás terve ellen különösen a radikális és szociáldemokrata körökben nagy agitálás folyik, mig a nagykereskedők és tőkepénzesek az annektálást óhajtják. (A lüttichi kereskedelmi kamara p. 206 szavazattal 40 ellenében helyeselte az annektálást.) A bizottság többsége is sürgeti az annektálást. Egyelőre a bizottság jun. 22. azt az indítványt fogadta el, engedtessék meg a kormánynak, hogy a K.-nak 6.850,000 frank kölcsönt adhasson. A Kongo-vasúttársaságnak pedig egészen 5 millió erejéig nyujthasson segélyt. A kormány és II. Lipót király, ki nem igen bizik a képviselőházban, febr. 14. a francia kormánnyal, illetőleg Hanotaux külügyminiszterrel olynemü szerződést kötött, melynek értelmében a belga kormány Franciaországnak engedi át a K. megvételére szóló elsőbbségi jogot. Az angol kormány, mely ezen szerződést nem ismerte el, amit Grey államtitkár a febr. 15. ülésen az alsóházban közhirré hozott. Ilyformán a K. annektálásának kérdése nemcsak Belgiumban, hanem a külpolitika szempontjából sincs még megoldva.

Kongo-értekezlet

Bismarck kezdeményezésére Berlinben 1884. tartatott Németország, Franciaország, Ausztria-Magyarország, Belgium, Dánia, Spanyolország, Anglia, Olaszország, Németalföld, Portugália, Oroszország, Svédország és Norvégia, Törökország s az É.-amerikai Egyesült-Államok képviselőinek közbenjöttével. Célja a Kongo medencéjében, torkolataiban és határos vidékein s a Niger-folyamon a kereskedés és hajózás szabadságának biztosítása, ezeknek a területeknek semlegesítése; a benszülöttek, a hittérítők és utazók s a vallászabadság, továbbá a rabszolgakereskedés megszüntetése érdekében teendő intézkedések. Az értekezlet megállapodásait 1885 febr. 26. kelt főokmányba foglalta össze, mely hazánkban az 1886. XIV. t.c-kel az ország törvényei közé becikkelyeztetett.

Kongói nyelv

a bántu nyelvcsaládnak (l. o.) Ny-i ágához tartozik. (V. ö. Brusciotto, Regulae quaedam pro Congensium idiomatis faciliori captu, Róma 1659).

Kongo-négerek

Ez a nagyon gyakran hallható kifejezés már csak azért is hamis, mert a Kongo folyam torkolatától É- s D-felé lakó népek nem négerek, hanem kafferek, akik ez utóbbi törzsnek bunda népek nevü alosztályába tartoznak. Müller Frigyes ezekhez számítja Benguela, Angola, Kongo és Loango lakosait. Nyelv szerint még Fernando Po szigetének a törzsei is ide tartoznak. DNy-Afrika ezen bántu népeinek fizikai jellege a négerekével majdnem azonos. (Egy kongo-néger férfi képét l. az Afrikai népfajok szines melékletén.) Széles orruk kevésbbé lapos, ajkaik kevésbbé duzzadtak, de homlokuk olyan lapos mint amazoké; álluk rövid, hajuk gyapjas, bőrszinük a sötétnek különböző árnyalatait mutatja. Tagbaszakadt testüek, erős emberek, kivéve azokat, kik a portugál uralom alá jutottak, valamint kik az egyenlítő alatt élnek, mely utóbbiaknál a kizárólag növényi eredetü tápláléknak tulajdonítják a testi fogyatkozásukat. A K.-nél a férfiak főfoglalkozása a vadászat, illetőleg pedig a táplálékbeszerzés. A belföld némely törzsei némi bányászattal is foglalkoznak és a réz- és vaskiolvasztási módszerekhez is értenek. Falvaik apró de tiszta kunyhókból állanak, amelyek körül az asszonyok, az élelmi szerek és a marhák számára külön helyiségeket, a fetis (bálvány) számára pedig kápolnát építenek. A nagyobb helységeket földhányással v. karófallal kerítik. A közönséges kongo-néger ruházatul egy darab gyapotszövetet köt a derekára, egy másikat pedig a vállára vet. A nyakán bűvészkéztől készített, olajjal fölkent állati szarvat visel talizmánként. A módosabb parti lakók ruházat a leirtnál választékosabb. A K. egytől-egyig fetis-imádók, élettelen tárgyakat imádnak és csak kivételesen állatokat is. A tengerparton lakók a napot s a holdat is tisztelik. Nagyon elterjedt náluk a lélekvándorlás fogalma. Nem egy törzsnél emberáldozatok is vannak divatban. De valói emberevők (anthropophagok) is vannak köztük; mások ismét csak a kivégzett gonosztevők testét szokták a győzteseknek eledelül átengedni.

Kongo-ország

Angola nevü portugál gyarmat területén fekvő négerország az alsó Kongótól D-re egy fensíkon. Jelenleg főhelyének, San Salvadornak vagyis Ambasszinak környékére szorítkozik, amely városban mintegy 700 ember lakik; van benne egy kat. hittérítő állomás; francia, portugál és hollandi kereskedelmi ügynökség. A lakosok a Kabinda törzshöz tartozó musikongok. Jelenleg a K. néger királya, mint a portugál kormány hűbérese, kormányozza az országát.

Kongótégla

(Klinker). Könnyen olvadó téglaagyagból készül, melyet annyira égetnek, hogy kagylós törésü, likacstalan téglát nyerjenek. A K. gyártására meszes v. vasas agyagot alkalmaznak. Az elsőből zöldessárga, a másodikból pedig barnásfekete K. szokott lenni. A szárított téglákat magasabb hőfoknál égetik, mint a közönséges téglát, még pedig annyira, hogy az agyag a tűzben már megpuhul s összezsugorodik, de a tégla alakját még megtartja. Ezt csak ugy érhetik el, hogy a hőmérséket igen lassan fokozzák. Rendszerint ugy égetnek, hogy a tüzelést néhány óra után abba hagyják és a kemence nyilásait elzárják, mely idő alatt a hőmérsék a tömegben egyformán oszlik szét. A K. égetése rendszerint 10-14 napig eltart. A keramit név alatt ismeretes burkolótéglák, melyeket a Kőszénbánya és téglagyár-társulat rákosi gyárában és a Magyar keramiai gyár részvénytársaság kőbányai gyárában gyártanak, anyagra nézve meszes agyagból készített K.-tégla. A keramitot a szitált meszes agyagból hidraulikus sajtókon szárazon préselik. Az újabb préseknél a formaszekrényből préselés közben kiszivattyuzzák a levegőt, miáltal homogénabb anyagot nyernek. A préselt téglákat, melyeket a körkemencékben égetnek, egyenkint homokkal behintett tűzálló agyaglemezekre fektetik. Ilyképen azt érhetik el, hogy a különben a tűzben egészen megpuhuló téglák el nem görbülhetnek és szabályos alakukat megtartják. A keramitot ugy égetik, hogy mig a tüzelőaknák felében tüzelnek, addig a másik fele szünetel, ilyképen a hőmérsék csak lassan emelkedik és az áru helyenkinti tulhevítése nem állhat be oly könnyen. Bazalttégla név alatt a morvaországi schattaui gyár a keramithoz hasonló árut hoz a kereskedelembe. A K.-téglát és a keramitot viz- és útépítéshez alkalmazzák és mint útburkoló anyagnak nagy jövője van, különösen a kőhiányban szenvedő alföldünkre nézve. A K. mint burkoló anyag először Budapesten jött használatba s a Belvárosnak több utcája (Kecskeméti-, Egyetem-, Kigyó- és Városház-utcák), továbbá a központi pályaudvar előtt elvonuló szakasza a Kerepesi-útnak, az ottani nyolcszögü térrel együtt, már évek óta K.-burkolattal van ellátva.

Kongo-vasút

l. Kongo-állam.

Kongo vizmedencéje

a Kongo (l. o.) folyó vizkörnyéke.


Kezdőlap

˙