Korkyra

l. Korfu.

Korlát

az a torna-eszköz, melyen főleg a karok támasztó erejét növelik. A K. két egyenközü, 2,5 méter hosszu, felül kikerekített, kemény fából készített rúdból áll, melyek vállszélességre egymástól álló, 1,3 m. magas oszlopfákon nyugszanak. - K.-ot alkalmaznak nagyobb mélységeknél elvezető közlekedési vonalak mellett, különösen magas töltések szélein és hidak két oldalán a közlekedés biztonsága érdekében.

[ÁBRA] 1-2. ábra. Korlát.

Készítik kőből, ilyenkor mellvédő fal a neve, fából, vasból, vagy kombinálva. Az egyszerü fa-K. tipikus alakja az 1-2. ábrából látható; egyes alkotó részeinek elnevezése: K.-talpfa (t), K.-oszlop (o), K.-karfa (k), K.-heveder (h) és K.-gyám (g). Kombinált K.-oknál az oszlopot kőből, a kart és hevedert fából vagy vasból készítik. Öntött és kovácsolt vas K.-okat a célhoz és az alkalmazás helyéhez képest díszesebben is készítenek. - K. A budapesti tőzsdén a nagy tőzsdeterem közepén egy bekerített hely van, amelyen belül a jogosított ügynökök tartózkodnak; ez a K. A K. körül a bankok képviselői fogadják el fentartott és az illető bank cégével megjelölt helyeiket. Ezekért a helyekért a tőzsdetanács által megállapított külön díj jár.

Korlátkő

kisközség Nyitra vármegye szenici j.-ban, (1891) 1023 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Régi vára a XIII., XIV. sz.-ban nevezetes védelmi pontja volt a vidéknek. A XIII. sz.-ban az Aba-nemzetség birta. Csák Máté is elfoglalva tartotta jó ideig, mig Harsendorfer Farkas egy 1324. kelt királyi oklevél szerint azt a királynak vissza nem vívta; később Stibor vajda és a lendvai Bánfi-család birta. Ma romjait a nép a közelében fekvő Cerova község nevéről cerovai romnak nevezi.

Korlátkői

v. Korlátkövi-család, a Huntpázmán nemzetségből, a Bucsányi-családdal egy törzsből ered. A család a nyitravármegyei, jelenleg romban heverő Korlátkő váráról vette nevét. E várat 1445. szerezte meg Ujlaky Miklóstól 4000 arany forinton idősb Bucsányi Ozsvát, macsói albán, kinek egyik fia, Mihály, atyja új szerzeményü birtokáról és méltóságáról Korlátkői Bánfinak nevezte magát. Ettől 1485. hűtlenség címén Mátyás király elvette Korlátkő várát s nyomban oda adományozta udvari katonájának kwinspergi Planker Jánosnak. Érvényre azonban nem juthatott a királyi adomány, mert a várat 1498. is Mihály testvére Ozsvát kezén találjuk, ki 1502. Berencs várának is birtokosa volt. K. Ozsvát 1502-1505. komáromi és tatai kapitány s egyúttal Komárom vmegye főispánja, 1506. Ulászló követje a lengyelekhez. Elsőszülött fia, bucsányi K. Péter 1503. Ulászló főkamarása, kinek mint ilyen mindenkor környezetében tartózkodott. Elesett 1526. Mohácsnál; II. Lajos holtteste mellett találták meg a hűséges királyi ajtónálló holttestét. Neje a dúsgazdag gúti Ország Dorottya, kitől két leánya maradt. Ezek révén a család vagyona a Nyáryak, Apponyiak és Pongrácokra szállott.

Korlátnok

a. m. kancellár (l. o.)

Korlát úr

vagyis Konrád, Szt. Imre herceg legendája szerint bűnei bocsánatáért VII. Gergely pápához zarándokolván, ez meghagyta neki, hogy a bűnei jegyzékét tartalmazó levéllel megvasazva mindaddig zarándokoljon, mig bilincsei valamely búcsuhelyen önmaguktól le nem hullnak. K. sorra is járta a leghiresebb búcsuhelyeket, «de sem Jeruzsálemben, sem egyéb szenteknek koporsójánál irgalmat nem lelt», mig végre Székesfehérvárnál Szt. Imre koporsójánál «nagy zörgéssel, csattogással mind ízenként a vasak elszakadozának róla». Az összefutott nép előtt felbontván bűnei jegyzékét, álmélkodva tapasztalta, hogy egy betü sincs több a levélben. V. ö. Toldy, M. Szentek legendái, 47-49. l.

Kormak

(növ.), Brass. és Kov. szerint a Biasolettia (l. o.).

Kormány

(ném. Steuer, Ruder; ol. timone; ang. helm), a hajó menetének irányítására, kormányzására, igazgatására szolgáló eszköz, mely egy merőleges síkban fekvő fa-, vas- vagy acéllapból, a kormánylapátból és az ehhez erősített függélyesen álló kormányrúdból vagy kormánytőből áll. A rúd a hozzátartozó lapáttal együtt sarkvasai által a hajó tattőkéjén, propeller-hajóknál a kormánytőkén függ és hasonlólag mint egy ajtó sarkvasaiban az oldalak felé (maximum 35°) mozgatható. Mig a kormánylapát a rendes merülésben levő hajóknál egészen a viz alatt van, a kormánytő nyakrészével a hajó hátsó falazatán át a hajó belsejébe nyulik és a kormányfejben végződik. A kormányfej négyszögletesre ácsolt részére illesztetik a kormányiga, egy erős fadarab vagy vasrúd, mellyel kötelek és csigák segélyével (a kötelek a kormánykerék tengelydobja körül csavarodnak) a K. egyik vagy másik oldalra mozgatható. A viznek a rézsut kiálló kormánylapra okozott nyomása, mely a kormánylap nagyobb vagy kisebb kihajlásához mérten fokozódik vagy apad, eszközli a hajónak az óhajtott irányba való beigazítását, kormányozhatóságát, illetve az irányából való kitérését. Újabb időben nagyobb, kivált hadihajóknál az u. n. balance-kormány használatos, melynek kormánytője a K. lapát 1:2 arányban két részre osztja: 1/3 rész felülettel előre, 2/3 résszel hátrafelé. Az ilyen K. könnyebben, gyorsabban és kevesebb erőnek kifejtésével mozgatható mint egy hasonnagyságu közönséges K., miután az 1/3 laprészre okozott viznyomás a hajó irányváltoztatásán, kormányozásán kivül még a K. kihajlítását is elősegíti, és igy az e célra szükséges erőnek kifejtését csökkenti, hiánya azonban, hogy a K. eredeti neutralis állásába nehezebben tér vissza. A kormány iga és ezáltal a K. kisebb hajókon, csónakokon, miután ez nagyobb erőt is igényel, csigasorok, fogaskerekek, hidraulikus gépek vagy gőzgépek szükségesek, hogy a kormánylapátot a hajótő vonalából oldalt lehessen állítani. A K.-t működtető erőnek minősége szerint van kézi K., hidraulikus K. és az újabb időben, leginkább csak tengeren járó hajókon, a gőz-K. A kormánylapát állását szabályozó és működésbe hozott erő első sorban a kormánykerékre, egy vizszintes tengely körül forgó kerékre hat (sokszor egy közös tengelyen forgó 3-4 kerékre is), amelynek tengelydobjára csavarodik a kormányigához vezető kormánykötél. Ahol fogaskerekek stb. eszközlik az erőközvetítést, ott ezen fogaskerekek a kormánykerék tengelye által forgattatnak. A kormánylapát ellenállása a lapátnak egy bizonyos mérvü oldalállásánál (szögfokokban fejeztetik ki) rendes körülmények között a hajó gyorsaságának négyzetével áll és pedig növekedő arányban; amiből következik, hogy újabbkori, 20 tengeri mérföld sebességgel futó hajóknál emberi, kézi erő a kormánylapátnak oldalt állítására és e helyzetben a szükségesnek megfelelő ideig való megtartására már nem elégséges. Ez az oka a gőzkormány használatba vételének, ahol egy ember egy kis kormánykerékkel, melynek forgatásával csakis a kormányt hajtó külön gőzgépnek működését szabályozza, képes bármily nagy hajót irányában igazgatni, kormányozni.

K., az állami életben a legfőbb államhatalom, ellentétben a kormányzott néppel, továbbá a végrehajtó hatalom gyakorlására rendelt központi igazgató s vezénylő főhatóság. Igy nálunk a minisztérium, mely által az 1848. III. t.-c. 3. §-a értelmében a király a végrehajtó hatalmat gyakorolja. A K.-nak vezető s igazgató tevékenysége kormányzat, amely mig egyrészt mindig összefüggésben s szoros vonatkozásban áll az alkotmánnyal, másrészt ennek mintegy gyakorlati megvalósítását alkotja. A K. szervezésének módja a K.-rendszer. A kormányzat elrendezésénél irányadó elveknek foglalatja kormányzati politika, melyen másrészt az országászat tudományának azt a részét is értik, amely a kormányzat alapelveinek kifejtésével foglalkozik. a kormányzati politika általános s különös. Amaz a kormányzat általános elveinek, emez az egyes kormányzati, közigazgatási ágakra vonatkozó elveknek foglalatja. Az elsőt törvényhozási és közigazgatási politikára szokás osztani. Amannak egyik főkérdését a törvényhozó testület szervezete alkotja, az utóbbinál a központosítás (centralizáció) v. önkormányzat (selfgovernment) s a közhivatalok szervezete az elsőrendü kérdések közé tartoznak. A különös kormányzati politika az egyes közigazgaási ügyágakra vonatkozó elveknek foglalatja. Ehhez képest megkülönböztetendő a szoros értelemben vett közigazgatási politika, a központi, a megyei s a községi szervezet és igazgatás nevezetes kérdéseivel, az igazságügyi, a rendészeti, a közművelődési és közoktatásügyi, a vallásügyi, a közgazdasági, a pénzügyi, a hadügyi, a külügyi kormányzati politika stb.

Kormányfél

l. Jobbfél.

Kormányiga

(ném. Ruderpinne; ol. barra del timone; ang. tiller), l. Kormány.


Kezdőlap

˙