Kun-címer

a király koronázásakor vitetni szokott címerek közt ma is szerepel. Ez egy koronázott s ragadozásra kész oroszlán, kék mezőben, melynek felső részén egy csillag, alsón növekedő hold látszik.

Kuncz

1. Adolf, a magyar premontrei kanonok-rend feje, csorna-premontrei prelátus, szül. Sálon (Vas) 1841 dec. 18. Középiskoláit Keszthelyen és Szombathelyen végezte. A rendbe 1857 szept. 19. lépett. Pappá szentelték 1864 szept. 22. Rövid ideig tanár volt Keszthelyen, azután Szombathelyen, ugyanitt 1873-74. tanévtől igazgató. 1878. a Ferenc József-rend lovagjává nevezték ki; 1884. Szombathely képviselőjévé választották meg. 1884 jul. 14. a csorna-premontrei rend prelátusa lett. Ekkor letette mandátumát és főgondját a rend gazdasági újjászületésére fordította. A keszthelyi algimnáziumot főgimnáziummá fejlesztette, Szombathelyen 300 000 frtnyi költséggel új főgimnáziumot és rendházat építtetett. 1893 márc. 13. a premontreiek főhelynöke. Számos cikket és értekezést irt különféle lapokba és értesítőkbe (Légkörünk s a vele összekötött tünemények, Szombathelyi értesítő 1871); A világegyetem, a naprendszer és a föld keletkezése (u. o. 1875) stb. Önálló műve, melyet a magyar orvosok és természettudósok 1880. Szombathelyen tartott nagygyülésének megbizása folytán irt: Szombathely monográfiája (1880-94). V. ö. Vasárnapi Ujság 1884, 533.

2. K. Ignác, jogtudós, szül. Rédén (Veszprém) 1841 jul. 31. Tanulmányait Győrött és Székesfehérvárt, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Doktori oklevelet 1866. kapott. 1864-66-ig Fejér vmegyének részint tiszteletbeli, részint valóságos III. aljegyzője. 1866-73. a pécsi jogliceum, az 1873-74. tanévben a győri, az 1874-93. a pozsonyi királyi jogakadémia tanára volt. Két év óta a kolozsvári egyetemen a poltika rendes tanára. Első tanári éveiben Pauler szubjektiv racionalisztikus befolyása alatt állt, de már régóta az állam, társadalom és jog fejlődésének törvényszerüsége alapján politizál. Ha szakított is a régi természetjogi individualizmussal, azért éppen nem csatlakozott a modern szociologiai, illetőleg etnologiai individualizmushoz; mert a politikai nemzetet, mint önmagának célját, a maga teljes és szabad államalanyiságában rendszeresen kiépíteni törekedett; ami természetesen sokkal több mint a nemzeti állam (v. ö. Magyar Philosophiai Szemle 1890). Ennek az eszmének parlamenti esküdtszéki és önkormányzati teljes rendszerét A nemzeti állam (Pozsony 1888) címü könyvében törekedett feltüntetni.

Kuncze

Leó, kat. egyházi iró, szül. Poszonyban 1840. máj. 15., megh. Pannonhalmán 1886 jan. 24. 1858 szept. 8. a pannonhalmi szent Benedekrendbe lépett. 1865 augusztus 2. pappá szentelték. Tanár volt Pápán, Komáromban, 1870. pannonhalmi másodkönyvtárnok, 1875. főkönyvtárnok. Mint ilyen a rendi központi könyvtárt teljesen ujjárendezte, de gyengélkedvén, kénytelen volt Tihanyba visszavonulni, ahol a kisebb apátsági könyvtárt kezelte. 1885-ben Pannonhalmára tért vissza. Irodalmi munkássága rendkivül kiterjedt. Különféle lapokban és folyóiratokban megjelent cikkein kivül önálló munkái: A pannonhegyi st. Benedek-rendi könyvtár duplányai Győr-Szt.Mártonban (1874); Kurze Andeutungen über die Weihmünzensammlung in d. Bibliothek d. Benedictiner Erzstiftes Martinsberg (1894); Repertorium zur Monatschrift Natur u. Offenbarung I-X. Erster Band (1875); Weihmünzensammlung I. (1876); Ájtatosságok a legszentebb szivnél közbenjáró Asszonyunk tiszteletére (1878, 2. kiad.); Tonziffernotationen für die Neuklaviatur (1877) stb. Számos műve kéziratban maradt.

Kund

l. Könd.

Kund

buvár, helyesebben talán Zottmund fúrta ki és süllyesztette el 1052. a Pozsonyt ostromló III. Henriknek a Dunán álló hajóit. L. Zottmund.

Kund

Rikárd, porosz kapitány és Afrika-utazó, szül. Zielenzigben 1852 jun. 19. A porosz-francia hadjáratban (1870-71) mint sorhajó-zászlós vett részt. 1884 aug. 1. az afrikai társulat megbizásából egy nagyobb expediciót vezetett Afrika belsejébe. Visszatérve Németországba, 1887. a külügyminisztériumba osztották be, s innen küldték (aug. 15.) Kamerunba, hogy a gyarmat déli vidékét elfoglalja és a kereskedelem számára megnyissa. Az alsó Sanaga mentén egy gyarmatot alapított. Betegsége miatt kénytelen volt Németországba visszatérni (1890 jan.) s a következő évben nyugdíjba vonult.

Kundmann

Károly, osztrák szobrász, született Bécsben 1838 jul. 15. Először a bécsi művészeti akadémián tanult, azután Drezdában Hähnel tanítványa lett, majd két évig Rómában tartózkodott. 1867. visszatért Bécsbe, hol 1872. a művészeti akadémia tanára lett. Legkitünőbb művei: a Chiront és Achillest ábrázoló dombormű; A könyörületes szamaritánus (életnagyságu szoborcsoport); a bécsi Schwarzenberg-híd allegorikus alakjai számára készített vázlatok; Rudolf császárnak a bécsi arzenálban álló szobrának mintái; Babenbergi Lipót őrgróf, Szavójai Jenő herceg és Buquoy gróf márványszobrai ugyanott; Schubert emlékszobra a bécsi városi parkban; Redtenbacher udvari tanácsos mellszobra a bécsi vegyi laboratoriumban; Tegetthoff tengernagy szobra Polában és Bécsben; Reittenberger apát szobra Marienbadban; két Viktoria-szobor a bécsi természetrajzi muzeumban; a Művészipar és az Építészet szobra a bécsi művészettörténeti muzeumban; Apollo szobra az új bécsi udvari várszinházban; a bécsi Grillparzer-szobor és a törökverő-emlék főalakjai (az utóbbiak a bécsi szt. István-templomban); számos mellszobor, stb.

Kundrovi tatárok

a nogaji törzs egy ága, oroszországi nomád nép, mely a Volga balpartján az asztrachani kormányzóságban él, hová 1785. Kubanbol és az öt hegyről (Pjatigorja) helyeztettek át. Számuk körülbelül 12 000.

Kundt

Ágost, német fizikus, szül. Schwerinben (Mecklenburg) 1838 november 18-án, meghalt Israelsdorfban (Lübeck mellett) 1894 május 22. A berlini egyetemen habilitálta magát mint magántanár, majd 1866-ban Zürichbe ment, hol a műegyetemen a fizikát tanította; 1869. Würzburgba, 1871. pedig Strassburgba hivták az egyetemre. Igen becses hangtani kisérleteket tett; ő fedezte fel a hangzó zárt csövekben fellépő poralakokat, mi által a tudománynak egyszerü módot szolgáltatott a hang különböző gázokban való terjedési sebességének meghatározására. Az anomális diszperzióra vonatkozólag fölismerte, hogy az azon anyagok tulajdonsága, melyek bizonyos szineket erősen abszorbeálnak. Nevezetesek még K.-nak azon kisérletei, melyeket a gázok hővezetését és súrlódását illetőleg Warburggal tett, továbbá azok is, melyeket Routgennel vitt véghez a polarizálási sík gázokban történő forgatására nézve.

Kunduriotisz

Lázár (Konduriotisz), görög szabadsághős, szül. Hidra szigetén 1769., megh. u. o. 1852 jun. 18. K. gazdag hajótulajdonos volt és midőn 1821. a görög függetlenségi háboru kitört, ugy ő mint testvére nagy pénzáldozatokkal segítették a mozgalmat, sőt nyolc hajót is felszerelte, ugy, hogy maguk teljesen elszegényedtek. Habár K. nem is vett ténylegesen részt a háboruban, mégis, mint a szenátus elnöke, nagyon előmozdította a szabadság és függetlenség érdekeit, különösen a szigeten, hol született. Midőn Görögország alkotmányos királyság lett, K. a Kapo d'Istria-minisztérium alatt az ellenzékhez csatlakozott, és még Ottó király uralkodása alatt sem hagyta el soha szülővárosát, noha a Geruziába is beválasztották.


Kezdőlap

˙