Kőcsepp

(ásv.), l. Jóbkönyve.

Kőcsiszoló iskola

a kőcsiszolás gyakorlati tanításával foglalkozó ipariskola, minő van Turnauban (Csehország), amely drágakövek csiszolásával foglalkozik, kitünő vezetés alatt áll s e nemben a legkitünőbb szakiskola. Hazánkban 1894. létesített a kereskedelmi minisztérium Zalatnán is K.-t, mely azonban egyúttal kőfaragó szakosztállyal is bir.

Köcsky

Sándor, országbiró, Sándor ispán és Venus fia a Héder-nemzetségből. Nyilvános szereplésének kezdete összeesik a Róbert Károlyéval. Midőn ez utóbbi hazánkba jött, K. ellene nem akart, mellette pedig nem mert állást foglalni rokonaival, a Kőszegiekkel, másként a Német-Újváriakkal szemben. De nemsokára Károly igéretekkel magához csalogatta s ez időtől kezdve hive lett Károly királynak. 1318. mint győr-szt.-mártoni várnagy már birtokadományt nyert. 1319. a szerb király, Milotin Uros ellen Macsóvár kivívásában oroszlánrésze volt. A Kőszegiek másként Német-Újváriak ellen fordulva, egymásután foglalta vissza azoktól Kabold és Pölöske várakat, Szalafőnél pedig nyilt csatában verte meg őket, s végre is ő terelte azokat a király hatalma alá. Ő volt vezére a Szép Frigyes segítségére küldött magyar seregnek, de a mühldorfi csatában a hibás elrendezés miatt nem vehetett részt. 1324-1327-ig egyszerre volt vágbesztercei és sárvári várnagy, Vas vármegye főispánja és országbiró. 1328. elején halt el. Neje Bajóti Klára volt, kitől egy 1361 körül megtalanul elhalt fia, György született.

Köcsög

oly tejes edény, melynek alsó része öblös, felső része pedig szűkebb. Nálunk a kisebb haztartásokban általánosan el van terjedve, de tejfölözésre azért kevésbbé alkalmas, mert a K. hasas részében lévő zsírgolyócskák nem képesek felszállani. Ezért lefölözésre csak oly edényeket kellene használni, melyek legalább egyenes vagy kifelé fajló fallal birnak.

Köcsöggomba

(növ., Crucibulum Tul.), a hasas gombák génusza, a Cr. Vulgare Tul. (Cyathus Cr. Pers.) hengerded-harangalaku, sárgabarna, kissé molyhos, belül sima, halaványsárga. Korhadó deszkán, gerendán, ágon stb. seregesen található.

Köcsögkalap

bolyhos selyemszövetből készült magastetejü kalap, l. Kalap.

Köd

a levegő viztartalmának egyik alakja, mely akkor áll elő, midőn a vizgőz apró cseppek alakjában sűrüsödik. Ezek az apró cseppek nagyobb mennyiségben a levegőt teljesen átlátszatlanná teszik. K. akkor képződik, midőn páragazdag melegebb légáram, különösen tenger felől jövén, hidegebb földrészek felett elvonul. Példák rá az angolországi hirhedt ködök, az új-foundlandi ködök stb. A K. képződését nagy mértékben elősegíti, ha a légkörben finom porszemek szállingóznak, p. számos gyárkémény füstjéből származó koromszemek, melyek többek között a londoni sűrü ködöt (fog) létrehozzák, mely a tárgyakon, hol lerakódik, piszkos koromréteget hagy maga után. Ha a K. sűrüsödik, esőbe megy át. Vizek, nedves rétek, mocsarak felett a levegő párával telt és azért este felé, midőn a levegő lehül, köd képződik. Ha a levegő mérséklete a fagypont alatt van, a képződő köd apró jégkristályokból áll, amely a földi tárgyakon mint zuzmara lerakódik. Kiterjedt pusztákban, hol az eső- és harmatképződés hiányzik, köd sem fordul elő, minthogy a levegő nem éri el egykönnyen a telítés pontját. Száraz K.-nek nevezik a légkörnek azt az elhomályosodását, melyet vulkanikus kitörésekből származó finom por, v. a mocsaras vidékeken szokásos turfaégetésből származó fürt okoz. Különösen észlelték e tüneményt nagy erősségben és kiterjedésben 1783. majdnem egész Európában, sőt Ázsia és Afrika egyes részein is. Gyakran kiterjedt erdőégések is okoznak száraz ködöt, mint p. az 1834. Európában, 1819 nov. Kanadában észlelt száraz K. Különösen Németország ÉNy-i részében és Hollandiában lép fel ez a jelenség május-juliusban. Mióta 1870. a lápok jobb kihasználására egyesületek alakultak, a száraz K. fellépése mindinkább ritkább lesz. A száraz K. kellemetlen lehet, de káros hatását egyáltalában nem lehet kimutatni. Prestel, aki sokat foglalkozott e tüneménnyel, azt találta, hogy a légköri tüneményekre semmiféle befolyással nincs, igy tehát az a vélemény, mintha a száraz K. szárazságot vagy hideget okozna, az esőt elkergetné és a zivatarokat eloszlatná, a mesék országába tartozik.

Kőd

(Köőd), kisközség Szolnok-Doboka vmegye nagy-ilondai j.-ban, (1891) 1033 oláh lakossal. Határában Aranyosvár romjai. A vár alatt Szt. Margit meszesi apátság monostorának romjai láthatók.

Ködde

a. m. gödde (l. o.).

Ködfátyolképek

l. Bűvös lámpa.


Kezdőlap

˙