Legendre

(ejtsd: lözsándr) Adrien Mária, francia matematikus, szül. Toulouseban 1752., megh. Párisban 1833 jan. 10. A College Mazarin jeles növendéke volt és mindjár kilépése után részt vett a Traité de Mécanique c. folyóirat szerkesztésében, melyet Marie nevü tanára adott ki. Az itt a Forces acéllératrices címen irt cikkei magukra vonták a tudósok figyelmét és L. d'Alembert ajánlatára az École militaire tanára lett. 1783. lett az akadémia tagja és 1787. Cassinivel és Méchainnel végezte a fokmérést Dunkerque és Boulogne között; 1808. lett az Université élethossziglani igazgatója és 1816. az École politechnique examinátora. Gausstól függetlenül állapította meg a legkisebb négyzetek elméletét. Önálló kutatásai vannak az elliptikus integrálok és a számelmélet terén. Üstököspálya-számítása is annak idején feltünést keltett. Legnevezetesebb művei: Éléments degéometric (1794 óta sok kiadásban); Essai sur la théorie des nombres (1798);- Nouvelle théories des paralleles (1803); Nouvelle théorie pour la détermination des orbites des cometes (1805); Exercices de calcul intégral (1807); Traiét des fonctions elliptiques (1827); Théorie des nombres (1830).

Legény

az iparos tanuló, ha bizonyos számu éven át választott mesterségét tanulta, L. lesz. A mi ipartörvényünk segédnek nevezi a céhkorszakbeli L.-eket. A kézműves mesterségekben a régi L.-szövetkezeteknek jelentőse volt, s a L.-nyé avatás körülményes szertartásokkal járt, melyek egyes iparágaknál a mesterség hagyományai szerint váltakoztak. Ma a törvényes kitöltött idő után a mester kivánságára az ipartestület, vagy más elsőfoku iparhatóság egyszerü kijelentéssel - itt-ott még némi ünnepélyességgel - avatja L.-nyé és erről bizonyítványt állít ki.

Légyen

l. Nitrogén.

Legenye

kisközség Zemplén vmegye sátoralja-újhelyi j.-ban, (1891) 464 magyar lakossal. L. fontos vasúti csomópont, ahol a m. kir. államvasutak sátoralja-újhely-mező-laborci vonalával a kassai szárnyvonal ágazik ki; az állomás neve Legenye-Mihályi. Van táviróállomása.

Legény-egyesület

Kolpint Adolf, a cipészből lett kat. pap Elberfeldben alapította az első kat. L.-et s nagy buzgalommal terjesztette ez intézményt Németországban. A L.-ek célja az iparossegédek önképzését fejleszteni, társas érintkezését előmozdítani s főleg a vallásosság ébren tartása a fiatal iparos-nemzedékben. Hozzánk is átszármaztak a L.-ek s kivált Szabóky Adolf dr. sokat buzgólkodott ez intézmény fejlesztése körül. A budapesti kat. L. a hercegprimás védnöksége alatt áll, házat épített és a hazai mintegy harminc kat. L.-ek között országos kapcsot létesített. A kat. L.-ek mintájára keletkezett Budapesten a protestáns s legújabban a zsidó L. Ez utóbbiak példája azonban nálunk nem hódított és sokkal inkább elterjedtek az u. n. iparos-ifjusági egyletek, melyek ugyancsak önképzési célokat követnek a tagok felekezeti állására való tekintet nélkül. V. ö. Ruschek A., A kath. legényegylet magyar földön (Budapest 1887).

Légenysav

l. Salétromsav.

Legénység

a katonaságnál mindazok az egyének, kik mint közvitézek, őrvezetők v. altisztek szolgálnak.

Legényvirág

(növ., Gladiolus Tourn., dákoska Diószegiéknél, dárdácska v. dárdavirág Clusius és Veszelszkinél, széplegényfű Békés vmegyében, madárliliom Benkőnél), a nősziromfélék csinos virága, 90 faja (hazánkban 5) a Fokföldön, Afrika tropikus részén, a mediterrán vidéken és Keleten nő, Európa felsőbb részein kevés. Többnyári, hagymagumós; levele szálas v. kardforma, virágzata füzérszerü, féloldalu, virága kétoldalas, csaknem kétajaku, tölcséres, három himü, toktermése hártyanemü, háromélü, sokmagu. A G. communis L. D.-európai, virága szép piros, fehér v. rózsaszinü. Gumója kissé édeses, gyenge ibolyaillatu, kerek győzedelmes gyökér (radix victorialis rotundae) néven megsebesítés és más betegségek ellen, babonás célokra, mint sebgyógyító, a rossz lelkek ellen is mint amulett volt használatos. Gumóját tévesen tartják mérgesnek, a disznó szivesen kiturja és megeszi. A G. Byzantinus Mill. kis-ázsiai, virága biborpiros, a G. cardinalis Curt. fokföldi, virága égőpiros, a G. floribundus Jacq, fokföldi, virága nagy, halvány rózsaszin, a G. ramosus Murr. fokföldi, virága csillogó, halavány rózsaszin, fehérrel tarkázott, a G. Natalensis Reinw. (G. psittacinus Hook). natáli, virága sárga, a széle pirossal csíkolt. Mind elterjedt kerti dísz, sok faja és fajvegyülése van. A G. cardinalis-tól meg a G. Natalensis-től ered és sokféle és pompás szinü genti L. (G. gandavensis hort., l. az ábrát), szabadban is, cserépben is tenyésztik. A G. edulis Burchell D.-afrikai, gumója ehető. A G. segetum Ker. gyökerét Dioskorides Xiphionjának tartják, melyet ő sebgyógyítónak, afrodiziacumnak s amenorrhoe ellen ajánlott. Lisztjét búzaliszthet is keverték. A L.-ot mint nyári virágot tenyészteni nem nehéz, nálunk még az Alföldön is gyakori kerti dísz.

[ÁBRA] Gladiolus gandavensis.

Léger

(franc., ejtsd: lezsé) a. m. könnyü, fesztelen, hanyag. - Légereté a. m. könnyüség, fesztelenség, hanyagság.

Leger

Lajos Pál, francia szlávista és iró, szül. Toulouseban 1843 jan. 13. A szláv nyelveket tanulmányozta s 1872. a francia kormány megbizásából beutazta Oroszországot, hogy a szláv filologia állásáról jelentést tehessen; 1874 óta a párisi keleti nyelvek intézetében a szláv nyelvek tanára. Főbb munkái: L'État autrichien (1866); La Boheme historique, pittoresque et littéraire (1867); Le monde slave (1873); Histoire d l'Autriche-Hongrie (1879); La Bulgarie (1885); Russes et Slaves (1890); La littérature russe (1892). Ezeken kivül sokat dolgozik a Revue des Deux-Mondes, a Revue critique, a Bibliotheque universelle, stb. folyóiratokba.


Kezdőlap

˙