Kur

1. (Kura, Mtkvari), folyó Transzkaukáziában. A Kizir-dag (3187 m.) Ny-i lejtőjén Karsztól mintegy 30 km.-nyire Kizil-szu néven ered; az Ardagan erősség mellett szűk szoroson áttörvén, gyakran kanyargós és igen gyors folyásu. Gorinál fölveszi a liasvát, későbben a Kszant, elfolyik Tiflisznél, azután DK-i irányt követ a torkolatáig; Tifliszen alul lapályon folytatja útját, fölveszi a Khramot és Borcsolát, azután az örmény hegység vizeit (Hasszan-szu, Dzegam stb.) és a Kaukázusból az Orát és Alazánt. Innen tul 743 km-nyire kisebb gőzösök is járhatnak rajta. Baku kormányzóságban beletorkollik az Arasz (l. o.). A K. ezután ÉK-nek és egy hirtelen kanyarulatot tevén, DDK-nek folyik. Szalianinál két ágra oszlik: a K. nevü a nagyobbik, az Akusa a kisebbik. Ez utóbbi ismét több ágra szakad és fölveszi a Kalabi Bolgarit, azután pedig a Kizilagacsi-öbölbe, mig a K. egyenesen a Kaspi-tengerbe torkollik. A folyó egész hossza 1050 km. A hajózás rajta nem jelentékeny, de annál fontosabbat a halászat Szalianiban és a torkolatban fekvő Kurinszk szigetén. Földünkön alig van hely, ahol több halat fognának össze, mint itt. Egyetlenegy öntöző csatorna ágazik ki belőle; ez a karagazi steppét öntözi a K. és Ora között. Az ókorban Kyros v. Cyrus volt a neve. - 2. K., mintegy 100 km. hosszu folyó Ciszkaukáziában. Novaja-Pavlovszka sztanica közelében Georgievszk járásban ered és Kizljar járásban a pusztában elvész.

Kúra

(lat.) a. m. gond, ápolás, gyógyítás, gyógymód.

Kurais

l. Kureis.

Kurama

(Kuramincek), közép-ázsiai nép, mely csak valami 100 évvel ezelőtt alakult, többnyire a nomád kirgizek három csoportjából, amennyiben ezek az ubekekkel keveredtek össze. Különösen Orosz-Turkesztánban a Csircsik és Angren völgyében telepedtek le s földmívelést űznek.

Kuranda

Ignác, osztrák publicista, szül. Prágában 1812 máj. 1., megh. Bécsben 1884 ápr. 4. Zsidó könyvkereskedő fia volt, kit atyja szintén a kereskedői pályára szánt, de a fiu inkább jogot végzett és miután Bécsben, Lipcsében és Brüsszelben tanulmányait befejezte, mint hirlapiró nagy nevet vívott ki magának. Pályája kezdetén bécsi és lipcsei lapoknak munkatársa volt, mignem 1841. Brüsszelben a Grenzboten c. hetilapot megalapítaná, melynek hasábjain sajtószabadságot követelt a hirlapok számára és egyszersmind harcias cikkeket írt a Metternich-féle rendszer ellen. Ezáltal magára vonta a figyelmet. Később szerkesztőségi székhelyét Lipcsébe helyezte át. 1846. adta ki Belgium a forradalom óta c. művét s még ugyanabban az évben a bécsi udvari szinház Die letzte weisse Rose c. drámáját adta elő, mely közepes sikert aratott. 1848. Teplitzben (Csehország) a frankfurti parlamentbe választották, ahonnan októberben Bécsbe térvén vissza, az Ostdeutsche Post c. politikai lapot alapította, mely komolysága és politikai nézeteinek helyessége következtében hosszu időn át a legtekintélyesebb német lapok közé tartozott. K. tagja volt a bécsi községtanácsnak s 1867-től kezdve a birodalmi tanácsnak is, mely őt figyelemre legméltóbb szónokai közé számítá.

Kuranko

(Koranko), Ny.-Afrika egy kis országa, 160 km.-nyire Sierra Leonétől a Szulimania, Szangara, Kisszi és Limba között. A Lomai-hegyek takarják. Vizei részben a Rokelle és Kamaranka, részben pedig a Niger vizkörnyékéhez tartoznak. Lakói nagyobbára békés földmívelők, csak a Niger forrásvidékén vadak. 1826. Laing őrnagy, 1869. Reade és 1879. Zweifel és Moustier jártak benne.

Kuráns márk

volt számítási érték Hamburgban és Lübeckben = 16 schilling a 12 fillér. 75 K.-ban egy pénzfont tiszta ezüst foglaltatott. Értéke 1 korona 41 fillér.

Kurarin

(curarin), l. Curare.

Kurátor

(lat.) a. m. gondnok, felügyelő. Igy nevezik különösen a hazai ref. egyházakban az egyházközségek felügyelőjét, ki az egyház anyagi ügyeit gondozza. Minden egyházmegyének van u. n. segédgondnoka (coadjutor curator), ki az esperes mellett elnököl az egyházmegyei üléseken.

Kurban-Bairám

l. Bairám.


Kezdőlap

˙