Kröner

Keresztély, német festő, szül. Rintelnben 1838 febr. 3. Münchenben és Düsseldorfban tanult és Németország különböző vidékein tett utazásai alatt kitünű táj- és állatfestővé képezte ki magát. Főleg a Teutoborgi-erdő, a Harz és Rügen vidékét tanulmányozta. Legsikerültebb képei: Szarvasok a küzdelem után; Vadkanvadászat télen; Szarvasok a párzási idő után; Őszi táj (berlini nemzeti képtárr); Rőtvad, stb. 1885 óta a berlini akadémia tagja, 1893 óta annak tanára.

Krönig

Agost Károly, német fizikus, született Schildeschében 1822 szept. 20., megh. Berlinben 1879 jun. 5. Tanulmányainak végeztével a tanári pályát választotta, és egyik berlini gimnáziumban, majd a királyi reáliskolában tanított. K. főérdemét egy általa fölállított gázelmélet teszi. K. legnevezetesebb munkája, melyben gázelméletét adja elő, Grundzüge einer Theorie der Gase cím alatt jelent meg a Poggendorf's Annalen-ban.

Krs

Kosinj dolnijhez tartozó telep Lika-Krbava vmegye perušici j.-ban; határában régi sáncok vannak s Diocletianus korabeli pénzek találtattak.

Krslja nova

község Modrus-Fiume vármegye sluini j.-ban, (1891) 2062 horvát-szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Krsnjavi

Izidor, horvát iró és államférfiu, szül. Nasicon (Szlavonia) 1845 ápr. 21. Tanulmányait Vinkovcében végzé s alig került ki a gimnáziumból, Eszékre hivatott helyettes tanárnak s e minőségben működött 1866-ig. Ekkor a kormány költségén Bécsbe küldetett és ott különösen műtörténelemmel és esztetikával foglalkozott. Ebbeli tanulmányait, miután elnyerte a doktori oklevelet, Münchenben folytatta, és megtanult festeni. 1872. Olaszországban telepedett meg és a műremekeket tanulmányozta. 1878. mint a műtörténelem és archeologia tanára a zágrábi egyetemre hivatott meg; a fesztészettől megvált és teljesen hivatásának élt. Megalapította a zágrábi művészeti és iparművészeti egyesületet és az országos ipariskolát, miért is a Ferenc József-rend lovagkeresztjét nyerte. A határőrvidék bekebelezése után mint Száva-Brod képviselője a törvényhozásban foglalt helyet és mint a kiegyezés hive működött. Később a zsupanjei kerület képviselője lett és mint ilyen kiváló szerepet játszott a tartománygyülésben, mely őt a magyar országgyülésbe is delegálta. K. az 1885-iki budapesti országos kiállításon mint az oktatásügyi csoport jury-tagja kiváló tevékenységet fejtett ki. 1891 végén a horvát orsz. kormány vallás- és közoktatásügyi osztályának főnökévé neveztetett ki, és mint ilyen éppen most a közoktatás terén nagy reformokat létesít. Számos publicisztikai dolgozaton kivül egy nagyobb műtörténelmi munkát is közölt Oblici graditeljstva u staro doba (Az építészet ókori emlékei) c. alatt.

Krstinja

község Modrus-Fiume vármegye vojnici járásában, (1891) 1551 horvát-szerb lakossal; mint politikai községnek 5602 lakosa van.

Krstjovic

(ejtsd; -sztjovics) Gábor, bolgár iró, szül. Kotelban (Bulgária) 1818., megh. Konstantinápolyban 1889., mint a legfelsőbb törvényszék birája. 1837 óta publicisztikai téren történelmi, filologiai és politikai cikkekkel dolgozott nemzete felvilágosításán. 1858-61. a Konstantinápolyban megjelenő Blgarsky knizici (Bolgár füzetek) c. folyóiratnak szerkesztője volt. Legnevezetesebb munkája az Istorija blgarska (Bolgárország története, Konstantinápoly 1869-71).

Kru

(kroo), guineaparti néger törzs, melyet a hagyomány szerint a mandinka és fulbe nép szorított ki Afrika belsejéből mostani területére, mely a Meszurado előfoktól a Palmasz előfokig, tehát szinte az egész Borspartra kiterjed. A K.-k két csoportra oszlanak: a grebo és a tuljdonképeni K. A grebo (gedebo) magas, erős termetüek, kékesfekete szinüek, nagyon tevékenyek és elég értelmesek. Mint munkásokat kitartásuk és józanságuk miatt becsülik. A Sierra Leone egész Ény-i partvidékén a kiskereskedés kizárólag az ő kezökben van. A tulajdonképeni K.-k pedig (kroomen, krooboys) mint a legmerészebb, legügyesebb hajósok ismeretesek, s mint matrózok nagyon kedveltek. A K.-k nyelve a grebo és basza nyelvjárásokkal együtt (Müller F., Sitzungsberichte d. Wiener Akademie 1874) Lepsius szerint közelebbi rokonságban áll a szomszédos mande-négerek nyelvével, távolabbiban a dél-afrikai meg bantu nyelvtörzzsel.

Krucsay

István, II. Rákóczi Ferenc bizalmas embere és diplomatája, szül. 1670 körül, megh. mint emigráns Jaroszlávon (Galicia) 1747 ápr. 4. Előbb gróf Csáky István országbiró és kassai tábornoknak titkára volt, azután (1699) az udvari kancellárihoz került, honnét lángoló hazafias érzülete 1704. Rákóczihoz vitte, aki őt az udvari titkos iroda főnökévé tette. Azonfelül K. mint a konfederált rendek tanácstitkára és hadi előadója működött, mely állásra jeles statisztikai tehetsége mintegy predesztinálta. Ő szerkesztette Rákóczi-nak legtöbb hadi rendeletét, diplomáit, nem egy követi utasítását, valamint részben a kormánytanács üléseinek jegyzőkönyveit. Annyi ügyességet és pontosságot tanusított a pénzügyek vitelében is, hogy Rákóczi utóbb Lengyelországban ugy saját, valamint az emigráció pénzügyi vezetésével ruházta fel. K. ekkor Jaroszlávon (l. o.) telepedett le és ezen uradalomnak zálogba vetése iránt is ő köté meg az alkut ura megbizásából Sieniavszki-Lubormirska hercegnővel. Nagy érdemeket szerzett a Rákóczi-levéltárnak őrzése és - Jávorka Ádámmal együtt - a törvényes örökösöknek való átadása körül. (V. ö. Századok 1888. 310. s. köv. l.).

Krueger

Adalbert, német csillagász, szül. Marienburgban (Poroszország) 1832. Kezdetben obszervator volt Bonnban, később a helsingforsi csillagvizsgáló intézet igazgatója, 1875 óta pedig a gothai és később a kieli obszervatorium igazgatója. K. a Jupiter tömegét a Themis által okozott zavargások alapján határozta meg. Peters halála óta ő adja ki az Astronomische Nachrichten c. folyóiratot. Vezeti a csillagászati telegrafikus nemzetközi központi állomást. Nevezetesebb munkái: De ascensionibus rectis a Flamsteedio quadrantis muralis ope observatis (Bonn 1854). Ezenkivül több észlelést és számítást közölt az Astronomische Nachrichten-ben (XXXVI. köt. 1853 óta) és a Berlinger astronomisches Jahrbuch-ban.


Kezdőlap

˙