Külső szög

v. külszög, l. Belső szög.

Külső telek

v. kültelek (fundus extravillanus), a belső telek ellentéte, azaz a város, falu, vagy major kerületén kivül fekvő birtokrész. Általában a szántóföld, rét, legelő, szőllő s erdő tartozik ezen fogalom alá.

Külső termő

v. alsó termő (növ.), l. Inferius ovarium.

Külspóra

v. ektospóra (növ.) l. Pálcás spóra.

Külspórásak

(növ., Phanerosporeae), a harasztok (Filices) meg a Marattiaceae csoportja együtt, azért nevezik igy, mert a spóráik a levél visszájának a külsején, a hajszálképletekből fejlődnek; Kalchbrenner a szemércsek-félék közt is megkülönböztet K.-ákat, l. Belspórásak.

Kültag

némely irodalmi és tudományos társaságnak idegen országbeli megválasztott tagja; betéti társaságnál az a tag, aki csak kikötött vagyonbetételével felelős, ellentétben a beltagokkal, akiket korlátlan és egyetemleges felelősség terhel. L. Betéti társaság.

Külügyek

azok az államügyek, amelyek az államnak más államokhoz való viszonyára vonatkoznak. Az államhatalomnak ezen a téren kiváló jogai közé tartozik a szövetség- és szerződéskötési, a követségi és a háborujog. A külügyek vezetése a külügyminisztert illeti. Hazánkban az 1867-ik XII. t.-c. értlemében nem ugyan a külügy általában, hanem csak azok a külügyek, melyek az ő Felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik, közös ügyet képeznek, s azoknak vezetése a két fél minisztériumával egyetértésben, és azok beleegyezése mellett a birodalomnak a külföld irányában képviseltetésével megbizott közös külügyminiszter teendői közé tartozik. Oly K. ellenben, amelyek nem az összes országokat együtt, hanem a monárkiának kizárólag csak egyik államát illetik, nem képeznek közös ügyet, s azoknak a közös külügyminiszter ugyan, de csakis az érdekelt állam minisztériumával egyetértésben s annak beleegyezése mellett jár el. L. még Közös ügyek.

Külügyi képviselet

l. Követek.

Külügyminisztérium

lásd Közös minisztériumok.

Külvilág

ama dolgok összessége, melyek érzéki fölfogásunk tárgyai, tehát saját testünk is a K.-hoz tartozik; ellentéte a belvilág, gondolataink, érzéseink, akaratunk összessége, amelyekről nem a külső érzékek, hanem csak tudatunk útján veszünk tudomást. Minthogy mindaz, amit érzékeink útján veszünk észre, a térben van (mindazt a térben helyezzük el), igy is mondhatjuk: a K. a tér világa; igaz, hogy a K. is csak annyiban létezik ránk nézve, amennyiben érzékeinkre hat, azaz, amennyiben tudatunkat megilleti; mégis egyéniségünket, énünket megkülönböztetjük a tudatnak érzéki részétől s igy semmi okoskodás a világon nem szüntetheti meg ezt a legnagyobb különbséget, mely ránk nézve létezik: a külső és a belső világét.


Kezdőlap

˙