Kunibert

szent, Trierben archidiakonus volt, 623. pedig kölni érsek. Megh. 633. Később szentté avatták. Ünnepe nov. 12.

Kunigunda

l. Kinga.

Kunik

Ernő, orosz történetiró, szül. 1816-ban. Berlinben tanult, 1844.meghivták a szt. pétervári akadémiára, melynek tagja s ebben és a következő évben (1844-45) adta ki nagybecsü munkáját: A svéd Rodsen hivatása. Előmunkálat az orosz birodalom alakulásának történetéhez. Ezenkivül számos monográfiája jelent meg a szt. pétervári akadémiai évkönyveiben, melyek jobbára Oroszország régi történeteivel és a történeti források kritikájával foglalkozik. A magyar tudományos akadémia is kültagjává választotta.

Kunimund

a gepidák utolsó királya, Turisind fia, elesett 566. a longobardok ellen vívott véres csatában. A győztes Alboin (a longobardok királya) K. koponyájából ivópoharat csináltatott és nőül vevén K. leányát, Rosamundát, (a hagyomány szerint) arra kényszeríté, hogy e serlegből igyék.

Kunkel

(ném.) a. m. rokka és fonóház (középlat. conucula), a női nem jelképezésére is szolgál. Ezért K.-lehen oly hűbér, mely a női ágra is szállhat; K.-adel, anyai ágról származó nemesség; K-mage, nőágon rokon.

Kunkel

(Kunckel) János, német alkémista, szül. Rendsburgban 1630., megh. Stockholmban 1702. Atyjának mesterségét folytatta, ki udvari alkémista volt; először a Lauenburgi herceg, majd II. János György szász választó-fejedelem udvarában folytatta az alkémiát 1679-ig. Ekkor Berlinbe ment, ahonnan nemsokára IX. Károly svéd király Stockholmba hivta, bánya-tanácsossá nevezte ki és nemesi rangra emelte, Löwenstern előnévvel. A foszfor előállításában némi javításokat hozott be, de különösen az üveggyártással foglalkozott. Idevágó munkája: Wollständige Glasmacherkunst (Nürnberg 1789).

Kunkor

(növ.) v. csigafürt, mint virágzat l. Bogvirágzat és Áltengely, mint vanilia-illatu dísznövény l. Heliotropium.

Kunkötés

(Arany Jánosnál hunkötés), a kunoknál használatos módja a csomóba való kötésnek, mely eredetileg csupán a kötélre nézve volt használatban, de később a nép babonájában bizonyos babonás jelentőséget vett fel. Később bűbájos erőt is tulajdonítanak neki, de ekkor nehezen megoldható csomót jelent, melynek nyitját csak beavatottak ismerik. Ilyen értelemben lesz aztán belőle kuncsomó, latin fordításban «Vulcanium vinculum» (nyilvánvaló célzással arra a hálóra, melyben Vulkán Arost és Aphroditét meglepte és megfogta). V. ö. Nyelvtörténeti Szótár Kötés alatt; Arany János jegyzete Buda halála énekéhez és Gyárfás, A jászkunok története (III. köt. 155).

Kun László

l. László.

Kun miatyánk

Ezen a néven ismeretes egy tatár nyelvü miatyánk-töredék, mely már a mult században is foglalkoztatta a keleti nyelvekhez értő tudósokat. Nagyon valószinű, hogy e szöveg a török uralom idejében készült, és másolatai a debreceni kollégium könyvtárában és a kunszentmiklósi városi levéltárban maradtak meg. Az előbbi Jernei adta ki és e szöveg alapján Vámbéry fejtegette a Nyelvtudományi Közlemények 9-ik kötetében. Szerinte e nyelvészeti kuriozum a török-tatár nyelvcsoporthoz tartozik, melynek semmiféle, sem nyelvi, sem történeti fontosság nincs. Sokkal alaposabban fejtegeti e szöveget Kuun Géza gróf a Codex cumanicus c. művében, s a kun nyelv töredékét látja e fennmaradt szövegben. Értelmezései nagyobbára beválnak és szófejtései megállják a helyüket. Magának a miatyánknak ime egy pár sora, ahogy azt Kuun gróf összeállította:

Bezem atamz kim sem küktä.

Senläsün sen ading

dözünsün sen könglüng nigäkkim

gerdä alaj küktä.

Bezem ötmäkemezne her bezgä

bütön bötün bu gön.


Kezdőlap

˙